Érintetlenül hagyja az egészségügyet a reformcunami

Publikálás dátuma
2019.03.11 06:20
Tervekből nincs hiány, de pénzből már jóval kevesebb jut az egészségügy átalakítására
Fotó: Népszava/ Vajda József
Nincs kormányzati konszenzus arról, hogy miként kellene átalakítani az egészségügyet - legalábbis ezt jelzi, hogy rövid időn belül három program is megjelent az ágazat átalakítására. A jelek szerint egyikből sem lesz semmi.
Az egészségügy folyamatait régebb óta figyelőket is zavarba hozhatta, hogy három egészségügyi reform-program is felbukkant. Az ágazat vezetője, Kásler Miklós mellett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértői, és a Pénzügyminisztérium (PM) is reformértékű javaslatokkal állt elő. Ám lassan mindenki megnyugodhat, a jelek szerint egyikből sem lesz semmi. Lapunk számolt be először arról, hogy Kásler Miklós miniszter mivel készült a kormány elé. Egy novemberi kormányhatározat utasítására február végére kellett összeállítani a lakosság egészségi mutatóit is garantáltan javító csomagot. Így készült azután az a komplex, szinte a teljes ellátórendszert érintő javaslata, amelybe „belecsomagolták” a 2015 óta zajló Egészséges Budapest Programot, és a Semmelweis Egyetem grandiózus fejlesztési terveit is. Ezek mellé tették a miniszter 2022-ig tekintő terveit, egyebek mellett az általa gyakran emlegetett öt nagy népbetegség kezelését illetőket. A miniszter csomagja durva becslések szerint 1000-1500 milliárdnyi közpénz többletet igényelt volna a következő négy évben. A pénz nagy része építkezésekre – azaz egyszeri költségekre – menne. Lapunk cikkére a tárca közleményben úgy reagált, hogy az írás megtévesztő, hamis információkat tartalmaz, de arról nem írtak, hogy mi más lenne a programban. Lukács László, a Jobbik országgyűlési képviselője is hiába próbált utóbb részleteket megtudni parlamenti kérdésében, Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) politikai államtitkára, neki sem szolgált részletekkel. Csak annyi tellett tőle, hogy lebecsülő megjegyzéseket tegyen a kérdezőre, valamint lapunkra, a hír forrására. De lehet, hogy nem is nagy veszteség, hogy az államtitkár visszatartotta az információkat, mivel úgy tudjuk, hogy időközben már a tárcaközi egyeztetésen elvérzett Kásler javaslat-csomagja. Így azt már napirendjére sem tűzte a kormány. Ugyanis a PM képviselői szerint azt újra kell gondolni, mert túl sok pénzbe kerülne a megvalósítása. Idén erre egyetlen fillér sincs, 2020-ra is csak talán, de a lényeg, az előkészítők írják, ütemezzék át a programot.  Még tartott Kásler miniszter csomagjának kálváriája, amikor a megjelent a MNB 330 pontos versenyképesség javítási programja, melynek tizede az egészségügyről szól. Ebben egyebek mellett a betegek együttműködésétől tennék függővé a térítéseket, erősítenék a központi szakmai és pénzügyi ellenőrzést, megadóztatnák a gyógyszerhirdetéseket és javasolják a gyógyszer-nagykereskedelem stratégiai iparággá minősítését. Például e javaslat szerint a betegségek megelőzése alapvetően az egyén felelőssége. Így például több információval, az egészségtelen ételek adójának emelésével ösztönöznék a lakosságot egészségtudatosságra. Azon betegek, akik nem követik az orvos utasításait (nem diétáznak, nem mennek vissza a kontrollra) azokkal nagyobb önrészt fizettetnének, míg az együttműködőkkel pedig kevesebbet. Új elemként ajánlják az úgynevezett kétoldalú megállapodást, melynek értelmében ha a beteg elmulasztaná a terápiás lépéseket, akkor a továbbiakban nagyobb hozzájárulást várnának el a részéről a kezelés megnövekedett költségeihez. Az MNB pontosíttatná, hogy mi tekinthető a közfinanszírozott ellátás részének. A javaslat értelmében minden munkavállaló bekerülne egy egészségpénztárba, és igénybe vehetné a magánbiztosító szolgáltatásait is. Azt is zavaró elemként említi, hogy az intézmények nagy része nem tudja megmondani, egy beteg konkrét kezelése pontosan mennyibe is került. Hátránynak tekintik magán- és a közellátás határainak összemosódását is. Szorgalmazzák az intézmények teljesítményének és a betegek elégedettségének mérését, illetve ezen adatok publikálását. Valamint azt is, hogy minden egészségügyi szolgáltatót kötelezzenek online pénztárgép használatára. Az MNB javaslat csomagja keltette lelkesedést csökkenthette, hogy ugyanennek a szakértői körnek már tavaly is volt egy hasonlóan lendületes 180 pontos javaslatcsomagja. Annak ugyanez volt a tartalmi magja, ám az semmilyen gyakorlati következménnyel nem járt. A lapunk által megkérdezett szakértők a mostaninak sem jósoltak nagyobb jövőt.   Míg a legtöbben a MNB anyagára figyeltek, megjelent az igazi csemege, a Pénzügyminisztérium versenyképességi javaslatcsomagja is, amely szintén igen fontos indítványokat tett az ágazatot illetően. Egyesek szerint ennek közzététele nem is szólt többről, mint az MNB elnöke és a pénzügyminiszter évek óta tartó versengéséről. Mások viszont úgy vélték: nagyon is komoly súlyú program, és szinte csak ennek van esélye a kormányzati támogatásra. A PM öt pontba szedte saját jobbító javaslatait. A népegészségügyi feladatoknak már idén januártól nekilátnának. (Ennek kicsit ellentmond, hogy Kásler ez irányú terveire legkorábban csak 2020-tól adnának forrásokat.) A másik két csomaghoz hasonlóan ők is hitet tesznek az alapellátás fejlesztése, a csoportpraxisok működtetése mellett. Például távdiagnosztikát telepítenének a háziorvosi rendelőkbe, hogy minél több beteget tudjanak helyben ellátni. Felülvizsgálnák a kórházak finanszírozását, új, a tényleges költségeket tükröző elszámolási rendszert vezetnének be. Ezt a munkát a nyáron kezdenék és jövő év végére be is fejeznék a terveik szerint. Mindemellett a program csökkentené a kórházi ágyak számát, és olyan kezelések támogatását preferálják, amelyek a lehető legrövidebb idő alatt gyógyítják meg a beteget. Az MNB szakértőihez hasonlóan a pénzügyi tárca reformerei is támogatják az ellátás minőségét megmutató adatok mérését, nyilvánossá tételét. Ez utóbbi közvetlenül is szolgálná a betegek tájékozódását és elindíthatna egy erős minőségi szelekciót az intézmények között, ugyanakkor az ágazat konzervatívjai még a gondolatától is irtóznak.
A PM anyagában a legizgalmasabb javaslat a finanszírozás átsúlyozása. Ez azért is pikáns, mert a PM évek óta rosszallja, hogy a kórházi vezetők nem jönnek ki a költségkeretükből. Ám e ponttal a tárca lényegében beismeri, amit a főigazgatók évek óta mondanak, hogy a finanszírozás egyszerűen nem elég a szolgáltatásokra. A finanszírozás átsúlyozása egyébként pontosan egybeesik az egymást követő egészségügyi államtitkárok törekvéseivel. Ám a támogatás komolyságát az teszi kétségessé, ahogyan a PM határidőket rendel ezekhez a reformokhoz. A jövő év végéig valamennyi javaslatuknak meg kellene valósulni, miközben ehhez már sem az egészségügyért felelős államtitkár hivatalában, sem a háttérintézményekben (Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, az egykori ÁNTSZ feladatait részben ellátó Nemzeti Népegészségügyi Központban, az Állami Egészségügyi Ellátó Központban, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetben) nincs elegendő szakember. Az elmúlt évek államapparátus csökkentő programjai kipörgették őket a rendszerből. A legfontosabbra, az ellátások valós költségen való finanszírozásának megvalósítására nevetségesen kevés időt adtak a készítők. Júliustól jövő szeptemberig több tíz-, százezer ellátás költségelemeit kellene összeszedni, újragondolni.

Kevés az esély a programok megvalósulására

Mihályi Péter egészségügyi reform-közgazdász kérdésünkre meglehetősen szkeptikusan nyilatkozott a napvilágra került tervek megvalósulási esélyeiről. Szerinte az, hogy hirtelen három különböző program is megjelent, azt jelzi, hogy nincs kormányzati konszenzus arról, hogy mik legyenek prioritások. Az MNB egészségügyet érintő 33 pontjából, a sajtó által kiemelt magánbiztosításokkal kapcsolatos rész nagyon hasonlít az SZDSZ által javasolt biztosítási reformra. Ám tapasztalata szerint, a magánbiztosítók már azért ma még inkább kétséges, hogy a biztosítási piac kormányzati átalakításába bármivel beszálljanak. Mihályi szerint a magyar állami egészségügy nem is annyira rossz, hogy mindenki elmeneküljön onnan. A Fidesz uniós forrásokból tényleg belenyomott a vidéki infrastruktúrába sok-sok pénzt, jelentősen emelte az orvosok fizetését. Ami pedig a létszám hiányt illeti sok érv szól amellett, hogy nem az orvos kevés, hanem intézményből van túl sok. Hozzátette: az a határozott véleménye, hogy a versenyképességhez az egészségügynek nincs köze, mert míg ez utóbbi elsősorban a gyerekekről és az idősekről szól, addig a versenyképesség az aktív korú lakosságról. A versenyképesség javításában az Orbán-kormány számos mutató szerint sikeres, s amíg ez így van, Orbánnak valójában esze ágban sincs az egészségüggyel kiemelten foglalkozni.

Szerző
Frissítve: 2019.03.11 06:22

Itt vannak a lottószámok - darabonként több mint 600 millió forintot érnek

Publikálás dátuma
2019.03.23 19:44
Illusztráció/Shutterstock
Minden idők harmadik legnagyobb nyereményét lehet szakítani, ha valaki egyedül találja el a helyes számokat, akkor menthetetlenül milliárdos lesz.
Szóval tessék a szelvényegyeztetésre felkészülni, és:
7;17;42;53;76
Témák
lottó

Novák Katalin: ha balra tolódik a Néppárt, nincs helyünk benne

Publikálás dátuma
2019.03.23 19:33

Fotó: kormany.hu/ Botár Gegely
A magyar emberek érdekeire hivatkozva sasszézna ki pártcsaládjából a Fidesz, ha nem tudja rendezni konfliktusait - derül ki a Novák Katalin által adott interjúból.
Szétköltözésként, de nem válásként jellemezte a Fidesz és a Néppárt konfliktusát a Magyar Hírlapnak nyilatkozva Novák Katalin, aki két fideszes társával (Varga Judittal és Szájer Józseffel) magyar részről próbálja kezelni az EPP és a Fidesz konfliktusát.
Novák szerint Manfred Weber három, Fidesznek számára szabott feltételéből a a plakátkampány befejezése és a bocsánatkérés is teljesült, a CEU Magyarországon maradása pedig még döntés kérdése. „Ami a CEU-t illeti, nem tekintem olyan kérdésnek, ami a Néppárt és a Fidesz kapcsolatában sorsdöntő lenne, de ott is megvizsgáljuk a javaslatukat” - fogalmazott Novák; igaz, Weber alapvetően nem az ő álláspontjára volt kíváncsi az ügyben.
Az államtitkár kitért arra is, hogy a Néppártból háromtagú bizottság ellenőrzi majd, hogy teljesültek e a weberi követelések; ennek fogadására alakult a Varga-Novák-Szájer -féle delegáció, a helyzetet ugyanakkor párbeszédként és nem alá-felé rendeltségként jellemezte az interjúban. Novák Katalin szavaiból kitűnik az is, hogya Fidesz felkészült a pártcsaládból való kiválására. Mint fogalmazott, „megnézzük, mire számíthatunk május után, várhatóan hogyan alakul át a politikai színtér. (...) A kérdés az, melyik lesz az a politikai közösség, ahol a leginkább tudjuk képviselni a magyarok érdekeit” (...)
"Mindenképpen lesz átrendeződés, nagy kérdés, a tagpártok rádöbbennek-e végre, hogy vesztes pálya a balra tolódás. A Néppártnak csak akkor van jövője, ha jobbközép pártszövetség marad. Ha tovább tolódik balra, akkor nekünk nincs helyünk benne."
Novák szerint egyébként sokan a Fidesz győzelmének tekintették, amikor a Néppártban 190 igen és 3 nem voks, valamint 70 tartózkódás mellett döntöttek a párt felfüggesztéséről. Ezt a kommunikációs panelt ismételték itthon  felfüggesztés után a kormányközeli lapok, így a metróban ingyenesen terjesztett Lokál is.