egészségügy;reform;Kásler Miklós;Pénzügyminisztérium;MNB;Matolcsy;

2019-03-11 06:20:00

Érintetlenül hagyja az egészségügyet a reformcunami

Nincs kormányzati konszenzus arról, hogy miként kellene átalakítani az egészségügyet - legalábbis ezt jelzi, hogy rövid időn belül három program is megjelent az ágazat átalakítására. A jelek szerint egyikből sem lesz semmi.

Az egészségügy folyamatait régebb óta figyelőket is zavarba hozhatta, hogy három egészségügyi reform-program is felbukkant. Az ágazat vezetője, Kásler Miklós mellett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértői, és a Pénzügyminisztérium (PM) is reformértékű javaslatokkal állt elő. Ám lassan mindenki megnyugodhat, a jelek szerint egyikből sem lesz semmi.

Lapunk számolt be először arról, hogy Kásler Miklós miniszter mivel készült a kormány elé. Egy novemberi kormányhatározat utasítására február végére kellett összeállítani a lakosság egészségi mutatóit is garantáltan javító csomagot. Így készült azután az a komplex, szinte a teljes ellátórendszert érintő javaslata, amelybe „belecsomagolták” a 2015 óta zajló Egészséges Budapest Programot, és a Semmelweis Egyetem grandiózus fejlesztési terveit is. Ezek mellé tették a miniszter 2022-ig tekintő terveit, egyebek mellett az általa gyakran emlegetett öt nagy népbetegség kezelését illetőket. A miniszter csomagja durva becslések szerint 1000-1500 milliárdnyi közpénz többletet igényelt volna a következő négy évben. A pénz nagy része építkezésekre – azaz egyszeri költségekre – menne.

Lapunk cikkére a tárca közleményben úgy reagált, hogy az írás megtévesztő, hamis információkat tartalmaz, de arról nem írtak, hogy mi más lenne a programban. Lukács László, a Jobbik országgyűlési képviselője is hiába próbált utóbb részleteket megtudni parlamenti kérdésében, Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) politikai államtitkára, neki sem szolgált részletekkel. Csak annyi tellett tőle, hogy lebecsülő megjegyzéseket tegyen a kérdezőre, valamint lapunkra, a hír forrására.

De lehet, hogy nem is nagy veszteség, hogy az államtitkár visszatartotta az információkat, mivel úgy tudjuk, hogy időközben már a tárcaközi egyeztetésen elvérzett Kásler javaslat-csomagja. Így azt már napirendjére sem tűzte a kormány. Ugyanis a PM képviselői szerint azt újra kell gondolni, mert túl sok pénzbe kerülne a megvalósítása. Idén erre egyetlen fillér sincs, 2020-ra is csak talán, de a lényeg, az előkészítők írják, ütemezzék át a programot. 

Még tartott Kásler miniszter csomagjának kálváriája, amikor a megjelent a MNB 330 pontos versenyképesség javítási programja, melynek tizede az egészségügyről szól. Ebben egyebek mellett a betegek együttműködésétől tennék függővé a térítéseket, erősítenék a központi szakmai és pénzügyi ellenőrzést, megadóztatnák a gyógyszerhirdetéseket és javasolják a gyógyszer-nagykereskedelem stratégiai iparággá minősítését. Például e javaslat szerint a betegségek megelőzése alapvetően az egyén felelőssége.

Így például több információval, az egészségtelen ételek adójának emelésével ösztönöznék a lakosságot egészségtudatosságra. Azon betegek, akik nem követik az orvos utasításait (nem diétáznak, nem mennek vissza a kontrollra) azokkal nagyobb önrészt fizettetnének, míg az együttműködőkkel pedig kevesebbet. Új elemként ajánlják az úgynevezett kétoldalú megállapodást, melynek értelmében ha a beteg elmulasztaná a terápiás lépéseket, akkor a továbbiakban nagyobb hozzájárulást várnának el a részéről a kezelés megnövekedett költségeihez. Az MNB pontosíttatná, hogy mi tekinthető a közfinanszírozott ellátás részének. A javaslat értelmében minden munkavállaló bekerülne egy egészségpénztárba, és igénybe vehetné a magánbiztosító szolgáltatásait is. Azt is zavaró elemként említi, hogy az intézmények nagy része nem tudja megmondani, egy beteg konkrét kezelése pontosan mennyibe is került. Hátránynak tekintik magán- és a közellátás határainak összemosódását is. Szorgalmazzák az intézmények teljesítményének és a betegek elégedettségének mérését, illetve ezen adatok publikálását. Valamint azt is, hogy minden egészségügyi szolgáltatót kötelezzenek online pénztárgép használatára. Az MNB javaslat csomagja keltette lelkesedést csökkenthette, hogy ugyanennek a szakértői körnek már tavaly is volt egy hasonlóan lendületes 180 pontos javaslatcsomagja. Annak ugyanez volt a tartalmi magja, ám az semmilyen gyakorlati következménnyel nem járt. A lapunk által megkérdezett szakértők a mostaninak sem jósoltak nagyobb jövőt.

 

Míg a legtöbben a MNB anyagára figyeltek, megjelent az igazi csemege, a Pénzügyminisztérium versenyképességi javaslatcsomagja is, amely szintén igen fontos indítványokat tett az ágazatot illetően. Egyesek szerint ennek közzététele nem is szólt többről, mint az MNB elnöke és a pénzügyminiszter évek óta tartó versengéséről. Mások viszont úgy vélték: nagyon is komoly súlyú program, és szinte csak ennek van esélye a kormányzati támogatásra.

A PM öt pontba szedte saját jobbító javaslatait. A népegészségügyi feladatoknak már idén januártól nekilátnának. (Ennek kicsit ellentmond, hogy Kásler ez irányú terveire legkorábban csak 2020-tól adnának forrásokat.) A másik két csomaghoz hasonlóan ők is hitet tesznek az alapellátás fejlesztése, a csoportpraxisok működtetése mellett. Például távdiagnosztikát telepítenének a háziorvosi rendelőkbe, hogy minél több beteget tudjanak helyben ellátni. Felülvizsgálnák a kórházak finanszírozását, új, a tényleges költségeket tükröző elszámolási rendszert vezetnének be. Ezt a munkát a nyáron kezdenék és jövő év végére be is fejeznék a terveik szerint. Mindemellett a program csökkentené a kórházi ágyak számát, és olyan kezelések támogatását preferálják, amelyek a lehető legrövidebb idő alatt gyógyítják meg a beteget. Az MNB szakértőihez hasonlóan a pénzügyi tárca reformerei is támogatják az ellátás minőségét megmutató adatok mérését, nyilvánossá tételét. Ez utóbbi közvetlenül is szolgálná a betegek tájékozódását és elindíthatna egy erős minőségi szelekciót az intézmények között, ugyanakkor az ágazat konzervatívjai még a gondolatától is irtóznak.

A PM anyagában a legizgalmasabb javaslat a finanszírozás átsúlyozása. Ez azért is pikáns, mert a PM évek óta rosszallja, hogy a kórházi vezetők nem jönnek ki a költségkeretükből. Ám e ponttal a tárca lényegében beismeri, amit a főigazgatók évek óta mondanak, hogy a finanszírozás egyszerűen nem elég a szolgáltatásokra. A finanszírozás átsúlyozása egyébként pontosan egybeesik az egymást követő egészségügyi államtitkárok törekvéseivel. Ám a támogatás komolyságát az teszi kétségessé, ahogyan a PM határidőket rendel ezekhez a reformokhoz. A jövő év végéig valamennyi javaslatuknak meg kellene valósulni, miközben ehhez már sem az egészségügyért felelős államtitkár hivatalában, sem a háttérintézményekben (Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, az egykori ÁNTSZ feladatait részben ellátó Nemzeti Népegészségügyi Központban, az Állami Egészségügyi Ellátó Központban, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetben) nincs elegendő szakember. Az elmúlt évek államapparátus csökkentő programjai kipörgették őket a rendszerből. A legfontosabbra, az ellátások valós költségen való finanszírozásának megvalósítására nevetségesen kevés időt adtak a készítők. Júliustól jövő szeptemberig több tíz-, százezer ellátás költségelemeit kellene összeszedni, újragondolni.