Orosz kémcsalád sarja érkezik Budapestre

Publikálás dátuma
2019.03.12. 06:00
A volt KGST-bank épülete Moszkvában
Fotó: OVCHINNIKOVA IRINA / KORMANY.HU
A Moszkvából a magyar fővárosba költöző Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) gazdasági szerepe elhanyagolható, ellenben igazgatójának szülei a szovjet titkosszolgálat legjobbjai voltak.
Kalandfilmbe illő élete volt a székhelyét a magyar fővárosba áttevő Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) élére delegált Nyikolaj Koszov szüleinek. A megfilmesítéssel csak az lenne a probléma, hogy az operatív részletek még ma is szigorúan titkosítottak. Mint azt nemrégiben a Privátbankár.hu-n Káncz Csaba elemző is megírta: az orosz gazdasági érdekek zászlóshajójának kinevezett és Orbánék által minden létező segítséggel megtámogatott IIB budapesti vezetőjének a felmenői évtizedeken át az orosz titkosszolgálat elitjébe tartoztak. Az írás sejtetni engedi, hogy a IIB korábban diplomataként dolgozó elnöknek is köze lehet a KGB-utód Külföldi Hírszerző Szolgálathoz, röviden SZVR-hez. Igaz, az IIB-elnök esetében éppenséggel az lenne a meglepő, ha nem fűzné kapcsolat a titkosszolgálathoz: fiatalon a KGB-ben szolgált orosz elnök, Vlagyimir Putyin rezsimjében a stratégiai cégek élére gyakran neveznek ki valamelyik kémszervezettől leszerelt, vagy azzal ilyen-olyan kapcsolatot tartó kádert. 
Nyikolaj Koszov bankelnök és Varga Mihály pénzügyminiszter Budapesten, 2018 nyarán
Fotó: KORMANY.HU
Nyikolaj Koszov családját ráadásul sok évtizedes kapcsolat köti Magyarországhoz. Édesapja a KGB vezérőrnagya volt, aki előbb fedett, majd nyílt pozíciókban kétszer is szolgált Magyarországon. Felesége, Jelena Koszova a szovjet hírszerzés valóságos legendája volt, aki fia születése és aktív kémszolgálata befejezése után szobrászként lett ismert. A 2014-ben elhunyt képzőművész egyik első alkotása éppenséggel kedvenc költője, Petőfi Sándor mellszobra volt, de modellt ült neki Margaret Thatcher brit miniszterelnök is. Jelenának már az édesapja is szovjet állam biztonsága felett őrködött: határőrként szolgált. Kézenfekvő volt, hogy lányát a KGB egyik jogelődjének számító Állambiztonsági Minisztérium (MGB) főiskolájára irányította. Beszervezői nem annyira az angol nyelv iránti fogékonyságára, hanem a lány előnyös külsejére figyeltek fel, ám ő két éven belül már olyan kristálytiszta oxfordi akcentussal beszélt, ami később, amerikai bevetéseinél problémát jelentett. Még a főiskolán találkozott össze az akkor már TASZSZ-újságíró fedésben dolgozó Nyikolaj Antonovics Koszovval. „Anna” és „Jan” fedőnéven együtt küldték őket át az Egyesült Államokba. Az ENSZ első szovjet hölgydolgozójaként a szovjet küldöttségbe került be, ahol hivatalosan a női jogok helyzetével foglalkozott. Jelena amerikai ügynökei is javarészt hölgyek közül kerültek ki. Bár a kémházaspár amerikai kalandjainak jó része ma is államtitok, annyit lehet tudni, hogy Jelena az amerikai atomtitkok kifürkészésén dolgozó kémcsoport összekötője volt. Az ötvenes évek közepén visszavezényelték a házaspárt Moszkvába, itt született a mára bankigazgatóvá lett egyetlen gyermekük. Jelena főállású anyaként is besegített a férjének egy-egy operatív akcióban. A KGB kötelékében a ranglétrán fölfelé lépdelő Koszov közben egymás után kapta a külföldi megbízásokat. A volt KGB-s Szergej Kondrasev Amerikában kiadott hidegháborús visszaemlékezéseiben említést tesz Koszovról, aki részt vett az 1956 utáni, magyarországi szovjet megszállást támogató hírszerzői tevékenységben. Mint emlékezetes, az 1956-os szovjet nagykövet, Jurij Andropov később a KGB elnöke lett. Ebben a tisztségében egyik utódja lett Vlagyimir Krjucskov, aki hozzá hasonlóan szintén tudott magyarul, és szintén Budapesten szolgált 1956-ban.  Koszov feladata Budapesten annak kipuhatolása volt, hogy a nyugati országok hogyan viszonyulnak a magyar forradalom vérbe fojtásához. Ezt követően a 70 évek közepén nevezték ki az akkor már vezérőrnagy Koszovot a budapesti Belügyminisztériumban lévő állandó KGB-képviselet vezetésére. Közben a kémből háziasszonnyá lett Jelena felfedezte magában a képzőművészt. Magyarországra érkezve megalkotta Petőfi, majd Arany János mellszobrát, majd Olcsai-Kiss Zoltán tanította négy éven át a tehetséges növendéket. Jelena Koszovának hat önálló kiállítása volt Magyarországon, mielőtt a házaspár a nyolcvanas évek közepén visszatért a Szovjetunióba. Egy idő után nem volt titok a korábbi, „másik élete sem”, 2014-es halálakor az orosz hírszerzés szóvivője méltatta az érdemeit. A most Budapestre költöző Koszovról ilyen adatok nem ismertek. A Nemzetközi Kapcsolatok Moszkvai Állami Intézetében (MGIMO) végzett, majd külügyi szolgálatba állt, ahol változatos posztokon szolgált. Volt vezető asszisztens, attasé, harmadik, második, első titkár is. A kilencvenes években az időközben közgazdász PhD-t megszerzett szakember egyebek mellett a Vnyesekonombank vezetésébe is bekerült, majd 2012-ben lett az eredetileg 1970-ben, a KGST bankjaként alapított, majd Putyin által újraaktivált IIB vezetője. A pénzintézet gazdasági jelentősége egyébként csekély, tőkéje és alkalmazottainak száma is eltörpül például a Londonban működő Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank mellett. Az IIB gyakorlatilag minden magyar ellenőrzés és szabályozás nélkül működhet majd, és azt hív Magyarországra, akit csak akar. A bank eredetileg csak pozsonyi regionális központját akarta Budapestre költöztetni, mert a szlovák államelnök nem írta alá a privilégiumaikról szóló jogszabályt. A magyar elnök részéről nem kellett ilyesmitől tartani.
Frissítve: 2019.03.12. 18:09

Százezrekkel nő a parlamenti képviselők fizetése

Publikálás dátuma
2019.03.11. 20:45

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Márciustól 200 ezer forinttal többet kapnak a frakcióvezetők, és minden más képviselő alapilletménye is nő, 100 ezer forinttal - számolt be az RTL Klub híradója.
Márciustól havi 270 ezer forinttal emelkedik Kövér László fizetése, majdnem 200 ezer forinttal többet kapnak a frakcióvezetők, és minden más képviselő alapilletménye is nő, 100 ezer forinttal - írja az rtl.hu. Tavaly július óta ugyanis egy új törvény alapján automatikusan a nemzetgazdasági átlagbérhez igazítják a képviselők fizetését. Az ellenzéki pártok azt mondják: jótékonykodnak a plusz pénzből. A Fidesz szerint összességében az emelés után is kevesebbe kerülnek a képviselők, mint 2014 előtt, amikor még nagyobb volt a parlament.
Szerző

„Az Akadémia nem tégla és habarcs”

Publikálás dátuma
2019.03.11. 19:54

Fotó: Tóth Gergő /
A keresztényüldözésekhez hasonlítja Orbán Viktor miniszterelnöknek írt nyílt levelében az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) azt, amit a kormány a Magyar Tudományos Akadémiával (MTA) művel. Felidézték: amikor 258 nyarán, a keresztényüldözések idején a római birodalom alig három napot adott Szent Lőrincnek, hogy az egyház értékeit átadja, ő összegyűjtötte a szegényeket és betegeket, és azt mondta: Íme, ők az egyház vagyona, ők az egyház kincsei. „Miniszterelnök Úr! Ön azt mondta, érték nem veszhet el, és az Akadémia vagyona csak az Akadémiát illeti. A miniszter most mégis létében fenyegeti az Akadémiát, és tudósaitól akarja megfosztani azt. (…) Mi az Akadémia vagyona, ha nem az ötezer ott dolgozó ember és családjuk? Mi lehet a jövője a kiüresített és tudósaitól megfosztott Akadémiának?”– szegezték a kérdést Orbánnak, hangsúlyozva: „az Akadémia nem tégla és habarcs. Nem egy szám a költségvetésben. Nem holt dolgok leltára. Az Akadémia mi magunk vagyunk!” Palkovics László innovációs miniszter és Lovász László MTA-elnök múlt pénteken írtak alá egy szándéknyilatkozatot az Akadémia átalakításáról. Ebben az elnök „tudomásul vette”, hogy a kormány ki akarja szervezni az akadémiai kutatóhálózatot az MTA közvetlen fenntartása és irányítása alól. Pálinkás József, az Akadémia korábbi elnöke a hvg.hu-n megjelent véleménycikkében úgy fogalmazott: a nyilatkozat alapján akár egy jól működő kutatóintézet-hálózat is létrejöhetne, de csak akkor, ha a tudományos közösség erőteljesebben és határozottabban áll ki a tudomány szabadsága és az MTA mellett, a Palkovics vezette minisztérium pedig felhagy eddigi koncepciótlan, halogató taktikájával és tisztességes, nyílt tárgyalásokba kezd az MTA vezetőivel. Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet pedig Palkovicsnak és Lovásznak küldött levelet. Ebben egyebek mellett azt írják: az aláírt szándéknyilatkozat „behódolás a kormány erőszakos intézményfoglalási szándékának”. Emlékeztették az MTA-elnököt: a Nemzeti Együttműködés Rendszere csak két dolgot tisztel, az erőt és az elszántságot.
Szerző
Témák
MTA