Három napos sztrájk kezdődött az oroszlányi Wescastban

Publikálás dátuma
2019.03.12. 08:51

Fotó: Facebook / Wescast Hungary Autóipari Zrt.
Az üzemben az átlagos fizetés alig haladja meg a garantált bérminimumot. A sztrájkot a béremelésről szóló megállapodások megszületéséig folytatják.
Reggel nyolc órától három napos sztrájk kezdődött kedden a kipufogó öntvényeket készítő, kínai tulajdonú Wescast Hungary Autóipari Zrt. 1200 dolgozót foglalkoztató oroszlányi üzemében. Egy műszak sem veszi fel a munkát és a munkások hétvégén sem mennek be a gyárba dolgozni - jelentette be László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke. Az üzemben kedd reggel teljesen leállt a munka, a sztrájkoló dolgozók egy csarnokban tartózkodnak. A cégvezető azonban - a rongálások elkerülésére hivatkozva - ki akarja terelni őket az udvarra, ez pedig komoly feszütséget keltett a dolgozók körében - mondta lapunknak László Zoltán. A szakszervezet jelezte is, hogy a jelenlegi időjárás nem alkalmas arra, hogy több napot - akár éjjeleket is - az udvaron töltsenek a munkások, ezért a dolgozók nem mozdulnak, patthelyzet alakult ki.
A dolgozók a béremelésről szóló megállapodások megszületéséig nem veszik fel a munkát. A munkabeszüntetést korábban hétfőtől jelentették be, azonban azon a napon úgy tűnt, hogy megállapodás születhet.
Ám kedd reggelig a munkáltató nem jelezte tárgyalási szándékát.

A Wescast Hungary Autóipari Zrt.-nél múlt szerdán tartottak kétórás figyelmeztető sztrájkot. Akkor a délelőtti műszakra beosztott több mint 290 dolgozó mindegyike letette a munkát, a gyárban csak hat ember maradt bent, olyan gépeknél, melyeket nem lehetett felügyelet nélkül hagyni.
A Wescast bruttó 65 forintos órabéremelést ajánlott, a munkavállalók viszont egységesen, minden alkalmazottra nézve a négyszeresét kérték kezdeti követelésként, ami bruttó 70 ezer forintos fizetésemelést jelentett volna. Miután a vezetés az érdekképviselet elé tárta a cég helyzetét, a szakszervezet már csak a vállalat által megajánlott béremelés dupláját szerette volna elérni. Közölték a vállalattal,
ha ezen a héten nem sikerül megállapodni, akkor a jövő héten az egész hetes sztrájkot is vállalják.

Az üzemben az átlagos fizetés alig haladja meg a garantált bérminimumot, ami nem csak országos viszonylatban, de Oroszlány és környékének átlagához képest is alacsony fizetésnek számít. A dolgozók nagy terheléssel és szennyezettséggel járó fémöntő és fémmegmunkáló tevékenységet végeznek, ahol a por és a megmunkáló gépek hűtőfolyadéka veszélyt jelenthet az egészségre.
A Wescast kínai tulajdonú, kanadai központtal működő vállalatcsoport, amely a világ legjelentősebb beszállítója a személyautókhoz és a kisteherautókhoz készített, öntött kipufogócsonkok területén. A korábban kanadai tulajdonban lévő vállalatot a Bohong-csoport vásárolta meg és 9 milliárd forintos új beruházással a világ legmodernebb kipufogógyártó technológiáját telepítették Oroszlányba.
A társasággal a kormány 2017 májusában kötött stratégiai megállapodást.

Az 1200 embert foglalkoztató Wescast Hungary Autóipari Zrt. dízelmotorokhoz gyárt turbófeltöltő-öntvényeket és kipufogó-leömlőket. A 2015 óta tartó dízelbotrány a cég eredményére is hatással volt. A 2016-os 106,65 millió euró után 2017-ben 97,3 millió eurónyi forgalmat bonyolítottak, a 2016-os 2,38 millió eurónyi profit tavalyelőtt 519,6 ezer euróra csökkent.
Frissítve: 2019.03.12. 21:44

A hatóság megelégelte a Mavirt

Publikálás dátuma
2019.03.12. 08:15

Fotó: Szalmás Péter / Népszava
A villamosenergia-hálózat nem csak több vas beépítésével fejleszthető – állapítja meg hasonló, csípős megjegyzések mellett- az állami Mavir fejlesztési tervének elutasításában a közműhivatal.
A energiaipar látszólag zajtalan világához képest feltűnően indulatos határozatban utasította el a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a központi áramhálózatokat üzemeltető Mavir kötelezően benyújtott, nemrég a Világgazdaság által idézett, 15 éves fejlesztési tervét. Az állami céget tervezési folyamatai teljes felülvizsgálatára, a szakma elmúlt évekbeli fejlődésének figyelembevételére, összességében „megfelelő színvonalú” anyag elkészítésére szólítják fel. A hatóság aggályait a leginkább a legfontosabb szakkifejezések „szövegszerkesztésisúly”-vizsgálata jellemzi. Eszerint az „időjárásfüggő”, a „digitalizáció” és az „irányítástechnika” fogalmak se a Mavir alap-, se háttéranyagában nem szerepelnek, ellentétben az 52-szer leírt „atom”, illetve a hétszer felbukkanó „szén” szavakkal. Kifejezetten felhívják a Mavir figyelmét, hogy az energiaszektornak mind keresleti, mind kínálati oldala alapvetően változik. A legfontosabb, Magyarországon is komoly súllyal megjelenő irány a megújuló-, különösképp napenergia-alapú termelés előretörése. Ehhez képest a Mavir ezek jövőbeni szerepét a lehető legkisebb mértékben vette számításba, szakmailag tévesen termelési képességük helyett csak méretüket vizsgálva és tartalékként sem számoltak velük. Nem mérték fel az energiahatékonyság, a – jellemzően önellátó - háztartási erőművek és az időjárásváltozások hatásait. Nem tesznek említést a költséghatékony irányítási, informatikai megoldásokról, pedig „a hálózat nem csak vas beépítésével” fejleszthető. „Ez a megközelítés nem elfogadható”, illetve „tarthatatlan”: „az új technológiák hatásának vizsgálatára nem alkalmas” egy anyag, ha „nincs benne szó az új technológiákról” - csak úgy sorjáznak a csípős megjegyzések. A Mavir-anyag kevés kapcsolódást mutat az ugyane irányba mozduló uniós tervekkel és környékbeli fejlesztésekkel. Példaként Németországot hozzák fel, ahol csak akkor engedélyeznek egy vezetéket, ha az sem átszervezéssel, sem a meglévő eszközök megerősítésével nem váltható ki. A Mavir módszertana hosszú évek óta változatlan - állapítja meg a MEKH. A vizsgált kis számú lehetőség kimenetele borítékolható, az adatok forrását ritkán jelölik meg. Kérdéses, hogy figyelembe veszik-e az utóbbi évek műszaki és energiapolitikai döntéseit, ami nélkül javaslataik vélhetőleg drágábbak. Erre példaként hosszasan sorolják, miért nem engedélyeznek egy jelentős méretű székesfehérvári alállomást. A már megvalósult fejlesztéseket, illetve igény- és kínálati előrejelzéseiket pusztán felsorolják, azok utólagos eredményességét nem értékelik. Pedig – mint arra lapunk is több ízben felhívta a figyelmet – a korábbi Mavir-előrejelzések jelentős mértékben túlbecsülték a későbbi tényleges fogyasztást. Nem vizsgálnak olcsóbb lehetőségeket, nem közlik az elvetett fejlesztési ötleteket és az elutasítás okát. A közölt változatok mögött nincsenek műszaki-gazdasági számítások. A hatóság költségelemzés nélkül nem fogadja el az üzembiztonság jelentős felültervezését. A Mavir által hivatkozott piacelemzés tételesen ellent mond a hatóság saját tapasztalatainak. Egyáltalán nem fogadja el a MEKH azt a felütést, hogy a Mavir nem foglalkozik a fejlesztések árra gyakorolt hatásával. Ez ugyanis a cég és a költségek későbbi "elismerését" végző MEKH kötelessége. A hatóság mindezek okán az anyag teljes, a legfejlettebb nemzetközi tapasztalatokon nyugvó újraalkotására kötelezi a Mavirt. A határidő ez év novembere, de köztes, nyilvános meghallgatást és az új módszertan engedélyezését is magába foglaló feladatokat és időpontokat is megszabnak. A Mavirnak immár a MEKH saját megújulóenergia-fejlődési előrejelzéseit, az elektromos autók és hőszivattyúk elterjedését, illetve az innovatív, "smart"-megoldásokat is érdemben elemeznie kell, mégpedig a lehető legkisebb költségre törekedve. Meg kell vizsgálni a különböző eshetőségeket a régi blokkok eltérő időpontú leállására a Mátrai, illetve az új egységek termelésbe lépésére a Paksi Atomerőműben. Teljesen át kell dolgozniuk fogyasztási előrejelzésüket, illetve részletesen elemezniük kell a korábbi tévedések okait. Mindezek érdekében sokkal szorosabb együttműködésre kérik a Mavirt a hatósággal és a helyi hálózatüzemeltetőkkel, sőt a cég saját belső szakterületei között is. Lapunk korábban több alkalommal is észrevételezte a kormányzati beruházások - így például a paksi bővítés - úgymond megkérdőjelezhetetlen háttérszámításaként tálalt Mavir-elemzések nagyfokú szakmai bizonytalanságait.  A Mavir ugyanakkor "a sajtón keresztül" nem kíván reagálni a hatósági bírálatokra. 
Szerző

315,57 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.03.12. 08:13
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A forint árfolyama nem sokat változott, kissé erősödött a főbb devizákkal szemben keddre virradóra a nemzetközi devizakereskedelemben.
Az eurót a hétfő esti 315,61 forintos jegyzés után kedden reggel nyolc órakor kissé alacsonyabban, 315,57 forinton jegyezték. A dollár jegyzése a hétfő esti 280,86 forintról 280,25-re, a svájci franké 277,62-ről 277,16 forintra csökkent kedd reggelre.
Szerző
Témák
forint euró dollár