A CEU-n tárgyalt, diákaktivistákkal is szóba állt Manfred Weber (video)

Publikálás dátuma
2019.03.12. 11:31
Manfred Weber kifelé jövet a CEU épületéből
Fotó: Lakos Gábor / Népszava
Michael Ignatieffel, a CEU rektorával tárgyalt kedden délelőtt Manfred Weber, a rektori hivatal előtt pedig diákok várták. Úgy tudjuk, 15 órakor a Mazsihisz vezetőivel is találkozik az EPP csúcsjelöltje.
Lapunk információi szerint a német politikus délelőtt folytatott megbeszélést a CEU rektorával. A tárgyalás végeztével 12 óra tájban a Karmelita kolostorhoz érkezett, ahol Orbán Viktor miniszterelnökkel találkozik. Az EPP bizottsági elnökjelöltje kérdésekre nem akart válaszolni. Úgy tudjuk, hogy Manfred Weber 15 órakor a Mazsihisz vezetőivel tárgyal.
Hogy Bajorország pénzügyi segítséget akar nyújtani a CEU-nak, azt hétfőn írta meg az Augsburgerg Allgemeine nevű bajor lap. A bajor keresztényszocialista párthoz, a CSU-hoz tartozó Weber úgy nyilatkozott nekik: kedden budapesti látogatása alkalmával találkozik Michael Ignatieff-fel, a CEU vezetőjével, a megbeszélésen pedig fel fogja vetni a bajor kormánnyal egyeztetett ajánlatot. E szerint két egyetemi katedrát Bajorország finanszírozna, egy harmadikat pedig egy alapítványon keresztül képzelnének el. A koordinációt a müncheni Technische Universität (TU) végezné.
Weber egyébként a Fidesz EPP-ből történő kizárása kapcsán érkezik Budapestre, a továbbiakról tárgyalni. A kormány balul elsült, Sorost és Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság EPP-s elnökét támadó legfrissebb plakátkampánya nyomán számos néppárti tag kezdeményezte a magyar kormánypárt kizárását a pártcsaládból. Weber ezután ultimátumot adott Orbánnak: távolítsa el a plakátokat, kérjen bocsánatot, amiért az őt kritizáló néppártiakat hasznos idiótának nevezte, és biztosítsa a CEU budapesti működését.
A karmelita kolostornál
Fotó: Lakos Gábor / Népszava
Mérce cikkéből kiderül, hogy a CEU diákjainak aktvisitacsoportja, a Szabad Egyetem képviselői is megjelentek a rektori hivatal előtt. A diákok megállították az Ignatiefftől kísérete társaságában éppen távozó Webert, és megkérdezték tőle, hogy milyen „vörös vonalai” vannak most Orbánnal kapcsolatban. Egyikük azt mondta, hogy szerintük az Európai Néppárt fontos és régi alkotóeleme az európai történelemnek és nagyon szomorúan látják, hogy folyamatosan az erősödő szélsőjobboldal felé sodródik. Ezért azt is megkérdezték: „Melyek a Néppárt értékei, és hol áll most éppen?” A helyszínen egy videófelvétel is készült, melyből kiderül: miután egyik asszisztense megmutatta Webernek, hogy a CEU elköltözése ellen tiltakozva októberben a Kossuth térre is kitelepülő diákaktivistákról van szó, a csúcsjelölt néhány mondatra le is állt velük beszélgetni, és még Szabad Egyetemes kitűzőt is átvett.
Weber röviden elmondta, hogy a feltételei továbbra sem változtak, és a plakátoknak – akár Jean-Claude Juncker, akár Frans Timmermans szerepel rajtuk – el kell tűnniük.
„Garantálnunk kell, hogy a CEU továbbra is, teljes mértékben Budapesten maradhat. A tanszabadság európai érték, és ugyan lehetőségeim korlátozottak, de korlátozott lehetőségeimet a cél érdekében latba fogom vetni”

– jelentette ki.

A diákok „vörös vonallal” kapcsolatos kérdésére annyit válaszolt, hogy „ha problémáink vannak, meg kell beszélnünk azokat a másik féllel”.

Az Orbán–Weber találkozó eredményére vár a CEU

A CEU közleményében azt írja: Weber azért érkezett Ignatieffhez, hogy megbeszélje, hogyan biztosítható a CEU amerikai akkreditációjú intézményként való működése Magyarországon. A CEU támogatja a kezdeményezést, és várja a Manfred Weber és Orbán Viktor közötti találkozó eredményét. „Mivel a magyar kormány által hozott törvény értelmében a CEU nem vehet fel új diákokat az amerikai akkreditációjú programjaiba, a CEU az eddigi terveit követve továbbra is arra készül, hogy a következő tanévben az amerikai akkreditációjú programjait Bécsben indítja el” – tették hozzá.

Frissítve: 2019.03.12. 14:23

A Kúria szerint sem vizsgálhatók a kormány plakátjai

Publikálás dátuma
2019.03.12. 11:12

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Az NVB korábban azt közölte, hogy mivel jogilag még nincs kampányidőszak, ezért hatáskörük sincs dönteni a kérdésben.
A bíróság honlapján közzétett határozatok szerint a Kúria is elutasította a kormányplakátokat sérelmező beadványokat – vette észre a hvg.hu. A portál felidézi, hogy Molnár Csaba, a DK alelnöke korábban a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB) fordult a legfrissebb kormányplakátok miatt, miután Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a BBC-nek adott interjúban arról beszélt, hogy a Juncker-ellenes plakátkampány valójában egy választási kampány. A DK alelnöke kifogásában kérte az NVB-t, állapítsa meg, hogy a kormány tiltott kampányt folytat. Az NVB azonban végül vizsgálat nélkül elutasította a kifogást, mondván: mivel jogilag még nincs kampányidőszak, ezért hatáskörük sincs dönteni a kérdésben. A DK ezután a Kúriához fordult felülvizsgálatért, de a bíróság a hétfői határozatában helybenhagyta az NVB döntését. A Kúria a döntés indoklásában azt írta, a kampányidőszak kezdő és záró időpontját is meghatározza a törvény, és „sem a Kormány vitatott plakátolási tevékenysége, sem a kérelmező e tekintetben levezetett érvelése ezt az időszakot nem tágíthatja ki”.. A Kúria ugyan hozzáteszi, hogy alapelvi szinten egyetértenek a választás tisztasága, a jóhiszeműség és a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményével, de a plakátokat az NVB szerintük sem vizsgálhatja, mert nem kampányidőszakban kerültek ki, amikor egyébként nem tilos plakátolni. Egy másik, szintén a Juncker-ellenes kormányplakátokat sérelmező beadványt azért utasított el a Kúria, mert azt egy „ügyben nem érintett természetes személy” nyújtotta be, magánszemélyek, választópolgárok pedig csak akkor igazolhatják érintettségüket, ha közvetlen jogsérelem éri őket – írja a portál. 
Kedden érkezik Magyarországra Manfred Weber, az Európai Néppárt csúcsjelöltje a közelgő EP-választásokon. A szocialisták ferihegyi plakáthekkeléssel készültek az érkezésére, ám szorgos kezek órákon belül eltüntették a környék összes sorosozó-junckerező óriásplakátját. Erről itt írtunk bővebben.
Szerző

Hiába lett ingyenes az első vizsga, ezúttal is elmaradt a nyelvvizsgarekord

Publikálás dátuma
2019.03.12. 11:04

Fotó: Shutterstock
A szakértő szerint sokan lesznek, akik a következő két-három évben a felvételi szigor miatt nem tudják majd elkezdeni egyetemi, főiskolai tanulmányaikat.
2018-ban 120 ezren nyelvvizsgáztak, négyezerrel többen, mint egy évvel korábban. A nyelvvizsgázók száma azonban még így sem közelíti meg a 2009-es rekordot, amikor összesen 175 ezren vizsgáztak valamelyik idegen nyelvből – írja a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ friss statisztikái alapján az Eduline. Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke a portálnak hangsúlyozta, hogy nem nőtt a vizsgázószám. 
„Amennyiben januártól decemberig számolunk, valóban kapunk egy közel négyezer fős növekedést, de abban a pillanatban, hogy ennél kicsit szélesebbre nyitjuk a számolást, azonnal látszik, hogy 2017 novemberében és decemberében közel felére esett vissza a vizsgázók száma”

– jelentette ki.

Mint mondta, 2017 végén már biztos volt, hogy 2018. január 1-től a sikeresen nyelvvizsgázók visszaigényelhetik a vizsgadíjukat, így szerint csupán annyi történt, hogy azok a nyelvtanulók, akiknek nem volt sürgős a nyelvvizsga letétele, 2018-ra halasztották a vizsgájukat. A szakember szerint a nyelvvizsga díjának visszatérítése miatt azért nem emelkedett ugrásszerűen az írásbelinek és szóbelinek nekifutók száma, mert az első nyelvvizsga az esetek többségében nem sikerül, és mivel az államtól csak a sikeres nyelvvizsga díját lehet visszaigényelni, maga a nyelvvizsga nagyon sok embernek még mindig nem ingyenes. Hozzátette, hogy a nyelvvizsgadíj visszatérítése sem segít a 2020-as felvételi szigor (jövőre csak az felvételizhet egyetemre és főiskolára, akinek legalább egy B2-es nyelvvizsgája vagy azzal egyenértékű oklevele, illetve minimum egy emelt szintű érettségije van) által okozott problémán.
„Akiket a közoktatás nem visz el a B2-es szint közelébe, annak nem az a legfontosabb, hogy a vizsga már ingyenes. Hiszen nekik 200-300 óra nyelvtanulásra van még szükségük, amit a család nem biztos, hogy ki tud fizetni”

–mondta a szakember.

A statisztikák szerint a felvételizők fele kapott eddig pontot a nyelvvizsgáért, ha bevezetik a szigorítást, az a Nyelvtudásért Egyesület elnöke szerint 5-10 százalékkal növelheti ezeknek a jelentkezőknek az arányát, ám sokan lesznek, akik a következő két-három évben a felvételi szigor miatt nem tudják majd elkezdeni egyetemi, főiskolai tanulmányaikat.
Szerző