Pozsony meglépte, amit Budapest nem mert

Publikálás dátuma
2019.03.13. 09:00
Pompeo és Orbán. Nem ismert a megállapodás szövege
Fotó: Miniszterelnöki Hivatal
Veszélyeztetné Szlovákia szuverenitását, így érvelt a szlovák védelmi minisztérium az Egyesült Államok által a védelmi együttműködés keretében felajánlott anyagi támogatásról szóló tárgyalások felfüggesztése kapcsán.
Pozsony hétfőn jelezte, hogy nem tárgyal tovább a kérdésben, mert a felajánlott segítséget olyan korlátozó feltételekhez köti Washington, amelyek lehetővé tennék idegen - azaz amerikai - fegyveres erők határozatlan idejű jelenlétét Szlovákia területén úgy, hogy a szerződést az érvénybe lépésétől számítva leghamarabb 10 év után, 12 hónapos felmondási idővel lehetne csak felbontani. Ez precedenst teremtene, amely lehetővé tenné idegen hadseregek elhelyezését a Szlovák Köztársaság területén. Pozsony kifogásolja, hogy a támogatási szerződés nem határozza meg sem a Szlovákiában állomásozó amerikai katonák számát, sem a haditechnika és a hadianyag mennyiségét, jellegét. A Párizsban tárgyaló szlovák kormányfő is megszólalt a kérdésben. Leszögezte, az általa vezetett kormánya soha nem tenne olyan lépéseket, amelyekkel jóváhagyná azt, hogy külföldi haderő állomásozzon az ország területén. Ha a szerződés nem kötelezi arra Szlovákiát, hogy elfogadja területén az idegen haderőt, akkor elfogadhatónak tartja a két szlovák repülőtér felújítására felkínált 105 millió dollár támogatást.  A magyar szaktárca ugyan ígérete ellenére, máig nem hozta nyilvánosságra a hasonló jellegű amerikai-magyar megállapodás szövegét, amely gyakorlatilag Mike Pompeo február 11-i budapesti látogatásának ára volt. Információink szerint kellemetlen meglepetés érhette a február elején Washingtonban tárgyaló Szijjártó Péter külügyminiszter stábjának néhány tagját, amikor kiderült: a megbeszélések végével nem jöhetnek haza a többiekkel, hanem kint kell maradniuk és tovább kell tárgyalniuk a magyar és az amerikai kormány között kötendő kétoldalú védelmi megállapodás szövegtervezetéről. Ekkor ugyanis már csak napok voltak hátra Mike Pompeo külügyminiszter tervezett budapesti látogatásáig, és az amerikai fél komoly nyomást helyezett a magyar delegációra a megállapodás érdekében. Egy ilyen látogatásnak akkor van igazán értéke diplomáciai szempontból, ha a felek a megbeszélések után pozitívnak minősítik a látogatást, ehhez viszont mindig szükség van egy-két „nagy bejelentésre”. Amerikai szempontból két elvárás fogalmazódott meg: az egyik, hogy legyen meg a védelmi megállapodás mindkét fél által elfogadott szövege, a másik pedig, hogy a magyar fél jelentse ki nyilvánosan, érdeklődünk amerikai fegyverek beszerzése iránt. Az egyezménnyel azonban – mint azt korábban megírtuk – volt egy kis gond: Orbán Viktor kormányfőnek ugyanis nem tetszett, hogy ennek értelmében az amerikai katonák magyar parlamenti jóváhagyás nélkül is az ország területére léphetnének különleges helyzetben, ezen kívül az itt tartózkodó amerikaiak mentesülnének a magyar igazságszolgáltatás hatálya alól. Az amerikaiak azonban ragaszkodtak mindkét ponthoz – ezeket egyébként jellemzően minden hasonló megállapodás tartalmazza, amiket más országokkal már megkötöttek. Információink szerint volt olyan szakasza a tárgyalásoknak, amikor az amerikai fél kezdte elveszíteni a türelmét, és még az is felmerült, hogy Pompeo nem találkozik Orbán Viktorral Budapesten – a programban egy munkavacsora szerepelt. Végül ez (is) hatott, és persze az, hogy a szövegbe többször is utalást tettek a magyar szuverenitásra. Érdekes ugyanakkor, hogy a február 11-i látogatást követő sajtótájékoztatón Szijjártó Péter külügyminiszter azt mondta, már a következő héten beterjeszthetik a megállapodás szövegét a parlament honvédelmi bizottságának megtárgyalásra, de ez azóta sem történt meg. Pedig, mint azt egy külügyes forrásunk megerősítette, a mostani változat már valóban elfogadható a magyar félnek is.

Börtönre ítélték pedofília miatt az ausztrál bíborost

Publikálás dátuma
2019.03.13. 08:09
George Pell bíboros
Fotó: CON CHRONIS / AFP
George Pell a legmagasabb rangú vatikáni tisztségviselő, akit gyerekmolesztálás miatt ítéltek el.
Hat év börtönbüntetésre ítélték Ausztráliában George Pell bíborost szexuális visszaélés miatt – derül ki a BBC cikkéből. Pellt legkorábban 3 év és nyolc hónap múlva helyezhetik feltételesen szabadlábra. A bíboros ártatlannak vallotta magát és fellebbez a döntés ellen. 
A 77 éves George Pell februárban – azt követően hogy bűnösnek mondták ki – elveszítette vatikáni tisztségét, és az őt érintő ügyben a Hittani Kongregáció is vizsgálatot indít.  Pell bíboros a legmagasabb rangú vatikáni tisztségviselő, akit pedofília miatt ítéltek el. 1996 és 2001 között Melbourne, 2001 és 2014 között Sydney érseke, Ausztrália prímása volt. XVI. Benedek pápa idején merült fel vele szemben a gyerekeken elkövetett visszaélés vádja, ezért Pell bíborost akkor nem választották meg a papi kongregáció elnökének. Ferenc pápa megválasztása után azonban a vatikáni reformokat kidolgozó bíborosi tanács tagja lett, majd a pápa 2014-ben kinevezte a vatikáni pénzügyi átalakítás vezetőjének. Ezt a tisztségét azt követően is megtartotta, hogy 2017-ben a Vatikánból visszatért Ausztráliába, hogy ott bíróság elé álljon.
Szerző

May újabb kudarca: megint leszavazta a brit parlament alsóháza a Brexit-egyezményt

Publikálás dátuma
2019.03.12. 20:38
Theresa May újabb vereséget szenvedett.
Fotó: TOLGA AKMEN / AFP
Mindössze 242-en támogatták a kormányfő kiválási egyezményét, míg 391-en ellene szavaztak. Theresa May szerint a képviselők holnap már a megállapodás nélküli kilépésről dönthetnek.
A brit parlament alsóháza a januári nagyarányú elutasítás után kedden is leszavazta a Theresea May által utolsó pillanatban, hétfőn késő este tető alá hozott módosított megállapodás tervezetét az Egyesült Királyság unióból való kilépéséről - tudósít a BBC. A számok is épphogy csak egy kicsit festenek jobban, mint 2 hónapja: akkor 432-202, most pedig 391-242 volt az arány az ellenzők javára.
Ez azt jelenti, hogy a kormányfőnek alig néhányakat sikerült maga mellé állítania az utóbbi időben,

hiába kötött a napokban újabb, véglegesnek szánt egyezséget Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnökkel.
Az EU tegnap egyértelművé tette, nem hajlandó tovább tárgyalni, a megállapodás-tervezetnek ez volt az utolsó verziója. A hogyan tovább? London döntésén múlik. Szerdán a brit képviselőknek szavazniuk kell arról, hogy engedik-e az egyezség nélküli kemény Brexit kivitelezését, azt, hogy a szigetország rendezetlenül, szerződés nélkül hagyja el március 29-én az EU-t.
Ha ez sem kap többséget, akkor csütörtökön a Brexit időpontjának módosításáról, a halasztásról kell kell majd szavazni.

A halasztás igényt viszont kell az EU felé jelezni, és ehhez mind a 27 tagállam jóváhagyására szüksége lesz a brit kormánynak, ami leghamarabb a március 21-ei uniós csúcson valósítható meg. Az ellenzéki Munkáspárt vezére, Jeremy Corbyn közben már egy új parlamenti választást sürgetett a szavazás utáni megszólalásában.
Szerző
Frissítve: 2019.03.12. 20:52