Erdogan előre tudhatott a 2016-os puccsról, melyre hivatkozva százezrek kerültek már börtöneibe

Kiszivárgott egy dokumentum, mely előre felsorolta az államcsíny-kísérlet éjszakájának eseményeit - köztük olyanokat is, melyek végül meg sem történtek.

Kiszivárgott bizalmas iratok szerint a török felső vezetés előre tudott a 2016-os készülő puccskísérletről, de nem tett semmit, hogy megakadályozza, csak ellenőrzött mederbe terelte az eseményeket, így megágyazva Recep Tayyip Erdogan török elnök egyszemélyi uralmához - írta az EUObserver.

A brüsszeli híroldal szerint bizonyítékkal felérő dokumentum az a feljegyzés, amelyet Serdar Coskun török ügyész a hatalomátvételi kísérlet éjszakáján, 2016. július 16-án állított össze, részletesen ismertetve a történteket. A svédországi emigrációban élő Ahmet Donmez újságíró által megszerzett

Egyebek mellett az olvasható a dokumentumban, hogy a török légierő harci repülőgépei légicsapást mértek az ankarai parlament épületére, valamint az elnöki palota kertjére, ami valóban megtörtént, csak éppen négy órával később, mint Coskun írta.

Az azóta a semmítőszék tagjává előléptetett ügyész eleinte nem nyilatkozott az üggyel kapcsolatban, később egy török újságnak adott interjújában megerősítette az irat hitelességét, mondván, hibázott, éjjel 1-től reggel 7-ig dolgozott a feljegyezésen, és a végén elfelejtette átjavítani az időpontokat, ezért nem stimmel a dokumentumon szereplő időbélyeg. Ugyanakkor az EUObserver szerint ez a magyarázat nem kielégítő, ugyanis több olyan esemény is szerepel a dokumentumban, amely egyáltalán nem történt meg. Például Coskun írt a török titkosszolgálat (MIT) székhelyének ostromáról, illetve a különleges erők parancsnokságának és a rendőrség hírszerzési részlegének otthont adó épület lebombázásáról.

- hangsúlyozta Andrew Duff, a hírportál által idézett szakértő. "Már az események éjszakáján a televíziót nézve is gyanús volt nekem, hogy nem minden az, aminek látszik. Nem értettem például, hogy az isztambuli Boszporusz-híd lezárása hogyan illeszkedik egy valódi államcsíny kereteibe. Az is furcsa volt, hogy Erdogant nem fogták el, egy rendes puccs során az államfő lett volna a fő és talán az egyetlen célpont" - mondta a European Policy Centre (EPC) brüsszeli elemzőközpont munkatársa.

A hatalomátvételi kísérlet során a puccsistákon kívül közel 250 ember halt meg, s nagyjából kétezren megsebesültek. A történtek után Erdogan példátlan leszámolásba kezdett vélt és valós ellenfeleivel. Már az elvetélt akció másnapján kész listákkal láttak hozzá a tisztogatáshoz a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban, az oktatásban, a sajtóban – és mindenekelőtt a fegyveres testületeknél. Két év alatt 40 ezer katonát és 23 ezer rendőrt távolítottak el pozíciójukból, és a lendület nem hagy alább. Már csaknem 220 ezer embert, köztük katonákat, rendőröket, bírákat, ügyészeket, tanárokat, orvosokat, üzletembereket, újságírókat vettek őrizetbe. Mintegy 17 ezer embert már elítéltek, nagyjából 14 ezren pedig még továbbra is előzetes letartóztatásban ülnek. Legkevesebb 150 ezer embert függesztettek fel állásából vagy bocsátottak el.

"Az államcsínyt ürügyként felhasználva Erdogan keresztülverte a saját alkotmányos puccsát önnön védelme és hatalmának megerősítése, a hadsereg meggyengítése és a török értelmiség elnémítása vagy száműzetésbe kényszerítése érdekében" - jelentette ki Duff, aki korábban liberális EP-képviselő volt.