Ujhelyi István már ki is jelölte Orbánék új helyét az Európai Parlamentben

Publikálás dátuma
2019.03.12. 18:32
Ujhelyi István megtalálta Orbán Viktor új helyét az EP-ben
Fotó: ujhelyi.eu / ujhelyi.eu
A szocialista EP-képviselő a szélsőjobboldali politikus székeire helyezte a magyar miniszterelnök portréját. Ujhelyi egy videóban az Orbán által bejárt, meglehetősen széles politikai ívet is megrajzolta.
„Barátaim, végre megtaláltam az igazi helyemet! Orbán Viktor korábbi néppárti politikus, az Európa-ellenes szélsőjobboldaliak tagja” – ez a felirat szerepelt azokon a táblákon, amelyeket Ujhelyi István szocialista EP-képviselő helyezett el az Európai Parlament plenáris üléstermében, a szélsőséges képviselők székein.

A politikus a saját honlapjának beszámolója szerint ezzel jelezte, hogy Orbán és a Fidesz egyértelműen az Európa-ellenes szélsőségeket választja az európai értékek helyett. Az MSZP EP-képviselője a közösségi oldalon közölt élő videójában rámutatott, hogy
Orbán Viktor széles ívet járt be a politikai életben: előbb KISZ-titkár volt, majd radikális liberális, később keresztény-konzervatív, most pedig egyértelműen Európa-ellenes és szélsőjobboldali.

Ujhelyi hangsúlyozta, hogy a Fidesznek előbb vagy utóbb, de bizonyosan távoznia kell a jobbközép Néppárt soraiból, új politikai otthona pedig egyértelműen a nacionalista-populista szélsőjobboldaliak közössége lesz.

„A dühöngő Európa-ellenesek között ott találjuk azt a holland pártot, amely nyíltan szélsőséges politikát folytat, nemrég pedig a kelet-európai, így a magyar munkavállalók ellen indított uszító kampányt. De Orbán új szövetségesei között találjuk a francia Nemzeti Frontot is, amely Putyin környezetéből kapott pénzt EU-ellenes kampányra és amely Putyin szóvivőjének lányát foglalkoztatja gyakornokként az Európai Parlamentben.
De ehhez a szélsőséges csoporthoz tartozik céljait tekintve az az osztrák Szabadságpárt is, amely elvette a kint dolgozó magyarok szociális juttatásait”

– sorolta az alább is látható videóban Ujhelyi István:
Az MSZP európai politikusa szerint Orbán Viktor befolyása egyértelműen megrogyott, az európai erők világosan kilökik maguk közül a fideszeseket, ez pedig valós veszélyt és magyar érdeksérelmet okoz például a következő uniós költségvetés tárgyalása során. Ujhelyi szerint a májusi EP-választáson Európa és az Európa-párti erők, valamint a Fidesz és Orbánisztán között kell majd választani.
Szerző

Brexit: Londont az új alku sem nyugtatta meg

Publikálás dátuma
2019.03.12. 18:15

Fotó: Benjamin Furst / AFP
London vagy elfogadja az Európai Unió kibővített garanciáit, vagy akár el is maradhat a szigetország kilépése az EU-ból. A brit főügyész azonban igen megnehezítette Theresa May dolgát.
Itt a vége, nincs több tárgyalás, nem lesz több értelmező nyilatkozat. Vagy elfogadják a megállapodást, vagy a Brexit akár el is maradhat. Ezekkel a szavakkal vezette fel Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök az újabb, és immár végleges megegyezés hírét a Theresa May brit kormányfővel hétfőn késő este tartott strasbourgi sajtótájékoztatóján. A két politikus az utolsó előtti pillanatban ütötte rá a pecsétet a szigetország kilépési megállapodását kiegészítő egyezségre. Theresa May ebben kötelező jogi erővel bíró biztosítékokat kapott az Európai Uniótól arra, hogy az ír félszigeten minden lehetséges eszközzel elkerülik a határellenőrzést. A Brexitet követő, és 2020-ig tartó átmeneti időszak után Észak-Írország, mint az Egyesült Királyság része, már nem lenne tagja sem az egységes piacnak, sem a vámuniónak, viszont továbbra is határos maradna az EU-tag Írországgal. A kettejük közötti határ kiépítésének elkerülését célzó tartalékmegállapodást kevesellték a brit euroszkeptikusok, Theresa May ezért harcolt további garanciákért az utolsó pillanatig. A strasbourg megállapodás három pontból áll. Leszögezik, hogy az EU nem fogja a vámunióban maradásra kényszeríteni az Egyesült Királyságot, amennyiben a feleknek nem sikerülne időben új kereskedelmi megállapodást kötniük. Ha London úgy ítélné meg, hogy európai partnerei mégis ezt teszik, akkor jogi úton kérhet elégtételt és egyoldalúan felbonthatja az egyezményt. Ugyanakkor kiegészült a jövőbeni kapcsolatokról szóló, nem kötelező erejű megállapodás is, mégpedig azzal, hogy az Egyesült Királyság és az Európai Unió új technológiák kifejlesztésén fog dolgozni, amelyek segítségével elkerülhetővé válhat a fizikai határ felhúzása az ír félszigeten a 2020 decemberében lejáró átmeneti időszak után. Harmadik pontként a szigetország egyoldalú nyilatkozatot tett, amelyben leszögezi: semmi sem akadályozhatja meg abban, hogy felmondja a tartalékmegállapodást, ha úgy ítéli meg, hogy az EU rosszhiszeműen és szándékosan hátráltatja a szabadkereskedelmi megállapodás megkötését.  A londoni kétkedőknek azonban ez kevésnek bizonyult. Theresa May-nek a strasbourgi sajtótájékoztatón mutatott komor arca is alaposan ellentmondott a lelkes szövegnek a Jean-Claude Junckerrel elért eredményekről. A tory vezető sejthette, hogy a westminsteri parlament 649 tagú alsóházát nem elégítik ki az új engedmények, a “backstopból’ való egyoldalú brit kimenekülésre nyújtott különböző jogi biztosítékok. A kormányfő vélt aggodalmai kedd délre valóra váltak. Csalódnia kellett, ha azt hitte, a legfőbb ügyész, Geoffrey Cox “független” szakmai állásfoglalása segít a képviselők meggyőzésében, hogy nyugodt lélekkel megszavazhatják a Brexit-dealt, ha időben, esetleg rövid késéssel eleget akarnak tenni a brit választópolgárok 2016. június 23-án meghozott döntésének az EU elhagyásáról. A tekintélyt parancsoló megjelenéséről és sztentori hangjáról ismert legfőbb ügyész először írásban benyújtott, majd délben a parlamentben is ismertetett szakvéleményének legfőbb üzenete így szólt: “változatlanul megmaradt a jogi kockázat, hogy a szigetország a Brexit megvalósulása után is az EU-hoz lesz kötve”. Elismerte: a kormányfő által szerzett “új biztosítékok csökkentik annak veszélyét, hogy az Unió az Egyesült Királyságot “szándékai ellenére, korlátlan ideig fogva tarthatja” a backstopban, azaz a vámunióban, amennyiben a két fél között a jövőbeni kereskedelmi együttműködésről szóló tárgyalások Európa “rosszhiszeműsége” miatt kudarcba fulladnak. Ha azonban “egyszerűen összeegyeztethetetlen nézeteltérések” akadályoznák a majdani megegyezést, az Egyesült Királyságot nem segítik “nemzetközi jogi eszközök” a vámunióból való egyoldalú kihátrálás során. Mindezek után Cox leszögezte, hogy a Brexit-deal elfogadása nem jogi, hanem “politikai megítélés” kérdése és felszólította képviselőtársait, szavazzanak igennel. A voksot megelőző délutáni vita során Theresa May ismét a legrosszabbkor vesztette el a hangját. Késő esti strasbourgi villámlátogatása nyilván nem segített a szüntelen nyomás alatt lévő kormányfő ellenállóképességén. Ahogy a 2017. őszi tory konferencián tartott programbeszédének előadása során, most is rekedtséggel küszködve igyekezett kifejteni mondandóját. Ennek lényege az volt, hogy a képviselők vagy elfogadják javított, bővített megállapodását, vagy kockáztatják a Brexit megvalósulását. Már órákkal az este 7 órára kitűzött szavazás előtt rosszak voltak az esélyei. Beth Rigby, a Sky News újonnan kinevezett politikai főszerkesztőjének számításai szerint Maynek 116 képviselőt kellett volna jobb belátásra bírni azután, hogy első nekifutásra 230-an vetették el Jean-Claude Junckerrel kötött alkuját. Előbb az észak-ír Demokratikus Unionisták tízfős frakciója, majd az euroszkeptikus Európai Kutatócsoport ötven tagja helyezte kilátásba, hogy helyteleníti a strasbourgi egyezményt. Igaz, utóbbiak írásos elutasító közleményének közzététele után vezetőjük, Jacob Rees-Mogg az alsóházi szócsata során cáfolta, hogy eldöntötte volna, melyik szavazófolyosón halad át. A Munkáspárt nevében Jeremy Corbyn válaszolt Theresa May Brexit-mentő felhívására. Az ellenzék vezére kijelentette, hogy a várakozás ellenére “egyetlen szó változtatást nem sikerült elérni a megállapodás szövegében”. A kormányfő emlékeztette Corbynt, hogy a parlament leszavazta korábbi javaslatait, köztük a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt. A Munkáspárt alap-álláspontja, melyhez tory képviselők is csatlakoznak, hogy a kaotikus helyzetet csak előrehozott választások oldhatják meg. Így egy másik csapat kapna felhatalmazást az EU-val folytatott tárgyalásokra. 
Témák
Brexit

Az Európai Parlament számára már nem partner Oroszország

Publikálás dátuma
2019.03.12. 18:04

Fotó: ALEXEY NIKOLSKY / AFP
Az udvariaskodásnak vége, az uniónak felül kell vizsgálnia Moszvkával fenntartott kapcsolatait – üzente keddi állásfoglalásában az EP.
Oroszország már nem tekinthető stratégiai partnernek, az Európai Uniónak készen kell állnia újabb szankciók bevezetésére, amennyiben Moszkva továbbra is megsérti a nemzetközi jogot – figyelmeztetett kedden elfogadott állásfoglalásában az Európai Parlament (EP), melyet a 24.hu ismertetett. A portál szerint a strasbourgi plenáris ülésen 402:163 arányban elfogadott dokumentumban kiemelték, hogy a büntetőintézkedéseknek arányban kell állniuk a fenyegetéssel, valamint rámutattak, hogya felek közötti kapcsolatban számos feszültséggóc alakult ki az utóbbi években, például Oroszország szíriai és ukrajnai beavatkozása, líbiai és közép-afrikai szerepvállalása, illetve az, hogy Moszkva uniós szélsőjobboldali, populista nacionalista pártokat támogat. A képviselők kiemelték: az EU-nak felül kellene vizsgálnia az érvényben lévő partnerségi és együttműködési megállapodását Oroszországgal, a kooperációt azokra a területekre korlátozva, amelyekben mindkét fél érdekelt;szelektív együttműködésre van szükség például a klímaváltozás, az energiabiztonság, a terrorizmus és digitalizáció jelentette globális kihívások terén.
Szorosabb kapcsolat csak akkor legyen lehetséges, ha Oroszország teljes egészében végrehajtja az ukrán válság politikai rendezéséről szóló minszki megállapodást, és ismét tiszteletben tartja a nemzetközi jogot – szögezték le. Az EP elítélte az orosz dezinformációs kampányokat és kibertámadásokat, amelyek célja a feszültség növelése az Európai Unión és a tagállamokon belül. Aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az EU „erélytelenül” válaszol az orosz propagandakampányokra és félretájékoztatásra, s erőteljesebb fellépést sürgetett. A képviselőtestület elítélte emellett „az önkényuralmi rendszerek és országok, például Észak-Korea, Irán, Venezuela vagy Szíria folyamatos orosz támogatását”, ahogyan „az orosz illegális pénzügyi műveleteket és pénzmosást is, amelynek keretében az európai biztonságot és stabilitást veszélyeztetve évente több milliárd eurót mosnak át az EU-n keresztül”. Aláhúzták: 
az érintett uniós tagállamoknak fel kell számolniuk bevándorlási és letelepedési kötvényprogramjaikat, amelyek az orosz oligarcháknak kedveznek.Végül megismételték a képviselők, hogy véleményük szerint az épülő Északi Áramlat-2 földgázvezeték fokozza az EU függőségét és veszélybe sodorja a belső piacot.

Vége az udvarias és diplomatikus megfogalmazásoknak. Nagyon szűk téren működhetünk együtt az oroszokkal mindaddig, amíg az ország elfoglalva tartja Ukrajna egy részét, más európai országokat pedig folyamatosan támad - idézi a lap Sandra Kalniete néppárti jelentéstevőt.
Szerző