Hétmilliárd forintból éledhetnek újra a történelmi tévéfilmek, sorozatok

Publikálás dátuma
2019.03.12. 19:34
Semjén Zsolt nyújtotta be a tévés produkciók állami finanszírozásáról szóló törvényjavaslatot.
Fotó: Népszava
Egy most közzétett törvényjavaslatból kiderült, hatalmas összeg áll majd a Televíziós Film Mecenatúra rendelkezésére, amelyből a nagy hagyománnyal rendelkező filmes műfajokat kell megerősíteniük.
Tavaly novemberben született meg az a törvény, amely a tévés produkciók állami finanszírozását intézményesítheti. Akkor a Semjén Zsolt által benyújtott jogszabályban kiderült, hogy egy új elkülönített pénzalapot hoznak létre Televíziós Film Mecenatúra néven - írja az mfor.hu.

A tervezet indoklásában akkor a jogalkotó megemlítette, hogy az elmúlt időszakban megerősödött a magyar filmgyártás támogatásának rendszere, amelynek hatékonyságát a hazai filmalkotások nemzetközi sikerei is visszaigazolják. Ugyanakkor kijelölték azt a célt, hogy
a magyar filmgyártásban szintén nagy hagyománnyal rendelkező filmes műfajokat (például történelmi televíziós filmek és filmsorozatok) megerősítsék.

Úgy fogalmaztak, a pénzalap létrehozásának célja az elsődlegesen médiaszolgáltatásban való közzétételre szánt filmek és filmsorozatok gyártásának támogatását előmozdítása, biztosítva ezzel, hogy az állampolgárok lehető legszélesebb köréhez juthassanak el értékes, többek között a magyar történelmi múltat és kultúrát bemutató filmalkotások. Természetesen a televíziós programok a mozifilmeknél szélesebb körhöz jutnak el, így az ilyen filmek gyártásának támogatására szakosodva kifejezetten e műfaj sajátosságaira szeretnék szabni a finanszírozási rendjét.

A most közzétett "a Televíziós Film Mecenatúra 2019. évi költségvetéséről" című tervezet szerint
a szervezet költségvetésének mind kiadási, mind a bevételi főösszegét 7 milliárd forintban határozzák meg.

A törvénytervezetben az áll, hogy "A Mecenatúra a feladatai ellátásával kapcsolatos kiadásokat költségvetési támogatásból, valamint egyéb bevételekből fedezi". Ugyanakkor az egyéb bevételek mibenlétéről nincs szó, a terveknél pedig nulla forintot irányoztak elő. A bevételi oldal így egyszerűbb, hiszen azt a költségvetés biztosítja számukra.
Szerző

Dózsa Lászlót és Döbrentei Kornélt is kitüntették

Publikálás dátuma
2019.03.12. 14:28

Fotó: Vajda József / Népszava
Az 56-os emlékév plakátbotrányának főszereplője, Dózsa László színművész, rendező, érdemes művész Magyarország Kiváló Művésze díjban; antiszemita kijelentései miatt 2004-ben az Írószövetségből való tömeges kilépéseket okozó Döbrentei Kornél József Attila-díjas író, költő, újságíró, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja Magyarország Babérkoszorúja díjban részesült március 15. alkalmából – derül ki az MTI híréből.
 Magyarország Kiváló Művésze díjban részesült Bátori Éva operaénekes, érdemes művész; Csurka László Jászai Mari-díjas színművész, rendező, érdemes művész, Körtvélyessy Zsolt Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész és Rátóti Zoltán Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja is. Magyarország Babérkoszorúja elismerést kapott Ferdinandy György József Attila-díjas és Márai Sándor-díjas író, költő, műfordító, kritikus, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja is.
Magyarország Érdemes Művésze díjat vehetett át: – Árendás József Munkácsy Mihály-díjas grafikusművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, – Dukay Barnabás Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, – Fehér Anna Jászai Mari-díjas színművész, – Gráf Zsuzsanna Liszt Ferenc-díjas karnagy, – Oberfrank Pál Jászai Mari-díjas színművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja részére, – Olasz Ferenc Balázs Béla-díjas fotográfus, filmrendező, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja, – Pál István "Szalonna" Liszt Ferenc-díjas népzenész, – Rálik Szilvia Liszt Ferenc-díjas operaénekes, – Rátkai Erzsébet Jászai Mari-díjas és Ferenczy Noémi-díjas színházi látvány-, díszlet- és jelmeztervező, iparművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, – Rippel Ferenc Hortobágyi Károly-díjas artistaművész, – Rippel Viktor Hortobágyi Károly-díjas artistaművész, – Rubold Ödön Jászai Mari-díjas színművész, – Skardelli György Ybl Miklós-díjas építész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, – Szögi Csaba Harangozó Gyula-díjas táncművész, koreográfus, táncpedagógus, – Topolánszky Tamás Harangozó Gyula-díjas táncművész, koreográfus, – Tóth Auguszta Jászai Mari-díjas színművész, – Trokán Péter Jászai Mari-díjas színművész.
Szerző

Szaúdi olajpénz a Scalának

Publikálás dátuma
2019.03.12. 13:00

Fotó: Kiev Victor
A jövőben a nők csak iszlám fejkendőben tehetik be a lábukat a milánói Scalába? – tette fel a pátoszt sem nélkülöző kérdést a Silvio Berlusconi volt kormányfő pártja, a Forza Italia politikusa, Daniela Santache. A világhírű operaház intendánsa, az osztrák Alexander Pereira ugyanis szoros együttműködést tervez Szaúd-Arábiával. A La Repubblica című olasz lapnak a minap elmondta, megállapodást között a rijádi kulturális minisztériummal, melynek értelmében az iszlám ország öt éven keresztül minden esztendőben hárommillió euróval támogatja a Scalát, ezenfelül százezer euróval segíti a zenei akadémia működését. A nem csekély összeg fejében Badr bin Abdullah szaúdi kultuszminiszter is bekerül az operaház felügyelőbizottságába. A Scalát négy éve irányító, valóságos pénzügyi zsonglőrnek tartott Pereira döntése finoman szólva nem aratott osztatlan sikert Itáliában. A balközép Demokrata Párt (PD) európai parlamenti képviselője, Antonio Panzeri úgy véli, ez arcul csapással ér fel Milánó számára. Szerinte megengedhetetlen, hogy egy olyan állammal működjenek együtt, amely korlátozza a szabadságjogokat. Párttársa, Beppe Sala milánói polgármester már nem látja ennyire tragikusnak a helyzetet, a La Repubblicának elmondta, bár a Scala pénzügyi működését átláthatóvá kell tenni, az operaház hírnevét a Közel-Keleten is öregbíteni kell. Ezzel nyitott kapukat dönget. A Scala Akadémiája 2019-2020-as turnéja során Szaúd-Arábiába is ellátogat. Az Aramco szaúdi olajvállalat pénzei azonban nem csak Milánóba áramlanak. Rijád támogatja a francia régészeti feltárásokat Medina közelében, Al-Ulában, illetve a szaúdi trónörökös, Mohammed bin Szalman vásároltatta meg 2017 novemberében rekordáron, 450 millió dollárért Leonardo híres festményét, a Salvator Mundit. A Scala egyik felügyelőbizottsági tagja némi iróniával jegyezte meg: ehhez képest aprópénz a milánói operaháznak csorgatott összeg. Alexander Pereira alighanem azért kereste ennyire a szaúdiak társaságát, mert intendánsi megbízatása 2020 közepén lejár. S még legalább két évig maradna e pozícióban, a város azonban mást keresne a helyére. Ám ha sikerülne komoly támogatókat szereznie, javulnának esélyei az újraválasztásra. A Scala éves költségvetése mintegy 125 millió euró. Az operaház 41 milliós állami támogatást kap, az éves bevétel 39 millió, az összeget magántámogatásokból egészíti ki.
Témák
milánói Scala