Ajtót nyitunk a kémeknek

Publikálás dátuma
2019.03.13. 06:45
Január végén Orbán Viktor is egyeztetett Nyikolaj Koszovval arról, hogy a bank Magyarországra költözik
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsõdi Balázs / MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap
Nettó hazaárulásnak tartja a Putyin bankjaként emlegetett Nemzetközi Beruházási Bank beengedését Magyarországra Ungváry Krisztián. A történész szerint a pénzintézet vezetőinek nagy része alighanem fedett hírszerző.
Tejesen nyilvánvaló, hogy az egykor a KGST bankjaként működő, majd újraaktivált Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) az orosz titkosszolgálat egyik rezidentúrája (vagyis az orosz kémhálózat része – a szerk.) Az pedig, hogy ez a bank Budapestre teszi át a székhelyét és gyakorlatilag minden magyar ellenőrzés és szabályozás nélkül működhet, a nemzetbiztonságot súlyosan veszélyeztető ügy. A többi között erről beszélt lapunknak Ungváry Krisztián történész azután, hogy beszámoltunk róla: kalandfilmbe illő élete volt az IIB élére delegált Nyikolaj Koszov szüleinek, akik évtizedeken át az orosz titkosszolgálat elitjébe tartoztak. Édesanyja, Jelena Koszova részt vett az amerikai atomtitok ellopásában. Apja, az idősebb Nyikolaj Koszov 1956 után Budapesten a levert forradalommal kapcsolatos nyugati reakciókat gyűjtötte, a 70-es évek közepétől pedig a KGB hivatalos magyarországi képviselője volt. Ebben a minőségében a Belügyminisztérium épületében volt az irodája. Ungváry Krisztián elmondta, hogy a konkrét ügyet ugyan nem kutatta, de ismerve ennek a rendszernek a működését egyértelmű, hogy a bank vezetőinek, illetve munkatársainak jelentős része alighanem fedett hírszerző, s „ezen nincs mit szépíteni”. Ahhoz persze, hogy ezt bizonyítani lehessen, be kellene jutni az orosz titkosszolgálati irattárba és le kellene fényképezni ifjabb Nyikolaj Koszov személyi dossziéját, amit nyilván nehezen lehetne kivitelezni. Ugyanakkor elég sok tényfeltáró cikk jelent meg az utóbbi időben arról, hogy az orosz hírszerzés hogyan működik. Ennek a banknak a tevékenysége a sajtóból többé kevésbé ismert, ezek után körülbelül annyira nehéz összerakni a képet, mint Mészáros Lőrinc közbeszerzéseinél és gazdagodásánál. – Oroszország nem a NATO tagja, és mindent megtesz azért, hogy a NATO-t, illetve az Európai Uniót bomlassza. Moszkva számára az EU egy ellenséges politikai szövetség, és számtalan eset van az utóbbi időben arra, amikor aktívan az unió ellen léptek fel, választásokat befolyásoltak, sőt, gyilkosságokra is volt példa – fejtette ki a történész, aki szerint ezek után arra a kérdésre is egyértelmű a válasz, hogy az IIB Budapestre költözése veszélyezteti-e a magyar nemzetbiztonságot. Ungváry Krisztián kizártnak tarja, hogy a kormány ezeket a körülményeket ne mérlegelte volna, amikor döntött a Nemzetközi Beruházási Bank beengedéséről: „Sok mindent el lehet képzelni a Fideszről és Orbán Viktorról, de azt semmiképp sem gondolnám, hogy buta emberekről van szó”. Ez a történet inkább azzal függ össze, hogy a magyar politikai vezetés nem veszi komolyan az európai unós és NATO-tagságunkból adódó szövetségesi kötelmeket. Ezek után fogalmazhatok úgy is, hogy az orosz bank beengedése nettó hazaárulás - fogalmazott Ungváry Krisztián. A hamarosan Budapestre költöző ifjabb Nyikolaj Koszov most 42 esztendős, Pável nevű fia is bankár. Pályáját egy ideig az apja egyengette: nála dolgozott a Vnyesekonombankban. Később a Vnyestorgbankban kapott vezető állást – hozzá tartozott az építkezések finanszírozása, s orosz sajtóértesülések szerint ebben az időszakban több botrányos ügyben is felbukkant a neve. Ezután az iparvállalatok finanszírozására szakosodott Promszvjázbank következett, majd egy évvel ezelőtt a mezőgazdasági tevékenységet támogató, állami Roszagrolízing élén landolt. A család életmódjáról sokat elárul, hogy Mickey Rourke és Mariah Carey is emelte Pável Koszov 2010-es, „velencei stílusban” megrendezett esküvőjének fényét. A műsorban fellépett Tatjána Navka olimpiai és kétszeres világbajnok jégtáncos, aki később Vlagyimir Putyin elnök sajtótitkárához és egyik legfontosabb bizalmasához, Dmitrij Peszkovhoz ment feleségül. Nyugodtan kijelenthető tehát, hogy a Koszov família a múltban a szovjet, ma pedig az orosz elit felső köreihez tartozik.

Kísért az egykori KGST szelleme

A Nemzetközi Beruházási Bankban kilenc, korábban a szovjet tömbhöz tartozó országnak van tulajdonrésze. Ezek: Bulgária, Csehország, Kuba, Magyarország, Mongólia, Oroszország, Románia, Szlovákia és Vietnam. Az IIB 1,3 milliárd eurós tőkéje alapján nem tartozik a jelentős nemzetközi fejlesztési bankok közé. Magyarország 2000-ben, Orbán Viktor első kormánya idején kilépett, majd 2015-ben, Orbán Viktor harmadik kormányzása alatt visszatért a pénzintézetbe.

Témák
Bank

Befészkelte magát a fideszes médiaholding a Népszabadság helyére

Publikálás dátuma
2019.03.13. 06:00
Még nem tették ki a KESMA tábláját
Fotó: VAJDA JÓZSEF / Népszava
A Mediaworks székházában kapott helyet a több száz kormánypárti médiaterméket tulajdonló Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA). Arról a Bécsi úti épületről van szó, ahol korábban sokáig a Mediaworks által bezárt Népszabadság működött.
A bírósági adatok szerint a KESMA alapító okiratát 2019. február 25-én módosították. Az alapítvány székhelye előzőleg egy balatonföldvári nyaralóban volt. A Népszava helyszíni riportban számolt be arról, hogy a Balaton partjától egy utcányira lévő, családi ház méretű ingatlan 2007 óta Liszkay Gábor, a Mediaworks elnök-vezérigazgatójának tulajdonában van. A KESMA szokatlan körülmények között jött létre tavaly: a tulajdonosok „önként felajánlották” a birtokukban lévő csaknem ötszáz sajtóterméket az alapítványnak. A példátlan méretű médiakoncentrációt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nem vizsgálhatta, mert a kormány nemzetstratégiai jelentőségűvé nyilvánította az ügyletet. Az alapítványi kuratórium elnöki posztját Varga István ügyvéd – volt MDF-s, majd fideszes parlamenti képviselő – töltötte be. Múlt hónap elején azonban elkövette azt a hibát, hogy őszintén beszélt: egyik nyilatkozatában a kormánytól független sajtót dicsérte, a fideszes médiaholdudvart keményen bírálta. Varga emiatt távozni kényszerült az alapítvány éléről. Utódjáról még nem született döntés, a bírósági adattárban legalábbis ennek egyelőre nincs nyoma. A közelmúltban a Mediaworks (Mészáros Lőrinc volt tulajdona), valamint 28, a KESMA-hoz tartozó sajtócég úgynevezett uralmi szerződést kötött. Miközben a cégek tulajdonosa változatlanul a KESMA, a szerződéssel elismert vállalatcsoport jött létre. Ennek „uralkodó tagja” a Mediaworks, a többi cég „ellenőrzött tagként” szerepel. Bár a konstrukció nem minden elemében világos, annyit tudni lehet, hogy a Mediaworks részt vehet az általa ellenőrzött lapkiadók vagyongazdálkodási (mindenekelőtt befektetési, beruházási és fejlesztési) döntéseinek előkészítésében, utasításokat adhat, új vállalkozási lehetőségek felkutatásában közreműködhet, a cégektől fejlesztési forrásokat vonhat el és oszthat újra. A sajtókoncentráció tehát tovább erősödött. Több portál megkereste a Gazdasági Versenyhivatalt. A Media1 kérdésére például az a válasz érkezett, a GVH nem vizsgálja az említett változást, mivel az versenyjogi szempontból nem minősül összefonódásnak, hanem egy vállalatcsoporton belüli átrendeződésnek tekinthető.
Szerző
Frissítve: 2019.03.13. 10:55

"Magyarországon egy nyolcszáz-ezer fős szűk csoport kezében összpontosul a vagyon" - Pitti Zoltán közgazdász

Publikálás dátuma
2019.03.12. 20:47

Az igazán gazdag magyarok műkincsekbe fektetik be vagyonukat – emelte ki Pitti Zoltán közgazdász a húszéves múltra visszatekintő Európa Klub kedd esti fővárosi rendezvényén.
A Corvinus Egyetem kutatója a lakosság rétegződését vizsgálta a munkajövedelmek és a birtokolt vagyon, illetve vagyongyarapodás szempontjából, és arra a megdöbbentő következtetésre jutott az adatok alapján, hogy Magyarországon nem is a társadalom leggazdagabb felső tizede, de még csak nem is 1 százaléka kezében van a vagyon nagy része, hanem egy mindössze nyolcszáz-ezer fős szűk csoportnál. Ez a szám akkor is kirívóan kevés, ha figyelembe vesszük, hogy az egész világot a vagyon koncentrálódása jellemzi, a top 1 százaléké a vagyon 45 százaléka. A térségek közötti különbséget nem ezzel, hanem főként a szegénységben élő rétegek nagyságával lehet jellemezni – tette hozzá az adóhatóság egykori elnöke. A magyar társadalom legfontosabb gondja ez alapján, hogy az Európai Unió legszegényebb régiói közt négy magyar térség is található, s az egy főre jutó GDP alapján az országos átlag is csak az uniós adat 68 százaléka. A leszakadó területek között is a legszegényebb már jó ideje Nógrád megye, amelynek falvaiban csak az EU- GDP átlag 17 százalékát érik el. Pitti Zoltán emlékeztetett rá, hogy miközben nálunk a kormány nyilvánosságra hozott adatai a munkajövedelmekre koncentrálnak és ezek folyamatos emelkedését hangsúlyozzák, az összes jövedelmen belül a munkából származó bevételek aránya erősen csökken: 2008 és 2017 között 45,4 százalékról 43 százalékra esett vissza. Nem először hívta fel arra a figyelmet a közgazdász, hogy a KSH a bérek számításakor nem veszi figyelembe az öt főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató hazai vállalkozások adatait, holott legalább 600 ezren ezekben a cégekben dolgoznak jellemzően minimálbéren. Igaz, tette hozzá, ha az ő fizetésüket is beszámítanák az átlagba, most is kisebb mértékben emelték volna meg a miniszterek és parlamenti képviselők jövedelmét. Az is árulkodó adat a kutató szerint, hogy a magyarországi vállalkozások költségei között a bérek csak tíz százalékot tesznek ki, míg az unióban ez az arány 18 százalék.  
Ez is hozzájárul ahhoz, hogy Magyarországon ugyan magasak a tulajdonosi jövedelmek, de az osztalékok kifizetése után mégis kevés marad a cégek vagyonának gyarapítására, s az egyre átláthatatlanabb helyzetet tovább rontja, hogy ma már cégek hoznak létre újabb vállalkozásokat – jelentette ki Pitti Zoltán, példaként hozva Mészáros Lőrinc üzleti birodalmát. Ebben a körben aztán szoros függő viszony jön létre egyrészt a politikától a közbeszerzések nyerteseinek kiválasztása miatt, másrészt az anyavállalat és a beszállítók hálózata között, hiszen a kis cégeknek már az indulásánál a nagyobb vállalat bábáskodik. Veszélyesnek tartja az ország mostani agrárpolitikáját, mert az uniós földalapú támogatások nagy részét mindössze 12 magánszemély kapja. A közgazdász elemzésében azt hangsúlyozta, hogy folytatni kell a béremeléseket, de ezt teljesítményösztönzéssel kellene összekötni, és növelni kellene a társadalom középső 40 százalékának részesedését a megtermelt javakból. Az előadó úgy fogalmazott: Magyarországon vannak vagyoni és jövedelmi szempontból középen lévők, de eltűnt a középosztály. Ugyanakkor a lakosság 60 százaléka a nemzeti átlagjövedelemnél kevesebb pénzből kénytelen megélni. A vagyonszerkezet pedig azért szorulna átalakításra Pitti Zoltán szerint, mert most 70 százalékban nem mozdítható értékekben fekszik a pénz, például ingatlanban, ami az ország egy részén eladhatatlan. A legnagyobb bajnak mégis azt nevezte a pénzügyi szakértő, hogy a magyar vagyoni és jövedelmi viszonyok mellett a fiataloknak szinte semmi esélyük nincs a kitörésre. 
Frissítve: 2019.03.12. 20:58