Befészkelte magát a fideszes médiaholding a Népszabadság helyére

Publikálás dátuma
2019.03.13. 06:00
Még nem tették ki a KESMA tábláját
Fotó: VAJDA JÓZSEF / Népszava
A Mediaworks székházában kapott helyet a több száz kormánypárti médiaterméket tulajdonló Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA). Arról a Bécsi úti épületről van szó, ahol korábban sokáig a Mediaworks által bezárt Népszabadság működött.
A bírósági adatok szerint a KESMA alapító okiratát 2019. február 25-én módosították. Az alapítvány székhelye előzőleg egy balatonföldvári nyaralóban volt. A Népszava helyszíni riportban számolt be arról, hogy a Balaton partjától egy utcányira lévő, családi ház méretű ingatlan 2007 óta Liszkay Gábor, a Mediaworks elnök-vezérigazgatójának tulajdonában van. A KESMA szokatlan körülmények között jött létre tavaly: a tulajdonosok „önként felajánlották” a birtokukban lévő csaknem ötszáz sajtóterméket az alapítványnak. A példátlan méretű médiakoncentrációt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nem vizsgálhatta, mert a kormány nemzetstratégiai jelentőségűvé nyilvánította az ügyletet. Az alapítványi kuratórium elnöki posztját Varga István ügyvéd – volt MDF-s, majd fideszes parlamenti képviselő – töltötte be. Múlt hónap elején azonban elkövette azt a hibát, hogy őszintén beszélt: egyik nyilatkozatában a kormánytól független sajtót dicsérte, a fideszes médiaholdudvart keményen bírálta. Varga emiatt távozni kényszerült az alapítvány éléről. Utódjáról még nem született döntés, a bírósági adattárban legalábbis ennek egyelőre nincs nyoma. A közelmúltban a Mediaworks (Mészáros Lőrinc volt tulajdona), valamint 28, a KESMA-hoz tartozó sajtócég úgynevezett uralmi szerződést kötött. Miközben a cégek tulajdonosa változatlanul a KESMA, a szerződéssel elismert vállalatcsoport jött létre. Ennek „uralkodó tagja” a Mediaworks, a többi cég „ellenőrzött tagként” szerepel. Bár a konstrukció nem minden elemében világos, annyit tudni lehet, hogy a Mediaworks részt vehet az általa ellenőrzött lapkiadók vagyongazdálkodási (mindenekelőtt befektetési, beruházási és fejlesztési) döntéseinek előkészítésében, utasításokat adhat, új vállalkozási lehetőségek felkutatásában közreműködhet, a cégektől fejlesztési forrásokat vonhat el és oszthat újra. A sajtókoncentráció tehát tovább erősödött. Több portál megkereste a Gazdasági Versenyhivatalt. A Media1 kérdésére például az a válasz érkezett, a GVH nem vizsgálja az említett változást, mivel az versenyjogi szempontból nem minősül összefonódásnak, hanem egy vállalatcsoporton belüli átrendeződésnek tekinthető.
Szerző
Frissítve: 2019.03.13. 10:55

"Magyarországon egy nyolcszáz-ezer fős szűk csoport kezében összpontosul a vagyon" - Pitti Zoltán közgazdász

Publikálás dátuma
2019.03.12. 20:47

Az igazán gazdag magyarok műkincsekbe fektetik be vagyonukat – emelte ki Pitti Zoltán közgazdász a húszéves múltra visszatekintő Európa Klub kedd esti fővárosi rendezvényén.
A Corvinus Egyetem kutatója a lakosság rétegződését vizsgálta a munkajövedelmek és a birtokolt vagyon, illetve vagyongyarapodás szempontjából, és arra a megdöbbentő következtetésre jutott az adatok alapján, hogy Magyarországon nem is a társadalom leggazdagabb felső tizede, de még csak nem is 1 százaléka kezében van a vagyon nagy része, hanem egy mindössze nyolcszáz-ezer fős szűk csoportnál. Ez a szám akkor is kirívóan kevés, ha figyelembe vesszük, hogy az egész világot a vagyon koncentrálódása jellemzi, a top 1 százaléké a vagyon 45 százaléka. A térségek közötti különbséget nem ezzel, hanem főként a szegénységben élő rétegek nagyságával lehet jellemezni – tette hozzá az adóhatóság egykori elnöke. A magyar társadalom legfontosabb gondja ez alapján, hogy az Európai Unió legszegényebb régiói közt négy magyar térség is található, s az egy főre jutó GDP alapján az országos átlag is csak az uniós adat 68 százaléka. A leszakadó területek között is a legszegényebb már jó ideje Nógrád megye, amelynek falvaiban csak az EU- GDP átlag 17 százalékát érik el. Pitti Zoltán emlékeztetett rá, hogy miközben nálunk a kormány nyilvánosságra hozott adatai a munkajövedelmekre koncentrálnak és ezek folyamatos emelkedését hangsúlyozzák, az összes jövedelmen belül a munkából származó bevételek aránya erősen csökken: 2008 és 2017 között 45,4 százalékról 43 százalékra esett vissza. Nem először hívta fel arra a figyelmet a közgazdász, hogy a KSH a bérek számításakor nem veszi figyelembe az öt főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató hazai vállalkozások adatait, holott legalább 600 ezren ezekben a cégekben dolgoznak jellemzően minimálbéren. Igaz, tette hozzá, ha az ő fizetésüket is beszámítanák az átlagba, most is kisebb mértékben emelték volna meg a miniszterek és parlamenti képviselők jövedelmét. Az is árulkodó adat a kutató szerint, hogy a magyarországi vállalkozások költségei között a bérek csak tíz százalékot tesznek ki, míg az unióban ez az arány 18 százalék.  
Ez is hozzájárul ahhoz, hogy Magyarországon ugyan magasak a tulajdonosi jövedelmek, de az osztalékok kifizetése után mégis kevés marad a cégek vagyonának gyarapítására, s az egyre átláthatatlanabb helyzetet tovább rontja, hogy ma már cégek hoznak létre újabb vállalkozásokat – jelentette ki Pitti Zoltán, példaként hozva Mészáros Lőrinc üzleti birodalmát. Ebben a körben aztán szoros függő viszony jön létre egyrészt a politikától a közbeszerzések nyerteseinek kiválasztása miatt, másrészt az anyavállalat és a beszállítók hálózata között, hiszen a kis cégeknek már az indulásánál a nagyobb vállalat bábáskodik. Veszélyesnek tartja az ország mostani agrárpolitikáját, mert az uniós földalapú támogatások nagy részét mindössze 12 magánszemély kapja. A közgazdász elemzésében azt hangsúlyozta, hogy folytatni kell a béremeléseket, de ezt teljesítményösztönzéssel kellene összekötni, és növelni kellene a társadalom középső 40 százalékának részesedését a megtermelt javakból. Az előadó úgy fogalmazott: Magyarországon vannak vagyoni és jövedelmi szempontból középen lévők, de eltűnt a középosztály. Ugyanakkor a lakosság 60 százaléka a nemzeti átlagjövedelemnél kevesebb pénzből kénytelen megélni. A vagyonszerkezet pedig azért szorulna átalakításra Pitti Zoltán szerint, mert most 70 százalékban nem mozdítható értékekben fekszik a pénz, például ingatlanban, ami az ország egy részén eladhatatlan. A legnagyobb bajnak mégis azt nevezte a pénzügyi szakértő, hogy a magyar vagyoni és jövedelmi viszonyok mellett a fiataloknak szinte semmi esélyük nincs a kitörésre. 
Frissítve: 2019.03.12. 20:58

Eldőlt: részletekben is befizetheti a gigászi büntetést a Jobbik

Publikálás dátuma
2019.03.12. 19:25
Megmenekülhet Sneider Tamás pártja?
Fotó: Vajda József
Az Államkincstár friss döntésével eltűnhet a megszűnés közvetlen réme az ellenzéki párt feje fölül. Nyolc részletben kellene törleszteniük a csaknem 1 milliárd forintos bírságot.
Megkapta a Jobbik a Magyar Államkincstártól a részletfizetési lehetőséget, tudta meg a hvg.hu a választmányi ülésen részt vevő Sneider Tamás pártelnöktől. A párt korábban nyolc negyedéves részletfizetési lehetőséget szeretett volna kapni, erre bólintott rá a MÁK.

A pártnak nemrég újabb, 136 milliós bírságot rótt ki az Állami Számvevőszék január végén, ezzel egymilliárdnyira nőtt a befizetendő büntetés összege, ami a párt megszűnését vetítette előre. A Jobbik felkészült a megszűnésre is, de bízott a részletfizetési lehetőségben, ezt kapta most meg.
Szerző