Aggassátok fel a királyokat!
Habsburg Ottó halott - csempült kereszt
A koronán, de kísérteni kezd
A monarchia diszkrét illata.
Szabadság ide, szabadság oda,
Elfeledtük, kik országért lovat:
A suliban tanult királyokat.
Futóbolondok nőnek a neten,
Ez ebben, az meg amabban hiszen,
Hogy trónunkon hét szanszkrit táltos ül,
S Babba Mária kánkánt hegedül.
Dekoráció épp elég maradt:
Aggassátok fel a királyokat!
Drága, naiv kis arany Sándorunk
Királyfejekkel labdázott a punk,
Bőszen hitte, némi késelgetés,
És máris ki van pótolva a rés,
Mely álladalmunk falán tátogat:
Aggassatok elé királyokat!
Megette: csak a király meztelen,
És leprás, minden tette esztelen,
Amúgy az ember tuti rendbe’ van,
Királyok nélkül tenyész boldogan.
A múzeum ápol és befogad:
Aggassátok fel a királyokat!
Ezerfelé bús harcmező a net,
Virulnak rajt rég kitojt ételek,
Tegnapi arcunk üdvfényben ragyog,
Uralkodom, a wifi én vagyok!
Most mindenki király, s neten rohad:
Hát osszátok meg a királyokat!
Molyette gönc a királyi palást,
Minden farsang hoz egy új koronást,
Földek, gyárak elkelnek csöndesen,
Kassza csörög, megvették kedvesem.
Új palotákba kell színes nyomat:
Aggassatok csicsa királyokat!
Sándor zord viaszmúzeumban áll,
Avas dühvel király-nyakat nyiszál,
Borzongva rágóz ott az úri nép,
Készül vigyorgó ezer szelfikép.
Virtuálban bárki nagy észt nyomat:
Posztoljatok cuki királyokat!
