Betegre keresték magukat a bankok

Publikálás dátuma
2019.03.13. 09:41

Fotó: Shutterstock
648 milliárd forint volt a hitelintézeti szektor tavalyi nyeresége - a hitelezés felfutásával kerestek rengeteget.
Még tovább nőtt tavaly a hitelintézetek nyeresége Magyarországon, írja napi.hu. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint a tárgyévi nettó eredményül 648 milliárd forint lett - melyből 590 milliárd a nagybankoknál landolt -, ez csaknem 10 százalékkal magasabb a 2017-esnél.
Ennek egyik alapja a hitelezés felfutása volt. A hitelállomány tavaly 9,5 százalékkal nőtt, az év végén már meghaladta a 29 630 milliárd forintot. A vállalatok hitelállománya több mint 13 százalékkal nőtt, a háztartásoké csaknem 8 százalékkal gyarapodott. Bár a kamatszint alacsony maradt, és a marzsok sem nőhettek érdemben, a kamateredmény csaknem 8 százalékkal nőtt. A díj- és jutalékbevételeket is sikeresen növelték a piaci szereplők, ebben egyebek mellett fontos szerep jutott a kereskedési eredmények növekedésének. A tőzsdei árfolyamok tavaly ingadoztak, emiatt megugrott az ügyletek száma és forgalma nem csak a brókercégeknél, de az értékpapírszámlát vezető bankcsoportoknál is.
A bankszektor kiváló teljesítményének fő motorja persze hosszabb távon a hitelezés növekedése. Tavaly pedig mindez úgy következett be, hogy közben a portfóliók is javultak, a nem teljesítő hitelek mennyisége több mint 20 százalékkal 1 611 milliárd forintra esett vissza. A vállalati hitelállományon belül már csak 5,5 százalék a bedőlt hitel, a háztartásin belül pedig 10 százalék alatt van a nem teljesítő portfóliók részesedése. Céltartalékot egyébként még mindig alig képeznek a bankok, sőt a kisebb hitelintézeteknél még céltartalék-visszaírások voltak tavaly. Ez a kegyelmi állapot azonban hamarosan megszűnhet, mivel a bedőlt hitelek arányának csökkenése lassan megáll, azt követően pedig már nem maradnak a veszteségekre korábban félretett, majd felszabadítható céltartalékok a rendszerben.
Szerző
Témák
bankok hitelek
Frissítve: 2019.03.13. 10:15

Paks 2 lehet az új Bős-Nagymaros

Publikálás dátuma
2019.03.13. 08:15
Az új blokkokat a Duna-víz mellett valószínűleg levegővel is hűteni kell
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
“A tervezett paks 2-es blokktípus teljesítményének megfelelő méretű póterőmű-park felépítése ezermilliárdos nagyságrendű, erről azonban szó sem esik – hangsúlyozta Mártha Imre, az MVM egykori vezérigazgatója.”
Bár Mártha Imrének, mióta 2010-ben, kilenc év után menesztették az állami MVM éléről, hivatalosan nincs köze az energetikához – a távközlésben tevékenykedik -, a paksi bővítés kapcsán mégis rendszeresen kifejti „érte és nem ellene” aggódó véleményét. Az ismert szakértőket felvonultató, alapvetően atompárti Paksi Energetikai Kerekasztal előtt tartott minapi előadásában Mártha Imre alapvetően azt kifogásolta, hogy a részben irányítása alatt, több tízmilliárdos költséggel előkészített versenyt az Orbán-kormány 2014-ben „kidobta a kukába”. Jellemző, hogy – mint azt több más felszólaló is megerősítette – a Putyinnal kötött kormányszerződésről a pályázat előkészítésén dolgozó csapat „az újságból értesült”. Mártha Imre felhívta a figyelmet, hogy Oroszország közvetlenül a sürgős paksi megrendelés után csatolta el a Krím félszigetet: az ennek betudható nemzetközi kereskedelmi megszorítások ugyanis ezt követően már nem tették lehetővé a szerződést. A szakember sietett leszögezni: változatlanul bízik a nukleáris alapú áramtermelésben, szükségesnek látja a jelenlegi paksi blokkok ilyetén pótlását. Ugyanakkor saját praxisában nem véletlenül nem hallott még pályázat nélküli erőműberuházásról. Egy versenyben amellett, hogy az ajánlattevők vélhetőleg lehetőségeik határáig engednek az áron és növelnek a színvonalon, folyamatosan csiszolhatók a feltételek. Az ugyan – egyelőre - nem ismert, mi áll a kivitelezési szerződésben, de az láthatólag még a mostani, előkészítés szakaszban felmerül problémákat sem kezeli. Így például az oroszoktól a beruházásra kapott 3 ezer milliárd forintnyi hitel visszafizetésének kezdőidőpontja fix, az nem alkalmazkodik az esetleges - illetve már előállt - csúszáshoz. Az ellenőrző hatóságot vezető Fichtinger Gyula lapunknak adott nyilatkozatára hivatkozva nem érti, miként fordulhat elő, hogy az orosz fél jelenleg olyan tervekkel hozakodik elő, amik már a Paks 2 Zrt. szerint sem felelnek meg a magyar – és így EU-s – szabványoknak. (Mártha Imrével szemben ugyanakkor több helyi felszólaló is védelmébe vette a verseny nélkülözését, lényegesebbnek nevezve a megbízás szakmai színvonalát.) Elrettentő a finn példa: a helyi hatóság az ott tervezett orosz atomerőmű több kérelmét is visszautasította. Ennek tükrében Mártha szinte biztosra veszi, hogy amíg a finn hivatal nem adja ki az ottani létesítési engedélyt, addig Paks ügye sem halad. (A felszólalók között akadt, aki az esetleges verseny során szóba jöhető többi kivitelező - például a francia EDF vagy az Areva – épülő atomerőművének csúszását és költségemelkedését hozta fel. Mártha elismerte, hogy Oroszországban már üzemel Paks 2 mintaerőműve, de szerinte ennek terveit mindenképp igazítani kell a magyar és uniós szabványokhoz, illetve, ellentétben a nyugati cégekkel, a Roszatomnak az EU területén nem üzemel mintafejlesztése.) Mártha szerint e szabályozatlanságok további csúszás lehetőségét rejtik magukban. Úgy érzi, hogy korábbi, erre figyelmeztető nyilatkozatait ma már a kormány illetékesei, így Süli János Paks 2-ügyi tárca nélküli miniszter is elismerik. (Igaz, Süli János legutóbbi, Mártha Imréről szóló nyilatkozata szerint egykori MVM-beli főnöke "eltávolodott az energetikától".)  A jelenlegi és tervezett nukleáris blokkok hűtése kapcsán felelevenítette: 2010 előtt, a Paksi Atomerőmű élére általa kinevezett Süli János is rendszeresen jelezte a számára nyaranta, hogy „baj lehet", ha a Duna tovább melegszik, vagyis vissza kell fogni a termelést. Teljesen elképzelhetetlennek tartja, hogy ilyen helyzetben a jelenlegi négy, összesen 2 ezer megawatt (MW) méretű paksi blokk mellett a tervezett további két, egyenként 1200 MW hűtésére a Duna alkalmas lenne. Határozottan úgy véli, hogy az új egységet a víz mellett levegővel is hűteni kell. (Egy felszólaló szerint az oroszok ezt a problémát már megoldották, csak az anyag nem nyilvános. Süli János nemrég egy parlamenti válaszában szintén úgy fogalmazott: a hűtés megfelelő megoldása a fix ár része.) Mártha komoly tennivalókat lát a Paks 2-es fejlesztés társadalmi elfogadásában is. Míg a jelenlegi blokkok élvezik a többség támogatását, addig – szerinte – a fejlesztés kapcsán a legtöbben ingadoznak. Ha a kabinet nem igyekszik meggyőzni a társadalmat, az könnyen egy új Bős-Nagymarosba torkollhat. De Ausztriában is akadt példa arra, amikor egy rendkívüli költségekkel már megépült erőművet évtizedes távlatban egy nagyobb társadalmi fordulat nyomán be sem indítanak. Úgyszintén szerencsétlen körülménynek látja, hogy a magyar kormány az uniós engedély fejében vállalta Paks 1 és 2 teljes szétválasztását. Ez ugyanis szükségtelen szakmai versengést, rivalizálást, feszültséget szül. A felszólalók osztották álláspontját. Bakács István egykori MVM-vezér azt reméli, néhány év múlva ez a pont Brüsszellel újratárgyalható. Mártha zárásként is azt hangsúlyozta: reméli, hogy még jelen lehet Paks 2 átadásánál, ami nem egy pénzügyi, tervezési, műszaki és kivitelezési hibák tömkelegét magán viselő torzó lesz. Az utolsó megszólaló úgy vélte: lehet csúszás, mert a beruházásra leginkább leselkedő veszély a sietség. Ezt osztatlan taps fogadta. (Igaz, a Paks 2 részéről senki nem vett részt az eseményen.)   

Eltiltották magukat az üzemidő-hosszabbítás vizsgálatától

Az atomerőműblokkok meghosszabbított üzemidejének további hosszabbítására a hatályos jogszabályok nem adnak lehetőséget - közölte Tóth Bertalan írásbeli kérdésére Cseresnyés Péter, az illetékes innovációs és technológiai tárca parlamenti államtitkára. A szocialista pártelnök az iránt érdeklődött, a kormány végzett-e vizsgálatokat a jelenlegi paksi blokkok élettartamának most engedélyezett, húsz éves kinyújtásán túli meghosszabbítása ügyében, kérve az esetleges elutasító válasz indoklását is. Érvelésében - Mártha Imre szavaira rímelve - emlékeztet, hogy miközben a paksi blokkok jelenlegi tervezett élettartama 50 év, addig a jelenlegi atomerőművek üzemidejét a technológiai fejlődés nyomán immár 60 évre tervezik, illetve hallani 80 évről is. Cseresnyés Péter ugyanakkor arra nem tért ki, hogy ha a törvények most éppenséggel tiltják a további élettartam-hosszabbítás lehetőségeinek vizsgálatát, a Fidesz-KDNP miért nem módosítja a vonatkozó jogszabályt. Az államtitkár mindössze annyit fűz hozzá, hogy a tilalom miatt az üzemidő további meghosszabbításának lehetőségét és annak felmerülő költségeit az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. nem vizsgálta.

Nem szabad egyidejűleg működtetni a két atomerőmű blokkjait

A tanácskozáson élesebb vita leginkább Mártha Imre ama meglátása kapcsán alakult ki, hogy a jelenlegi és a tervezett blokkokat már csak kereskedelmi alapon sem szabad egyidejűleg működtetni, hisz ennyi áram szerinte eladhatatlan. Tombor Antal korábbi MVM- és Mavir-vezér arra hívta fel a figyelmét, hogy a fogyasztási csúcsok egyre feszegetik a magyar erőműrendszer korlátait, ami akkor is nemzetstratégiai ügy, ha a hiány külföldről pótolható. Magyarországon ugyanis üzemkész állapotban kell tartani egy esetleges teljes behozatali stop esetén negyed órán belül indítható erőműveket. Mártha szerint a paksi egység úgynevezett alaperőmű, ami kevéssé alkalmas az igényhullámzások szerinti fel- leszabályozásra. Erre hagyományosan gáztüzelésű erőművek alkalmasak. Tombor Antal ugyanakkor jelezte, hogy eme lehetőség iránt nincs érdemi befektetői érdeklődés: jóval kisebb gondnak tartja, ha sok az áram, mint ha nincs. Úgy véli, befektetői érdeklődés híján az államnak kötelessége megfelelő erőműparkot kiépíteni. Mártha Imre alaposan megvizsgálná a jelenlegi, a most eldöntött 20 éves élettartam-hosszabbítás után 2031-2037 között leálló paksi blokkok további élettartam-hosszabbítási lehetőségeit. Arra hivatkozva, hogy maga a Roszatom 60, de az Egyesült Államok már a 80 éves élettartam lehetőségeit is vizsgálja, hazaárulásnak tartaná, ha bárki csak Paks 2 felépítése miatt állítaná le a rendkívül olcsón termelő jelenlegi egységet. Számításai szerint minden évnyi hosszabbítás közel kétszázmilliárdos többletbevételt hozna. Miközben a felszólalók – például Bakács István – szerint is vizsgálható a további néhány éves élettartam-hosszabbítás. A lehetséges többletköltségek kapcsán arra is felhívta a figyelmet, hogy a szabályok szerint Magyarországon a legnagyobb erőműblokk méretének megfelelő tartalékot kell tartani. Ez jelenleg a mai paksi blokkok mérete, vagyis 500 MW. A fejlesztéssel ugyanakkor az érték 1200 MW-ra nő. Ekkora méretű póterőmű-park felépítése – tekintve, hogy ez a tervezett paksi blokkok fele - szintén ezermilliárdos nagyságrend. Erről azonban szó sem esik.

Szerző
Frissítve: 2019.03.13. 10:36

Aki nem lakik, az fizet - Matolcsy rámozdult a lakáspiacra

Publikálás dátuma
2019.03.13. 08:13
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Illetékmentes lehet az első megszerzett lakástulajdon, nehezebb lehet sokadik ingatlanra csokot igényelni - végre az MNB is reagálni látszik az elképesztő lakás-áremelkedésekre.
Rohamtempóban drágulnak a budapesti lakás- és albérletárak, és ez nem véletlen: a fővárosi lakásállomány mintegy 40 százaléka befektetők kezében van. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) egészen mostanáig - az utolsó utáni pillanatig - mindössze beszélt arról, hogy az erőteljes budapesti lakásdrágulást figyelemmel kell követni, de konkrét közbelépést eddig nem szorgalmazott. Ez - mint az új Magyar Nemzet cikkéből kiderül - megváltozhat:
a jegybank az illetékszabályozás átalakításával visszafogná az elképesztő áremelkedést.

Az MNB versenyképességi programjában a befektetési cél esetén szigorodó lakásvásárlási szabályokat vetett fel, ami jelentheti, hogy a befektetőket magasabb illeték megfizetésére köteleznék. De a fiatalok otthonteremtésének és életkezdésének támogatása érdekében az első lakástulajdon (tulajdoni hányad) megszerzésének illetékmentessége is szerepel a jegybank kiadványában.
A jegybank a befektetési motiváció nehezítése érdekében egyébként a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) összegének differenciálását is javasolja a már tulajdonolt ingatlanok száma alapján - vagyis sor kerülhet arra is, hogy esetleg kevesebb csokot igényelhet az, aki már sokadik ingatlanját vásárolja.
Felvetik, hogy a drágulást a lakossági megtakarítások ingatlanpiacon kívülre terelésével is lehetne hűteni.
Használt lakások árváltozása; új lakások árváltozása; előző év azonos negyedéve = 100%
Fotó: MTI
Szerző
Frissítve: 2019.03.13. 09:27