Összeomlás szélén a XV. kerület, megint leszavazták a költségvetést

Publikálás dátuma
2019.03.13 17:13

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A városrész független képviselői a Fidesszel szavaztak együtt, így elbukott a büdzsé. Április 1-jétől megszűnhetnek az állami támogatások, és a kerület bizonytalan ideig csak saját bevételeiből gazdálkodhat.
Személyeskedéstől sem mentes, két napig húzódó testületi ülésen másodszorra is leszavazták Budapest XV. kerületének költségvetését a képviselők - számol be róla a hvg.hu. Ha március 18-ig, azaz jövő hétfőig sem sikerül elfogadni a büdzsét, április elsején nem utal a Magyar Államkincstár, és egy 80 ezres városrész marad központi költségvetési támogatás nélkül.
Attól kezdve csak a saját forrásaira támaszkodhatna a kerület, ami még az állami iskolákat is veszélybe sodorhatná.
A portál tudósítása szerint a név szerinti voksoláson a költségvetési javaslatra tízen – köztük Németh Angéla, a tavaly a Fidesz jelöltjét legyőző ellenzéki polgármester – szavaztak igennel, a nem gombot nyomta meg viszont a teljes Fidesz-frakció, és tartózkodott négy független képviselő, köztük a kerület alpolgármestere, Victorné dr. Kovács Judit, a Fideszből ugyancsak kizárt Bitvai Nándor, a korábban szintén a Fidesz színeiben politizáló Merk Péter, valamint Móricz Eszter.

A kerület február 27-én egyszer már nekifutott a költségvetés elfogadásának, akkor szintén 10 igen, hét nem és négy tartózkodás mellett maradt el a megállapodás. Akkor Németh Angéla baloldali polgármester bizalomvesztés miatt azonnali hatállyal megvonta Victorné Kovács Judit alpolgármester minden feladat- és hatáskörét, valamint aláírási jogkörét.
Victorné ugyanis tartózkodott, pedig korábban még együtt nyújtották be a költségvetést.
A büdzsé vitájában a fideszes Lehoczki Ádám azzal érvelt, hogy az első próbálkozásnál a felesleges költségek miatt szavaztak nemmel. Panaszt tettek amiatt is, hogy tíz módosító indítványt is benyújtottak, de egyikről sem szavaztak az ülésen. Németh Angéla polgármester szerint azonban ezeket mind a határidő után adták be, viszont
a megegyezés érdekében arra is ígéretet tett, hogy ennek ellenére beírnák a javaslatokat a költségvetésbe.
Pintér Gábor (Fidesz) a vitán hozzátette, a módosításaikban útfelújítások, térfelújítások, bérfejlesztési alap is volt, valamint több mint fél tucat szerződés felmondása is szerepelt benne, amiket nem tartottak szükségesnek. „Ez a költségvetés nem jó és nem szolgálja a kerület érdekét” – tette hozzá. A független és szintén nemmel szavazó Bitvai Nándor is azt hozta fel, hogy a költségvetésben
több olyan szervezetet, egyesületet támogatnak, amelyek részt vettek a polgármester kampányában, példaként egy fúvószenekart említett.
A városrész honlapjának beszámolója szerint az újabb eredménytelen voksoláskor Lamperth Mónika jegyző ismét felhívta a figyelmet arra, hogy ha a március 18-i határnapig nem sikerül elfogadni a költségvetést, a kerületre egy hosszú és bonyolult jogi procedúra vár, amely mentén első lépésben április 1-jétől megszűnhetnek az állami támogatások, és a városrész bizonytalan ideig csak saját bevételeiből gazdálkodhat.

Egyelőre nem találtak precedenst arra, mi várhat pontosan ilyen esetben a kerületre, ám
egy hasonló helyzetben lévő kistelepülés 2018-ban majdnem egy teljes éven át kényszerült csak saját pénzéből gazdálkodni.
Ez pedig a XV. kerület esetében azt jelenthetné, hogy egy nagyon szoros költségvetéssel a kötelező feladatok ellátása (óvodák, bölcsődék működtetése) talán biztosítható lehet, ám az önként vállalt feladatokra, így a kulturális, a civil és a sportszervezetek támogatására, a fizetések előírt emelésére, a fejlesztésekre már biztosan nem jut pénz.

Hajdu László országgyűlési képviselő, aki a kerületet több cikluson át irányította, és a DK színeiben indulva tavaly áprilisban legyőzte a Fidesz helyi jelöltjét, felszólalásában arra figyelmeztette a képviselőket, hogy elfogadott költségvetés nélkül az önkormányzati intézmények, cégek megbénulhatnak, bizonytalanná válhat a minimálbér és a szakmunkás garantált bér előírt emelése, ahogyan az egyébként államosított iskolák sorsa is, hiszen ezek működését például a kerület 2 milliárd forinttal támogatta. A portál szerint egyébként a  politikus egy nyilvános Facebook-kommentjében később egyébként azt írta:
a Fidesz-frakcióban „megmondták, ha a jegyzőt Németh Angéla nem rúgja ki, akkor nem lesz költségvetése a kerületnek”.
A hírek szerint a képviselők a határidő utolsó napján, március 18-án még egyszer nekifutnak a szavazásnak.
Frissítve: 2019.03.13 17:23

Elbocsátják a Ledina Kft. dolgozóit

Publikálás dátuma
2019.03.20 21:58

Fotó: MTI/ Sóki Tamás
Újabb drámai eseménnyel folytatódott a Zsolnay Porcelánmanufaktúra sikertelen einstandjának története: megszűnt a gyártótevékenység a Zsolnay ellencégeként létrehozott Ledina Kft. pécsi üzemében.
A történet előzménye – mint arról többször írtunk – az volt, hogy egy, a kormányhoz közel álló befektetői kör meg akarta szerezni a Zsolnayt, s ennek részeként a fideszes vezetésű pécsi önkormányzat létrehozta a Ledinát, amelybe átcsalták a Zsolnay dolgozóinak 80 százalékát. A Zsolnay bekebelezése azonban nem sikerült, így a Ledina funkciótlanná vált. Az értékesítési gondokkal küszködő – és többször tulajdonost váltó – Ledina alig termelt, s 120 dolgozóból mostanra 60 maradt. A tulajdonosok végelszámolással akarták megszüntetni a perspektívátlan céget, ám az általuk felkért végelszámoló, Megay Róbert úgy látta, ennek az eljárásnak nincsenek meg a feltételei, ugyanis a Ledina adóssága lényegesen meghaladja a kft. vagyonát, ráadásul a cég iratai pótolhatatlanul hiányosak. Ezért Megay – mint azt lapunknak elmondta – felszámolást kezdeményezett a Ledina ellen. Megay mindezt kedden közölte a dolgozókkal, s döntést hozott arról is, hogy leáll a Ledina termelése. Hogy mi lesz a cég és sorsa, az már a felszámolás során dől el, ám aligha várható, hogy valaki megveszi a piac nélküli, saját gépekkel és épülettel nem rendelkező kft.-t. Az érdemi bevételt nem termelő Ledina fenntartása az elmúlt két és fél évben hozzávetőleg egymilliárd forintba kerülhetett. Hogy kik és miért finanszírozták a cég működését, arról az érintettek sosem nyilatkoztak. A folyamatosan leépülő dolgozói állomány bérét – ami 20 hónap alatt 5-600 millióra rúgott - megfizették a tulajdonosok, a bérek terheinek százmilliós nagyságrendű tételével viszont elmaradtak. Hogy pontosan mekkora tartozást halmozott fel a Ledina, azt Megay nem árulta el. A dolgozók felmondási időre járó bérét és végkielégítését a bérgarancia alapból lehet majd kifizetni. Ismert, hogy a Zsolnayból a Ledinába átcsalt dolgozók pert veszítettek volt munkaadójuk ellen, mivel azonnali felmondásuk jogtalan volt, s emiatt egyhavi bérüknek megfelelő kártérítést kell fizessenek. A bérgarancia alap azonban erre a dolgozói kötelezettségre már nem nyújthat fedezetet.

Csaknem kétmilliárdot ad a kormány a határon túli sajtóra

Publikálás dátuma
2019.03.20 21:44
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Ebből 950 millió forintot azonnal utalnia kell a Pénzügyminisztériumnak.
Szerda este megjelent a Magyar Közlöny, melyben az áll, hogy a kormány egyetért a Kárpát-medencei magyar nyelvű média működésének támogatásával, ezért támogatást nyújt, méghozzá 1,9 milliárd forintot – vette észre a hvg.hu. A pénzt a Bethlen Gábor Alapon keresztül juttatják el, a felét – 950 millió forintot – azonnal utalnia kell a Pénzügyminisztériumnak. A kedvezményezett az Erdélyi Médiatér Egyesület. A közlönyből az is kiderül, hogy Pomázi Gyula Zoltán, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára távozik, és Nagy Ádám veszi át a helyét. Pomázi a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke lett.