Hiába építette ki hatalmi rendszerét, erősen aggódik Erdogan

Publikálás dátuma
2019.03.14 07:00

Fotó: AFP/Anadolu Agency/ Turkish Presidency / Yasin Bulbu
A török elnök kétségtelenül megerősödött a puccskísérlet után, de az önkormányzati választásokon azért lesz miért izgulnia.
Számos eltérő forgatókönyv, sőt összeesküvés-elmélet napvilágot látott már a 250 életet követelő 2016-os törökországi puccskísérlettel kapcsolatban. Az eseményeket követően szinte azonnal felmerült például, hogy a történtek mögött maga Recep Tayyip Erdogan török elnök áll, vagy makacsul tartja magát az az elképzelés is, hogy az amerikai hírszerzésnél futottak össze a szálak. Mint arról lapunk is hírt adott, a minap az uniós ügyekre szakosodott EUObserver írta meg, hogy egy Svédországban élő török ellenzéki újságíró „szerzett meg” egy dokumentumot, melyben Serdar Coskun török ügyész a puccs éjszakáján részletesen ismerteti az eseményeket, köztük olyanokat is, melyek akkor még meg sem történtek. A cikk szerint ebből levonható a következtetés, hogy a hatalom tudott a puccskísérletről, és saját kezében tartva annak folyását, hagyta megtörténni, hogy később a megtorlásokkal leszámolhasson ellenfeleivel. „Hogy pontosan mit tudhatott a török vezetés, az jobb esetben is majd évtizedek múlva, a levéltári források megvizsgálásával fog kiderülni” - értékelte az információ hitelességét lapunk megkeresésére Egeresi Zoltán, a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet kutatója. „Annyi már most bizonyos, hogy a hadseregen belül volt egy, de valószínűleg több olyan csoport, amely elégedetlen volt a kormánnyal. Nem véletlen az sem, hogy 2016 nyarának végéig tervben volt a gülenisták eltávolítása a hadsereg soraiból. Úgy tűnik, hogy az erre adott válasz nem volt megfelelően előkészített, és amúgy is idő előtt leleplezték a puccsot. Részben emiatt is kerültek kényszerhelyzetbe a szervezkedők” - folytatta a Törökország-szakértő. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy Törökországban a Gülen-mozgalom és a kormány közötti konfliktus már 2013 vége óta zajlott. Így a kormányzati kontroll növelése, a személycserék, a mozgalom bankjának, vagy a hozzájuk tartozó média – és cégbirodalom állami ellenőrzés alá helyezése már ekkor megkezdődött, csakúgy mint a letartóztatások. Hasonló módon pontosan lehetett tudni, hogy mely oktatási intézmények tartoznak a gülenistákhoz. A szakértő azzal egyetértett, hogy Erdogan viszont kétség kívül igyekezett maximálisan kihasználni a puccskísérlet után nyert társadalmi támogatást. „Az alkotmánymódosítás és az elnöki rendszer bevezetése voltaképp a már szilárdan kormányzó Erdogan de facto hatalmát biztosította be de jure. Erdogant 2014-ben választották államfővé, s bár jogkörei inkább szimbolikusak voltak, gyakorlatilag ő irányította a kormányt, nem a miniszterelnök. Ez a hatalomépítés azonban több mint egy évtizedes folyamat volt, amit a Gülen-mozgalommal folytatott háború csak felgyorsított” - tette hozzá. Egeresi rámutatott, a kormányforma megváltoztatása óta néhány újabb intézményt az elnök alá rendeltek, de alapvetően a hatalomépítés befejezettnek tekinthető, jelenleg ennek a megtartása okoz nehézséget, pontosabban a gazdasági válság okozta népszerűségvesztés minimalizálása. Hogy a hatalom „központosítása” mennyire sikerült, hogy a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) uralma mennyire szilárd, hamarosan ismét megmérettetik, március 31-én ugyanis önkormányzati választásokat tartanak Törökországban. „A szavazáson a polgármestereket, a megyei tanácsok tagjait választják, tehát fontos belpolitikailag, és a helyi hatalmi viszonyokat illetően, ugyanakkor nem befolyásolja Erdogan elnökségét vagy a parlament összetételét. Sőt, amennyiben nem lesz előrehozott választás vagy alkotmánymódosítás, akkor 2023-ig nem is lesz újabb voksolás az országban. Az önkormányzati választás ugyanakkor fontos lakmusz-papír lesz a kormány népszerűségének mérése szempontjából” - értékelte a választások tétjét a Törökország-szakértő. Egyúttal arra is rámutatott, egyelőre nagy az aggodalom a kormány részéről, a gazdasági nehézségek miatt nő az elégedetlenség, miközben saját szavazótáborának mozgósítása is egyre nehezebb. A gazdasági gyengélkedést a kormányzati kommunikáció legalábbis részben igyekezett a külföldi mesterkedésekre kenni. Nem is teljesen alap nélkül – vélte Egeresi Zoltán. „A török gazdasági nehézségek mögött van számos nemzetközi hatás, amire a török kormánynak igencsak korlátozott befolyása van: a nemzetközi likviditás csökkent az FED politikájának változása miatt, a fejlődő országok finanszírozása nehezebbé vált, tőkét is egyre nehezebb szerezniük. Ez nemcsak Törökországot érinti, hasonló problémákkal néz szembe például Mexikó vagy India. Ráadásul Ankara szerencsétlenségére egy olyan geopolitikailag „változékony” területen fekszik, ami a szomszédos háborúk vagy a belharcok miatt eleve érzékenyebbé teszi a befektetőket. A gazdasági problémákhoz hozzájárultak a terrortámadások miatt elmaradó turisták milliói, vagy az orosz - azóta feloldott – szankciók. A puccskísérlet után a nagy hitelminősítők egymás után minősítették le az országot, ami szintén megnehezítette a finanszírozást” - sorolta az okokat. A szakértő hozzátette, az is problémát okoz, hogy alacsony az ország devizatartaléka, a török cégek dollárban adósodtak el. Ráadásul megindult a vagyonok „kimentése” az országban, ami nem jó jel a jövőre nézve. Egeresi Zoltán ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy a török líra az utóbbi hónapokban már erősödött, még ha magára még nem is talált. „A hatalmas, több mint 80 milliós népességet, - illetve a több milliós szíriai olcsó munkaerőt - amelynek a korfája sokkal kedvezőbb, mint az európai országoké, a jelentős piacot, a fejlődő felsőoktatást, a modernizációt és gazdasági szerkezetváltást nézve azt mondhatjuk, hogy hosszú távon semmiképp sem érdemes leírni a kis-ázsiai államot” - összegzett.

Megvalósult az ellenzéki összefogás

Törökországban nem sok közvélemény-kutatás érhető el az önkormányzati választásokkal kapcsolatban, nemrégiben a török elnök is úgy nyilatkozott, hogy nem bízik az effajta kutatásokban. Az aggodalom nem véletlen, a felmérések számos helyen a kormányzó párt vereségét vetítik előre. Könnyen lehet, hogy például a két legnagyobb és leginkább szimbolikus város, Isztambul és a főváros, Ankara is az ellenzék kezébe kerülhet. Előbbiben pedig az egykori miniszterelnököt, az elnök bizalmi emberét, Binali Yildirimet állította ringbe az AKP, ám januári mérések szerint csak két ponttal vezet a Köztársasági Néppárt (CHP) jelöltjével szemben. A fővárosban még ennél is rosszabb a helyzet, Ankarában kilenc százalékkal vezetett a CHP embere, így a kormánypárt bukása majdnem biztosra vehető. Az ország több másik jelentős nagyvárosában, például Izmirben, Antalyában is a CHP tűnik a befutónak. Az ellenzék jó teljesítményében szerepe van annak is, hogy a két legnagyobb erő, a CHP és a jobboldali Jobbik (IYI) több helyen is egyeztetett a jelöltállításról az esélyesebb javára, és a kurdbarát Népi Demokratikus Párt (HDP) is úgy döntött, nyugaton, ahol hagyományosan gyengébb, nem száll versenybe. 

Megint távolabb került az EU-csatlakozástól Törökország

Ismét Törökország európai uniós csatlakozási tárgyalásainak felfüggesztésére szólított fel az Európai Parlament (EP), a szerdán elfogadott állásfoglalás szerint az országban ugyanis jelentősen romlott a jogállamiság és az emberi jogok helyzete - tudósít az MTI. A strasbourgi plenáris ülésen 370:109 arányban megszavazott dokumentumban a képviselők súlyos aggodalmuknak adtak hangot a jogállamiság, az emberi jogok, a sajtó szabadsága és a korrupcióellenes küzdelem állapota, valamint az egyszemélyi elnöki rendszer kiépítése miatt. "Ha az EU komolyan veszi a saját értékeit, akkor a csatlakozási tárgyalások hivatalos felfüggesztésén kívül nem képzelhető el más lépés" - hangsúlyozta Kati Piri magyar származású holland szociáldemokrata EP-képviselő.

Frissítve: 2019.03.14 07:06

Brexit: körvonalazódik a kompromisszum, egy kis időt nyernek a britek

Publikálás dátuma
2019.03.21 22:00

Fotó: AFP/ TOLGA AKMEN
Az Egyesült Királyság kap néhány hetet arra, hogy eldöntse, részt kíván-e venni a májusi európai parlamenti választásokon. Ha nem, május 7-én léphetnek ki az Európai Unióból.
Az EU27-ek április közepéig adnának időt az Egyesült Királyságnak arra, hogy eldöntse, megtartja-e az európai parlamenti választásokat, vagy május 7-ikén távozik az Európai Unióból megállapodással vagy anélkül. Jelenleg ez a kompromisszum körvonalazódik a Brüsszelben ülésező állam- és kormányfők tervezettnél sokkal hosszabb ideig húzódott ülésén.
Ez a menetrend szűkítené a szigetország mozgásterét és nyomást gyakorolna a parlament két legnagyobb pártjára, hogy fogadják el a kilépési megállapodást.
Ha a szigetország kész lenne a május 23-26-ika közötti EP-választások megrendezésére, akkor hosszabb halasztást is kérhetne, hogy a döntéshozóknak legyen idejük végiggondolni a Brexittel kapcsolatos álláspontjukat. A huszonhetek csaknem két órán át tárgyaltak Theresa May brit miniszterelnökkel, mielőtt saját körben összeültek, hogy egyeztessék véleményüket.

Előretört a holland Trump

Publikálás dátuma
2019.03.21 19:41

Fotó: AFP/ BART MAAT
A szélsőjobboldali párt vezére alaposan kihasználta a hétfői utrechti terrorakció hatását.
Referendum jelleget öltött a holland tartományi választás, amelyen a választók a jobbközép Mark Rutte kormányának politikájáról mondtak véleményt. A szerdai tartományi választáson, a nem végleges eredmények szerint, a kormányzó liberális-kereszténydemokrata koalíció elvesztette többségét a parlament felsőházában, a voksolás nagy nyertese pedig a szélsőjobboldali Fórum a Demokráciáért (FvD) párt lett. A 2016-ban alapított euroszkeptikus, bevándorlásellenes, populista FvD nemcsak hogy bejutott a szenátusba, hanem 16 százalékot ért el, amivel 12 mandátumot szerzett, akárcsak a Rutte vezette legnagyobb kormánypárt, a liberális konzervatív Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD). A négypárti kormánykoalíció a 75 fős szenátusban a korábbi 38 helyett már csak 31 mandátumra számíthat, mert majdnem mindegyik tagja visszaesett. A VVD egy mandátumot veszített, 13 helyett 12-t ért el, a liberális D66 10-ről 7-re esett vissza. A kormánypártok közül legnagyobb veszteséget a Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA) könyvelheti el, 12 mandátuma helyett 8-at szerzett, a Keresztény Unió (CU) pedig enyhén erősödött, 3 mandátumát 4-re növelte.  A fiatal Thierry Baudet vezette Fórum a Demokráciáért gyengítette az ugyancsak szélsőséges Gert Wilders Szabadságpártját is, amely 3 mandátumot veszítve 6 helyre számíthat. Ugyanakkor erősödött a szélsőbal is, a zöldek pedig a korábbi 4-ről 9-re emelték mandátumaik számát. A trumpi mintára, „Hollandia az első” hívó szót zászlajára tűző Baudetnek segített a  hétfői utrechti terrorakció is. Ő ugyanis - a többi párttól eltérően - a merénylet után, az áldozatok emléke előtt tisztelegve sem függesztette fel kampányát, hanem az általános félelmet és döbbenetet kihasználva hirdette, hogy a terrorakcióért a Rutte kormányok bevándorláspolitikája felelős. (Mark Rutte 2010 óta kormányozza Hollandiát, 2017-ben harmadik kabinetjét alakította meg.) Az még egyelőre nem körvonalazódik, milyen lesz a viszony Baudet Fóruma és Wilders Szabadság Pártja között, de egyes elemzők szerint elképzelhető a két szélsőséges erő összefogása. A holland tartományi választások eredménye is azt jelzi, hogy a májusi európai parlamenti választásokon a szélsőjobb, iszlám- és bevándorlásellenes erők komoly megerősödésével kell számolni.  
Szerző
Témák
Hollandia