Sztrájkol az Opera, a vezetés fenyeget

Publikálás dátuma
2019.03.13 21:41
Többéves kényszerszünet után újra reflektorfényben úszik a felújított Erkel Színház FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Carmen csúszott, a kórus jó része beszüntette a munkát, az ok 2017-re nyúlik vissza, amikor az intézmény felmondta a kollektív szerződést.
Sztrájk volt a budapesti Erkel Színházban, ami most a felújítás alatt álló Operaház híján a Magyar Állami Operaház egyetlen játszó helye, írja a hvg.hu. A Carmen előadás egy részébe nyúlóan szüntette be a munkát a férfikórus 70, a női kórus 50 százaléka, illetve pár zenekari zenész. Az előadás jó 20 perces késéssel indult, Ókovács Szilveszter főigazgató a színpadra kiállva mondta el, mi a bosszúság oka: a dolgozók béremelést követelnek, de erre nincs lehetőség. (Az opera első fél órájában pedig összesen öt énekes képviselte a kórust a színpadon.) Átszakadt a gát", mondja a hvg.hu-nak Bárány Balázs Péter, az Operaházi Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke. A történet még 2017 őszén kezdődött, amikor az ígéretek ellenére, a lejárta előtt négy nappal az operaházi vezetés felmondta a kollektív szerződést. Ezzel a dolgozók sok pénztől és kedvezménytől estek el. A munkaadó jóval szabadabban oszthatta be őket munkavégzésre, és olyan, apróságnak tűnő dolgok is változtak, mint hogy a családosok addig akkor vehették ki a gyerek után járó szabadságot, amikor akarták, szükséges volt, ezután pedig a munkaadónak előre kellett ezt jelezni, és rá is kellett bólintani erre. Megpróbáltak a szakszervezetek (az Operaházban három szakszervezet is működik) tárgyalni, de ahogy Bárány mondta: azt a választ kapták, a vezetésnek nincs ideje tárgyalni, holott a törvény együttműködési kötelezettséget ír elő. A jogsértést a bíróság is megállapította, mondja a szakszervezeti vezető, de nincs szankciója. Még az Emminek is írtak az ügyben, de Kásler Miklós miniszter sem méltatta őket válaszra.  Bárány azt mondja, a sztrájkok meg fognak ismétlődni, ha nem lesz előrelépés. Szerinte jobb lenne, ha a jelzések hatására eredményeket lehetne elérni, kompromisszum születne, mert tény, az Operában 16 éve nem volt alapilletmény-növekedés, eseti eszközökkel kaptak pluszpénzeket, de ez olyan, szeinte mint "a kutya vacsorája". Béremelést és a kollektív szerződés újrakötését követelik az érdekképviseletek. Ebből azonban nem lehet semmi, mondja az Operaház.  Mindazonáltal az Operaház szeretné, ha a munkatársak állása megtartható lenne, "ígéretünkhöz híven magunk is szorgalmazzuk az utolsó negyedéves átfogó és differenciált béremelés megvalósítását, erre azonban értelemszerűen csak a fenntartó tárca és tágabb értelemben a magyar költségvetés lehetőségeihez képest kerülhet sor". Hogy ez a differenciált béremelés kikre vonatkozna? "Pozitív fejlemény esetén azonnal kész vagyunk az Opera vezetése által kidolgozott differenciálási elvek megosztására az érdekképviseletekkel – addig viszont minden további sztrájkfenyegetés az Operába vetett bizalmat rombolja, és károkozása miatt veszélybe sodorja amúgy is igen feszített bevételi tervünket, amelynek megvalósulása pedig valamennyi kollégánk érdeke." Azaz az operaházi vezetés gyakorlatilag megfenyegeti a sztrájkolókat.

Ha a kabinet nem lép, akkor is tovább erősödik a magánegészségügy - csak szabályozatlanul

Publikálás dátuma
2019.03.21 20:54
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Kormányzati eligazító táblákra várnak a magánegészségügy szereplői, akik biztatónak vélik, hogy a Magyar Nemzeti Bank versenyképességi csomagjában szó esik a magánellátásról, és a magánbiztosításról is.
  Az MNB javaslatcsomagja végre a tűrt kategóriából támogatottá „léptette elő” a magánegészségügyet – vélekedett egy háttérbeszélgetésen Leitner György, a Primus Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesületének elnöke. Az ágazat szereplői most arra várnak, hogy mielőbb kiderüljön mi a kormány szándéka - lép vagy sem az MNB által javasolt irányba. Ha a kabinet nem tesz semmit, az is egyfajta válasz a piac számára: azt jelenti, hogy a jelenlegi folyamatok erősödnek tovább - szabályozatlanul. A betegek az állami egészségügy helyett mind gyakrabban választják a magánszolgáltatókat. Akkor is, ha ez lehetőségeiknél nagyobb kiadásokkal jár. Arról már Bartók János, a Duna Medical Center vezérigazgatója beszélt, hogy van olyan, aki a lovát adja el, másnak meg olykor egy egész egyházközösség adja össze a magánkórházi kezelés árát. Miközben mindenkinek jobb lenne, ha előtakarékossággal, biztosítással fizethetné a számlát. És a biztosítás költségeit Becslések szerint a magánbiztosítások piaca mintegy 16 milliárd forint - ennek 90 százaléka mögött vállalati befizetések vannak. Leitner György szerint az egyéni befizetésekkel akár akár 80-120 milliárd forintra is nőhetne a szektor. A magánbiztosítói szolgáltatások zöme még úgynevezett összegbiztosítás, azaz egy-egy kezeléshez meghatározott összeget fizet a biztosító, miközben arra volna szükség, hogy ha valaki megbetegszik, akkor a szolgáltatás árát, azaz a kezelés költségét állják a biztosítók. Jó lenne - a piac felpörgetése érdekében - ha az egészségbiztosítások mögé különböző ösztönző elemek kerülhetnének. Bartók János hozzátette, fontos hogy mindenféle kedvezmények jelenjenek meg a vállalati és egyének oldalán is. A cafetéria-szabályok kedvezőtlen változása ellenére sem esett vissza drasztikusan a vállalati egészségbiztosítási csomagok vásárlása – derült ki Kiss András, a Budai Egészségközpont marketing értékesítési igazgatójának szavaiból. Mint mondta: ma egy munkavállalónak a fizetés tisztázása után az a második kérdése, hogy milyen biztosítási csomagot kínál a munkáltató. A vállalatok szívesen költenének munkavállalóik egészségére a jelenleginél is többet is, csakhogy egyelőre bizonytalanok, mert nem tudják, hogy milyen törvényi háttér mellett nyújthatnak egészségügyi csomagokat 2020-tól.

Mi van az MNB csomagjában?

Az MNB új 330 pontos versenyképesség javítási programjának tizede szól az egészségügyről. Ebben számtalan javaslattal élnek az egészségügyi rendszer jobbítására, egyebek mellett a betegek együttműködésétől tennék függővé a térítéseket. Állítják: a betegségek megelőzése alapvetően az egyén felelőssége. Így például több információval, az egészségtelen ételek adójának emelésével ösztönöznék a lakosságot egészségtudatosságra. Azon betegek, akik nem követik az orvos utasításait (nem diétáznak, nem mennek vissza a kontrollra) azokkal nagyobb önrészt fizettetnének, míg az együttműködőkkel pedig kevesebbet. Új elemként ajánlják az úgynevezett kétoldalú megállapodást, melynek értelmében ha a beteg elmulasztaná a terápiás lépéseket, akkor a továbbiakban nagyobb hozzájárulást várnának el a részéről a kezelés megnövekedett költségeihez. Az MNB pontosíttatná, hogy mi tekinthető a közfinanszírozott ellátás részének. A javaslat értelmében az egészségügyi szolgáltatások rendszerét úgy alakítanák át, hogy bevezetnék az "alanyi pénztári tagságot": aki az állami rendszernek a tagja, az a magán-egészségbiztosítóknál is kaphatna szolgáltatást, ez például "egy rettegett daganatos betegséggel kapcsolatos külön nagy műtéti kiadást is fedezne". Ha ez mindenkinek alanyi jogon rendelkezésre állna, akkor az állampolgárok dönthetnének arról, hogy a jövedelmük, a bérük arányában milyen százalékban - 1 vagy 2 százalékban vagy akár nagyobb arányban - helyeznék a saját pénzüket a rendszerbe, az egészségpénztárba vagy "jóléti alapba". A szóban forgó rendszernek egészségpénztári és nyugdíjbiztosítása zsebe is lenne. A munkáltatók ezeket a befizetéseket egészíthetnék ki adó- és járulékmentesen. A szerzők hátránynak tekintik magán- és a közellátás határainak összemosódását is. Szorgalmazzák az intézmények teljesítményének és a betegek elégedettségének mérését, illetve ezen adatok publikálását. Valamint azt is, hogy minden egészségügyi szolgáltatót kötelezzenek online pénztárgép használatára.

Szerző

A kormányhivatal szerint is védettség alatt állt a kiirtott Balaton-parti erdő

Publikálás dátuma
2019.03.21 20:33
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A Natura 2000-es oltalom a természetrongálással sem szűnik meg.
Hatalmas csonkokat hátrahagyva, rohamtempóban vágták ki Balatonfűzfőn a strand melletti területet borító ősfás erdőrészt, az erdő helyére strandröplabda-pályákat terveznek – írta meg nemrég a 24.hu. Marton Béla polgármester azt állította, hogy a strand és a Sirály kikötő közötti terület az önkormányzat tulajdonában van, és nem Natura 2000-es besorolású. A Balaton-parti erdő eltüntetésével csütörtökön a Magyar Nemzet is foglalkozott: a polgármester tagadta, hogy védett lenne a letarolt rész, és azt állította, hogy csak a veszélyes fákat vágatták ki. A 24.hu birtokába került hivatalos dokumentum szerint viszont ez nem igaz: a három helyrajzi szám alatt nyilvántartott terület már hosszú ideje védettséget élvez, és jelenleg is Natura 2000-es oltalom alatt áll. A Veszprém Járási Kormányhivatal által kiadott tájékoztatás szerint a védettség tényét az ingatlan-nyilvántartásban is rögzítették. A Natura 2000-es oltalom a természetrongálással sem szűnik meg. A portál információi szerint a védett területet érintő fakivágásokról egyáltalán nem értesítették a hatóságot, engedélykérés sem történt. Úgy tudják, a sportcentrum építésére kiszemelt terület különleges besorolásáról az önkormányzati képviselőket sem tájékoztatták a beruházással kapcsolatos testületi szavazások előtt.