Az amerikai szenátus határozatot szavazott meg a Szaúd-Arábiának a jemeni háborúhoz nyújtott segítség leállításáról

Publikálás dátuma
2019.03.14. 07:05
Mitch McConell, a szenátus republikánus frakciójának vezetője
Az amerikai szenátus 54:46 arányban megszavazta azt a határozatot, amely véget vetne a Szaúd-Arábia számára a jemeni háborúban nyújtott amerikai támogatásnak.
A határozat, amelyről ezt követően a képviselőházban is voksolnak, 30 napot adna Donald Trump elnöknek a Rijádnak nyújtott mindennemű támogatás lezárására. Szaúd-Arábia Jemenben az Iránnal szövetséges húszik ellen folytat háborút. A 47 demokrata párti szenátorhoz a voksoláskor csatlakozott 7 republikánus törvényhozó is, ami elemzők szerint jelzi, hogy a kongresszusban erősödik a republikánus politikusok elégedetlensége Rijád támogatása miatt. "Ez közvetlen válasz volt a Hasogdzsi-gyilkosságra" - fogalmazott a voksolás után a szaúdi újságíró meggyilkolására utalva újságíróknak Chris Murphy connecticuti demokrata párti szenátor, aki a javaslat egyik előterjesztője volt. Murphy hangsúlyozta, hogy a jemeni háborúban történő amerikai részvétel beszüntetése "egyértelmű nyilatkozat" arról, hogy Washington nem bízik többé Szaúd-Arábiában. A demokrata többségű képviselőház a múlt hónapban már megszavazott egy határozatot a szaúdiaknak Jemenben nyújtott amerikai támogatás megvonásáról, de a republikánusok módosítást nyújtottak be, és a voksolási procedúra újrakezdődött. Ez ért véget a szerda esti szavazással. A Fehér Ház szerdán este jelezte, hogy Donald Trump elnök vétót emel minden törvény ellen, amely korlátozná az Egyesült Államok jemeni szerepvállalását. A javaslat ellenzői azt hangoztatták, hogy tisztában vannak ugyan Rijád jemeni háborújának buktatóival, de az emiatti elégedetlenséget nem a törvényhozásban kell levezetni. Mitch McConnell, a szenátus republikánus többségének vezetője a voksolás után azt nyilatkozta: a határozat akadályozhatja a háború diplomáciai eszközökkel történő lezárására irányuló erőfeszítéseket. "Igazuk van a szenátoroknak, amikor komoly aggodalmakat fogalmaznak meg Szaúd-Arábia magatartásának néhány vonása miatt, különösen ami Dzsamál Hasogdzsi meggyilkolását illeti. Csakhogy ez a határozat nem erről szól. Nekünk a jemeni háború felelősségteljes lezárására kell összpontosítani erőfeszítéseinket" - hangsúlyozta McConnell. Majd hozzátette, hogy az Egyesült Államok szövetségeseinek nyújtott támogatás megvonása szerinte csökkenti az Egyesült Államok azon eszközeit, amivel megkönnyítheti az ENSZ diplomáciai erőfeszítéseit.
Szerző

Hiába építette ki hatalmi rendszerét, erősen aggódik Erdogan

Publikálás dátuma
2019.03.14. 07:00

Fotó: Turkish Presidency / Yasin Bulbu / AFP/Anadolu Agency
A török elnök kétségtelenül megerősödött a puccskísérlet után, de az önkormányzati választásokon azért lesz miért izgulnia.
Számos eltérő forgatókönyv, sőt összeesküvés-elmélet napvilágot látott már a 250 életet követelő 2016-os törökországi puccskísérlettel kapcsolatban. Az eseményeket követően szinte azonnal felmerült például, hogy a történtek mögött maga Recep Tayyip Erdogan török elnök áll, vagy makacsul tartja magát az az elképzelés is, hogy az amerikai hírszerzésnél futottak össze a szálak. Mint arról lapunk is hírt adott, a minap az uniós ügyekre szakosodott EUObserver írta meg, hogy egy Svédországban élő török ellenzéki újságíró „szerzett meg” egy dokumentumot, melyben Serdar Coskun török ügyész a puccs éjszakáján részletesen ismerteti az eseményeket, köztük olyanokat is, melyek akkor még meg sem történtek. A cikk szerint ebből levonható a következtetés, hogy a hatalom tudott a puccskísérletről, és saját kezében tartva annak folyását, hagyta megtörténni, hogy később a megtorlásokkal leszámolhasson ellenfeleivel. „Hogy pontosan mit tudhatott a török vezetés, az jobb esetben is majd évtizedek múlva, a levéltári források megvizsgálásával fog kiderülni” - értékelte az információ hitelességét lapunk megkeresésére Egeresi Zoltán, a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet kutatója. „Annyi már most bizonyos, hogy a hadseregen belül volt egy, de valószínűleg több olyan csoport, amely elégedetlen volt a kormánnyal. Nem véletlen az sem, hogy 2016 nyarának végéig tervben volt a gülenisták eltávolítása a hadsereg soraiból. Úgy tűnik, hogy az erre adott válasz nem volt megfelelően előkészített, és amúgy is idő előtt leleplezték a puccsot. Részben emiatt is kerültek kényszerhelyzetbe a szervezkedők” - folytatta a Törökország-szakértő. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy Törökországban a Gülen-mozgalom és a kormány közötti konfliktus már 2013 vége óta zajlott. Így a kormányzati kontroll növelése, a személycserék, a mozgalom bankjának, vagy a hozzájuk tartozó média – és cégbirodalom állami ellenőrzés alá helyezése már ekkor megkezdődött, csakúgy mint a letartóztatások. Hasonló módon pontosan lehetett tudni, hogy mely oktatási intézmények tartoznak a gülenistákhoz. A szakértő azzal egyetértett, hogy Erdogan viszont kétség kívül igyekezett maximálisan kihasználni a puccskísérlet után nyert társadalmi támogatást. „Az alkotmánymódosítás és az elnöki rendszer bevezetése voltaképp a már szilárdan kormányzó Erdogan de facto hatalmát biztosította be de jure. Erdogant 2014-ben választották államfővé, s bár jogkörei inkább szimbolikusak voltak, gyakorlatilag ő irányította a kormányt, nem a miniszterelnök. Ez a hatalomépítés azonban több mint egy évtizedes folyamat volt, amit a Gülen-mozgalommal folytatott háború csak felgyorsított” - tette hozzá. Egeresi rámutatott, a kormányforma megváltoztatása óta néhány újabb intézményt az elnök alá rendeltek, de alapvetően a hatalomépítés befejezettnek tekinthető, jelenleg ennek a megtartása okoz nehézséget, pontosabban a gazdasági válság okozta népszerűségvesztés minimalizálása. Hogy a hatalom „központosítása” mennyire sikerült, hogy a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) uralma mennyire szilárd, hamarosan ismét megmérettetik, március 31-én ugyanis önkormányzati választásokat tartanak Törökországban. „A szavazáson a polgármestereket, a megyei tanácsok tagjait választják, tehát fontos belpolitikailag, és a helyi hatalmi viszonyokat illetően, ugyanakkor nem befolyásolja Erdogan elnökségét vagy a parlament összetételét. Sőt, amennyiben nem lesz előrehozott választás vagy alkotmánymódosítás, akkor 2023-ig nem is lesz újabb voksolás az országban. Az önkormányzati választás ugyanakkor fontos lakmusz-papír lesz a kormány népszerűségének mérése szempontjából” - értékelte a választások tétjét a Törökország-szakértő. Egyúttal arra is rámutatott, egyelőre nagy az aggodalom a kormány részéről, a gazdasági nehézségek miatt nő az elégedetlenség, miközben saját szavazótáborának mozgósítása is egyre nehezebb. A gazdasági gyengélkedést a kormányzati kommunikáció legalábbis részben igyekezett a külföldi mesterkedésekre kenni. Nem is teljesen alap nélkül – vélte Egeresi Zoltán. „A török gazdasági nehézségek mögött van számos nemzetközi hatás, amire a török kormánynak igencsak korlátozott befolyása van: a nemzetközi likviditás csökkent az FED politikájának változása miatt, a fejlődő országok finanszírozása nehezebbé vált, tőkét is egyre nehezebb szerezniük. Ez nemcsak Törökországot érinti, hasonló problémákkal néz szembe például Mexikó vagy India. Ráadásul Ankara szerencsétlenségére egy olyan geopolitikailag „változékony” területen fekszik, ami a szomszédos háborúk vagy a belharcok miatt eleve érzékenyebbé teszi a befektetőket. A gazdasági problémákhoz hozzájárultak a terrortámadások miatt elmaradó turisták milliói, vagy az orosz - azóta feloldott – szankciók. A puccskísérlet után a nagy hitelminősítők egymás után minősítették le az országot, ami szintén megnehezítette a finanszírozást” - sorolta az okokat. A szakértő hozzátette, az is problémát okoz, hogy alacsony az ország devizatartaléka, a török cégek dollárban adósodtak el. Ráadásul megindult a vagyonok „kimentése” az országban, ami nem jó jel a jövőre nézve. Egeresi Zoltán ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy a török líra az utóbbi hónapokban már erősödött, még ha magára még nem is talált. „A hatalmas, több mint 80 milliós népességet, - illetve a több milliós szíriai olcsó munkaerőt - amelynek a korfája sokkal kedvezőbb, mint az európai országoké, a jelentős piacot, a fejlődő felsőoktatást, a modernizációt és gazdasági szerkezetváltást nézve azt mondhatjuk, hogy hosszú távon semmiképp sem érdemes leírni a kis-ázsiai államot” - összegzett.

Megvalósult az ellenzéki összefogás

Törökországban nem sok közvélemény-kutatás érhető el az önkormányzati választásokkal kapcsolatban, nemrégiben a török elnök is úgy nyilatkozott, hogy nem bízik az effajta kutatásokban. Az aggodalom nem véletlen, a felmérések számos helyen a kormányzó párt vereségét vetítik előre. Könnyen lehet, hogy például a két legnagyobb és leginkább szimbolikus város, Isztambul és a főváros, Ankara is az ellenzék kezébe kerülhet. Előbbiben pedig az egykori miniszterelnököt, az elnök bizalmi emberét, Binali Yildirimet állította ringbe az AKP, ám januári mérések szerint csak két ponttal vezet a Köztársasági Néppárt (CHP) jelöltjével szemben. A fővárosban még ennél is rosszabb a helyzet, Ankarában kilenc százalékkal vezetett a CHP embere, így a kormánypárt bukása majdnem biztosra vehető. Az ország több másik jelentős nagyvárosában, például Izmirben, Antalyában is a CHP tűnik a befutónak. Az ellenzék jó teljesítményében szerepe van annak is, hogy a két legnagyobb erő, a CHP és a jobboldali Jobbik (IYI) több helyen is egyeztetett a jelöltállításról az esélyesebb javára, és a kurdbarát Népi Demokratikus Párt (HDP) is úgy döntött, nyugaton, ahol hagyományosan gyengébb, nem száll versenybe. 

Megint távolabb került az EU-csatlakozástól Törökország

Ismét Törökország európai uniós csatlakozási tárgyalásainak felfüggesztésére szólított fel az Európai Parlament (EP), a szerdán elfogadott állásfoglalás szerint az országban ugyanis jelentősen romlott a jogállamiság és az emberi jogok helyzete - tudósít az MTI. A strasbourgi plenáris ülésen 370:109 arányban megszavazott dokumentumban a képviselők súlyos aggodalmuknak adtak hangot a jogállamiság, az emberi jogok, a sajtó szabadsága és a korrupcióellenes küzdelem állapota, valamint az egyszemélyi elnöki rendszer kiépítése miatt. "Ha az EU komolyan veszi a saját értékeit, akkor a csatlakozási tárgyalások hivatalos felfüggesztésén kívül nem képzelhető el más lépés" - hangsúlyozta Kati Piri magyar származású holland szociáldemokrata EP-képviselő.

Szerző
Témák
Törökország
Frissítve: 2019.03.14. 07:06

Felrobbant két olajtartály Venezuelában

Publikálás dátuma
2019.03.14. 06:46

Fotó: FRANCISCO VILLEDA / AFP
Felrobbant legalább két olajtartály Venezuelában, az Orinoco olajmezőn, a Petróleos de Venezuela (PDVSA) állami társaság egyik létesítményében - jelentették be a hatóságok helyi idő szerint még szerdán.
Az ország olajipari minisztere a Twitteren azt a véleményét közölte, hogy szabotázs történt, „támadás érte az olajraktárt”, és közvetlenül Marco Rubio amerikai szenátort, és Juan Guaidót, a venezuelai ellenzék vezetőjét tette felelőssé a “terrorista támadásért”. Mint közölte, a robbanások befolyással lesznek az olajtermelésre is. Manuel Quevedo miniszter azt nem közölte, hogy mekkora a kár. A létesítménynek helyt adó Anzoátegui tartományból származó José Brito parlamenti képviselő tudomása szerint eddig három tartály robbant fel, és mozgósították a mentő alakulatokat mert további robbanások veszélye is fennáll - közölte a hirado.hu.
Az Orinoco olajmezőn található a világ legnagyobb ismert kőolajkészlete. Venezuelában 2012-ben ugyanilyen ipari baleset történt, amelyben 42-en életüket vesztették, és több százan megsérültek.
Szerző
Témák
Venezuela
Frissítve: 2019.03.14. 06:53