Több mint 1200 állatfajt fenyeget kihalás, de a folyamatot meg lehetne állítani

Publikálás dátuma
2019.03.14 10:10
Illusztráció
Fotó: Pixabay
A világ több mint 1200 állatfaját fenyegeti a kihalás élőhelyeik több mint 90 százalékában - idéz egy új kutatást a The Guardian.
Az ausztrál Queenslandi Egyetem és az amerikai Wildlife Conservation Society vadvédő szervezet tudósai feltérképezték a madarakat, emlősöket és kétéltűeket fenyegető veszélyeket, hogy megállapíthassák, élőhelyük mekkora részét sújtják a fajpusztulás ismert tényezői.
A PLOS Biology című tudományos lap friss számában közzétett tanulmányt ugyanaz a csoport készítette, amelyik kimutatta, hogy a világ megmaradt vadonjainak 70 százalékáért csupán öt ország felelős. Az új kutatás feltérképezte, hol vannak a gócpontok, amelyeket leginkább fenyeget a mezőgazdaság, az urbanizáció, az éjszakai fények, a vízi és szárazföldi utak, a vasutak és a népsűrűség, valamint hol vannak az érintetlen területek, ahogy a fenyegetések elől menedéket találhatnak a fajok.
Azt találták, hogy a vizsgált vadon élő fajok többségének élőhelyén a fenyegetés "kiterjedt" volt, ami "erősen leszűkítette azt a területet, "ahol fennmaradhat a faj". Aggasztónak ítélték 1237 faj - a vizsgált fajok majdnem negyedének - helyzetét, ezek egyedeinek több mint 90 százalékát sújtják az ismert fenyegetések. A legrosszabb helyzetben 395 faj - a vizsgált fajok 7 százaléka - van, ezeket legalább egy súlyos veszély fenyegeti minden élőhelyén. A veszélyek leginkább az emlősökre leselkednek, fajaik 52 százalékánál okoztak populációcsökkenést az említett tényezők.
Nem térképezték fel két nagy veszély, a betegségek és a globális felmelegedés hatásait, mert ezek minden fajt fenyegetnek. Az emberi tevékenység hatásai a vizsgált szárazföldi fajok 84 százalékát sújtják. A leginkább érintett öt ország Délkelet-Ázsiában volt, Malajzia után Brunei és Szingapúr következett a toplistán. A legnagyobb területű "menedékek" szintén Délkelet-Ázsiában, valamint Amazónia őserdeiben, az Andok egyes részein és a Nyugat-Afrikai Libériában találhatók. James Allan, a tanulmány vezető szerzője, a Queenslandi Egyetem doktori hallgatója szerint van ok az optimizmusra, hiszen 
"környezetvédelmi intézkedésekkel az összes vizsgált fenyegetés megállítható".
Szerző
Frissítve: 2019.03.14 10:10

Hamarosan felére esik vissza a hőmérséklet, szél közelít és zápor

Publikálás dátuma
2019.03.23 14:19

Fotó: Shutterstock
Kedden pedig akár a hó is megeredhet. Na jó, csak a hegyekben.
Vasárnap folytatódik a kellemes tavaszi időjárás, bár időnként északon, északkeleten megnövekszik a gomolyfelhőzet. Északkeleten egy-egy gyenge zápor és élénk széllökések is előfordulhatnak, írja az idokep.hu. A legmelegebb órákban 17-22 fokra számíthatunk. Hétfőre egy hidegfront érkezik, ennek következtében feltámad az északnyugatira forduló szél. A napsütés mellett, főként északkeleten és az ország déli, délnyugati felében esőre, futó záporokra is számítani kell. Sokfelé 12-14 fokig esik vissza a csúcshőmérséklet, de az Alföldön még 15-19 fokot mérhetünk. Kedden a szeles időben legfeljebb keleten fordulhat elő egy-egy jelentéktelen zápor. Délután 8-14 fokot mérhetünk. Éjjel fagypont közelébe hűl le a levegő. Szerdán hűvös, többfelé szeles idő várható helyenként futó záporral, a hegyekben esetleg hózáporral.

A fáknak is ver a szívük

Publikálás dátuma
2019.03.23 10:10
Illusztráció
Fotó: Pixabay
A fák éjszaka többször is felemelik és leeresztik az ágaikat, egy kutatás szerint ez jelzi a víz- és cukorszállításuk ciklusát, azaz a „véráramlásukat" és a „szívverésüket”.
Eddig úgy tudtuk, a fák a glükóz fotoszintéziséhez szükség vizet a nappali órákban vezetik a gyökerektől a levelekig. Új tanulmányok szerint azonban egyes fák éjszaka akár tíz centiméterrel is lejjebb engedhetik az ágaikat, hogy aztán napkeltekor újra felemeljék azokat. A folyamat olyan lassú és finom, hogy eddig a tudósok azt hitték, csak bizonyos fajtáknál történik meg, de kiderült, a jelenség szinte általános – írta a filter.hu az IFL Science alapján.
Dr. Zlinszky András, a dániai Aarhus Egyetemen lézer szkenner technikával megmérte 22 fa és bokor ágainak és leveleinek pontos elhelyezkedését. Az eredmények arra utalnak, hogy a mozgás a növények víznyomásának változásával függ össze, azaz a fák szivattyúznak, tehát "véráramlásuk" és "szívverésük" van.  
A kutatók reményei szerint a szokásos mozgásformáktól való eltérések megállapítása lehetővé teszi a fák stresszes állapotának és betegségének diagnosztizálását, ami lehetőséget teremt a a korai beavatkozásra.
Témák
fák
Frissítve: 2019.03.23 10:12