Jobban teljesítenek a könyvek között felnövők

Publikálás dátuma
2019.03.15. 10:10
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Az olvasás hatásairól már számos tanulmány született, de nemrég azt is megvizsgálták, milyen hatású, ha könyvek vannak a gyerekek környezetében.
Az olvasás fejleszti az agyat, csökkenti a stresszt, sőt empatikusabbá is teszi az embert. Az Ausztrál Nemzeti Egyetem Joanna Sikora vezette kutatócsapata ezúttal azt vizsgálta, milyen hatással van a gyerekekre, ha könyvekkel teli környezetben nőnek fel. Nem meglepő módon azt találták, hogy 
a gyerekek otthonában található könyvespolcoknak, kis könyvtáraknak még a felnőttkorban is érezhető a hatásuk

 – írta a Fidelio a kutatást összefoglaló, a The Guardianben megjelent cikk alapján.

Minél több, annál jobb

A kutatásban, amelyet a Social Science Research -ben publikáltak, 160 000 felnőtt vett részt a világ 31 országából. Az alanyok az OECD Felnőttek Képesség- és Kompetenciamérési Programjának kérdőíveit töltötték ki, ami a szövegértési és elemi olvasási készséget, a számolási készséget vizsgálja, illetve a problémamegoldó készséget információ-technológiai környezetben. A 25 és 65 éves kor közötti résztvevőktől azt kérdezték, hogy megközelítőleg mennyi könyv lehetett a házukban, amikor 16 évesek voltak. A kutatók szerint az otthoni könyvtár mérete ugyanis jól jelzi a kutatók által "könyvközpontú szocializációnak" nevezett jelenséget. 
A 2011 és 2015 között végzett felmérés eredményei alapján a tesztet kitöltőt otthonában gyermekkorukban átlagosan 115 kötet volt, azonban a szám országonként eltért. A norvégok könyvespolcain 212 kötet található, míg a törököknél 27. Minél több könyv volt gyerekként valakinek az otthonában, annál jobban teljesített a felmérésben. Az otthon csak néhány könyvet tartó családok gyerekeinek eredményei átlag alattiak lettek a szövegértési és olvasási feladatokban. Azok, akiknél legalább 80 kötet sorakozott a polcon már átlagosan teljesítettek, az eredmények pedig folyamatosan javultak a könyvek számával párhuzamosan. 
A kutatók a számolási készség esetében is hasonló összefüggéseket tapasztaltak. Az információ-technológiai környezetben történő problémamegoldó készség esetében már nem volt ilyen látványos a hatás, de még itt is látható volt összefüggés. A kutatás eredményei alapján összehasonlítva egy kevés könyv között felnőtt, de egyetemet végzett, illetve egy nagy otthoni könyvtár mellett felnőtt, de csak kilenc osztályt végzett személy nagyjából azonos, vagyis átlagos szövegértési és olvasási képességekkel rendelkezik.
Vagyis szövegértési szempontból, 
a könyvekkel teli gyerekkor hatalmas tanulási előnyt jelent

- összegezték a tanulmány szerzői.

További kutatásokat igényel, hogy pontosan meghatározzák, hogy mi is az oka annak, hogy a könyvek közelsége gyermekkorban segíti a későbbi képességek alakulását. Az eredmények azonban még inkább alátámasztják, hogy az olvasásnak milyen nagy hatása van az agyra. Az otthoni könyvtár mérete pedig azért lehet fontos a kutatók szerint, mert "a gyerekek az olvasó szüleiket utánozzák."
Szerző

Őskori tömeges ünnepségek központja lehetett a Stonehenge

Publikálás dátuma
2019.03.14. 16:16
Illusztráció
Fotó: Julio Etchart / robertharding / AFP
Nagyszabású őskori ünnepi rituálék bizonyítékait találtak a nagy-britanniai Stonehenge-nél, amelyek alapján ott lehetett a szigetek legkorábbi tömeges ünnepeinek központja.
Brit kutatók 113 sertéscsontot vizsgáltak meg, amelyeket négy késő újkőkori helyszínen (Durrington Walls, Marden, Mount Pleasant, West Kennet) találtak. A kutatók szerint a vendégeknek lakóhelyükön nevelt állatok húsát kellett magukkal vinniük, így származhatnak az ott talált disznómaradványok távoli helyekről - írja a BBC.com.
Az izotópos elemzések eredménye szerint a feltárt disznócsontok többnyire Skóciában, Anglia északkeleti részén és Nyugat-Walesben, valamint Nagy-Britannia számos más helyén nevelt állatoktól származnak. Richard Madgwick, a Cardiffi Egyetem tudósa vezette kutatócsoport szerint 
"ezek az összejövetelek a sziget első nagy közös kulturális eseményei, melyekre Nagy-Britannia minden tájáról sereglettek az emberek és az otthon nevelt és oda szállított állatok húsából lakomáztak".

 Madgwick kiemelte: "viszonylag könnyű" lett volna sertést találni az ünnepség közelében, így meglepő, hogy az állatok nagy távolságokból származtak, hiszen ehhez a résztvevők hatalmas erőfeszítéseire volt szükség. Valószínűleg előírták, hogy a lakomák résztvevőinek a magukkal kellett vinniük a sertést, nem szerezhették be helyben - tette hozzá.
A leghíresebb brit őskőkori műemlék, az angliai Wiltshire-ben álló Stonehenge mintegy ötezer éves, a világ egyik csodájaként tartják számon. A régészek szerint a szezonális mezőgazdasági ciklusok inspirálhatták arra a neolitikus kor emberét, hogy hatalmas, 25 tonnás homokkövek sorba rendezésével kövesse a Nap mozgását.
Szerző
Témák
Stonehenge

A Jupiter mágneses mezője mozgathatja az Európa hold óceánját

Publikálás dátuma
2019.03.14. 09:09
Illusztráció
Fotó: NASA JPL
A Jupiter mágneses mezeje áramlatokat idéz elő Európa nevű holdjának óceánjában - állapította meg egy francia kutatócsoport.
Az egyik legrangosabb francia felsőoktatási intézmény, az École Normale Supérieure kutatói bizonyítékot találtak arra, hogy a Jupiter mágneses mezeje futóáramlatokat okoz az Európa felszín alatti óceánjában - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A Nature Astronomy című szaklapban közölt tanulmányban Christophe Gissinger és Ludovic Petitdemange a Galileo űrszonda adatait elemezték és mutatták be eredményeiket. 
A tudósok észlelték, hogy a Jupiter különösen erős mágneses mezővel rendelkezik, amely elég erős ahhoz, hogy elérje és befolyásolja holdjait. Azt is észrevették, hogy az Európa felszín alatti óceánja sós. A sós tengervíz mágneses mező hatására vezetheti az áramot és ez a hatás futóáramlatokat hozhat létre az óceánban. Annak felkutatására, milyen mozgások keletkezhetnek és hogy a mágneses mezőnek a hold óceánjaira gyakorolt egyéb lehetséges hatásait megismerjék, a tudósok numerikus szimulációkat végeztek. 
Ezek szerint a futóáramlatok valahol a hold egyenlítője környékén keletkeznek, másodpercenként néhány centiméteres sebességgel mozognak. Áramlásuk iránya a hold forgásával ellentétes. Az ilyen ellentétes áramlás a kutatók szerint a holdfelszín feszültségének eredménye, amely esetenként repedéseket is okozhat. Ez pedig megmagyarázza a hold felszínének jellegét, amelyet más kutatók figyeltek meg az Európán. A mágneses mezőből származó energia nem tevődik át teljes mértékben az óceánba, bizonyos része szétoszlik a holdon, többnyire a sarkpontok körül. Amennyiben ez történik, ennek bizonyítékaként a hold jégtakarója elvékonyodik és felszínre tör az olvadt víz. Az Európán ezt is megfigyelték: a sarkpontok közelében vízkitöréseket észleltek. 
A tudósok szerint az Európa futóáramlatai a Golf-áramlathoz hasonlatosak, amely a Földön az élet számára kiemelt fontosságú vegyülékeket szállít. Ha az Európán van élet, az áramlatok ugyanezt a célt szolgálhatják.
Szerző