Őskori tömeges ünnepségek központja lehetett a Stonehenge

Publikálás dátuma
2019.03.14 16:16
Illusztráció
Fotó: AFP/ Julio Etchart / robertharding
Nagyszabású őskori ünnepi rituálék bizonyítékait találtak a nagy-britanniai Stonehenge-nél, amelyek alapján ott lehetett a szigetek legkorábbi tömeges ünnepeinek központja.
Brit kutatók 113 sertéscsontot vizsgáltak meg, amelyeket négy késő újkőkori helyszínen (Durrington Walls, Marden, Mount Pleasant, West Kennet) találtak. A kutatók szerint a vendégeknek lakóhelyükön nevelt állatok húsát kellett magukkal vinniük, így származhatnak az ott talált disznómaradványok távoli helyekről - írja a BBC.com.
Az izotópos elemzések eredménye szerint a feltárt disznócsontok többnyire Skóciában, Anglia északkeleti részén és Nyugat-Walesben, valamint Nagy-Britannia számos más helyén nevelt állatoktól származnak. Richard Madgwick, a Cardiffi Egyetem tudósa vezette kutatócsoport szerint 
"ezek az összejövetelek a sziget első nagy közös kulturális eseményei, melyekre Nagy-Britannia minden tájáról sereglettek az emberek és az otthon nevelt és oda szállított állatok húsából lakomáztak".
 Madgwick kiemelte: "viszonylag könnyű" lett volna sertést találni az ünnepség közelében, így meglepő, hogy az állatok nagy távolságokból származtak, hiszen ehhez a résztvevők hatalmas erőfeszítéseire volt szükség. Valószínűleg előírták, hogy a lakomák résztvevőinek a magukkal kellett vinniük a sertést, nem szerezhették be helyben - tette hozzá.
A leghíresebb brit őskőkori műemlék, az angliai Wiltshire-ben álló Stonehenge mintegy ötezer éves, a világ egyik csodájaként tartják számon. A régészek szerint a szezonális mezőgazdasági ciklusok inspirálhatták arra a neolitikus kor emberét, hogy hatalmas, 25 tonnás homokkövek sorba rendezésével kövesse a Nap mozgását.
Szerző
Témák
Stonehenge
Frissítve: 2019.03.14 16:16

2500 éves, emberi fejet ábrázoló cseréptöredéket találtak Jeruzsálemben

Publikálás dátuma
2019.03.21 21:19

Fotó: CITY OF DAVID/ ELIYAHU YANAI
Perzsakori, 2500 éves, emberi fejet mintázó cseréptöredéket találtak Jeruzsálemben a mai óváros melletti ősi Jeruzsálem, Dávid városa egyik régészeti feltárásán.
Az ókori egyiptomi, főként az otthonokat, az anyákat és a gyermekeket védelmező Bész istenség emberi vonásokat mutató fejének töredékét ábrázolja a cserép, amely egykor egy agyagedényt díszített. A két nyitott szemet, orrot, egy fület és egy száj részletét tartalmazó, néhány centiméteres cserépdarab az Izraeli Régészet Hatóság (IAA) és a Tel-avivi Egyetem közösen végzett kutatása során került elő.
A leletet Dávid városának északnyugati részén, egy régen parkolónak használt, a Siratófalhoz legközelebbi Szemétkapu szomszédságában lévő területen, ott is egy egykori szemétgödörben találták a perzsakori rétegben. A kutatást vezető Juval Gadot és Jiftáh Salev professzor szerint először találtak efféle cserepet Jeruzsálemben vagy a térségben. 
A Biblia szerint a perzsa korban újjáépült Jeruzsálem, amikor a babiloni fogság után megengedték a zsidók visszatérését Izrael földjére. Azért kellett újjáépíteni, mert néhány évtizeddel korábban a babiloniak lerombolták a várost, és lakóit elhurcolták. A tudósok egy része szerint amikor II. Kurus perzsa király hazaengedte a zsidókat a fogságból, a város a Jehud nevű perzsa tartomány fővárosa lett, de mindeddig csak igen kevés erre a korra datálható régészeti leletet találtak. Az utóbbi években előkerült néhány perzsa kori pénzérme és pecsét. 
A most talált cserép az akkoriban a perzsák uralta vidékeken divatos Bész-cserép, amely az egyiptomi mitológiából ered. Hasonló kerámiatöredéket már feltártak Kirját Gat mellett, a 20. század elején megtalált Heszi nevű bibliai kori település ásatásain is. Azt a helyet akkoriban tévesen a bibliai Lakissal azonosítottak. Később, az 1930-as években kétséget kizáróan megtalálták a valódi Lakist is onnan néhány tucat kilométerre. Lakis a második legnagyobb korabeli város volt, amely Jeruzsálem előtt utolsóként esett el a babiloniakkal vívott egyenlőtlen küzdelemben.
Szerző

Három település maradványait tárták fel a debreceni BMW-gyár építkezésén

Publikálás dátuma
2019.03.21 18:43
Képünk illusztráció
Fotó: AFP/Imaginechina/ Sun meng
Három egykori település maradványaira bukkantak a régészek a BMW Group leendő zöldmezős beruházásának is helyet adó debreceni észak-nyugati gazdasági övezet területén - közölte az EDC Debrecen Város- és Gazdaságfejlesztési Központ.
A feltárások eredményei alapján eddig két fő régészeti korszak maradványaira bukkantak. A legnagyobb területen - a Deák-tanya 1. elnevezésű lelőhelyen - késő császárkori (IV-V. századi) település elemei, házak, tároló- és agyagnyerő gödrök, füstölők, árkok, kemencék azonosíthatók, amelyekből az egykori élet maradványaiként gazdag kerámia-, csont- és fémleletek kerülnek elő. A másik feltárt időszakot a késő vaskori (i.e. IV-III.századi) kelta kultúra tanyaszerű településének elemei, kutak, gödrök, temetkezési helyek reprezentálják. A beruházási terület északnyugati sarkában - a Rózsa-dűlő nevű lelőhelyen - egy újabb római császárkori település és a hozzá tartozó temető előkerülése várható - olvasható az EDC közleményében.
A régészeti megelőző feltárásokkal párhuzamosan a Várkapitányság Zrt. vezetésével folyik az észak-nyugati gazdasági övezethez tartozó infrastruktúra területek előzetes régészeti dokumentációjának (magnetométeres felmérések, próbafeltárások, terepbejárások, adatgyűjtés, térképezés) elkészítése is.  A 400 hektáros területen a debreceni Déri múzeum szakembereinek irányításával három múzeum 150 munkatársa vesz részt a feltárásban. Összesen 15 régészeti lelőhelyet regisztráltak a beruházási területen, az előkészítéshez kapcsolódó földmunkák által érintett részeken teljes felületű megelőző feltárások ebből elsődlegesen 11 lelőhelyet érintenek összesen több mint 240 ezer négyzetméteren. A beruházási terület régészeti feltárásain jelenleg 9 régészeti feltáró csapat dolgozik 10-11 régész vezetésével.
Szerző