Egy szlovák üzletembert gyanúsítanak a Kuciak-gyilkosság megrendelésével

Publikálás dátuma
2019.03.14 14:40
Fotó: AFP/Vladimir Simicek
Marian Kočner vállalkozót gyanúsították meg Ján Kuciak és menyasszonya, Martina Kušnírová meggyilkolásának megrendelésével. A gyanúsított mellett további személyek kihallgatását is tervezi a szlovák Speciális Ügyészi Hivatal.
A hírt a parameter.sk közölte a Hospodárske Noviny alapján, és a rendőrség is megerősítette. Az MTI mindehhez azt tette hozzá, az ügyészség szerint Kuciak halálát újságírói munkájával összefüggésben rendelték meg. Az ügyészség a vizsgálat menetére hivatkozva nem árulta el, hogy csak egy megrendelőről van-e szó. Azt viszont elmondták, hogy bebizonyosodott, hogy téves volt az úgynevezett "olasz szál" - vagyis az, hogy az eset összefüggésben állna a calabriai maffia, a 'Ndrangheta tagjainak szlovákiai tevékenységével és állítólagos kormányközeli kapcsolataikkal. A kettős gyilkosság után ez az információ nagy súllyal esett latba a kormányátalakításhoz vezető belpolitikai válság kialakulásában.
Ján Kuciak oknyomozó újságírót és kedvesét, Martina Kušnírovát 2018. február 21-én gyilkolták meg nagymácsédi otthonukban. Az üggyel kapcsolatban négy személyt vettek őrizetbe, köztük Alena Zsuzsovát, akit ezidáig szintén a gyilkosság megrendelésével gyanúsítottak. Marian Kočner nevét többször is emlegették a gyilkossággal kapcsolatban, de csak most gyanúsították meg annak megrendelésével. Tavaly októberben az egyik gyanúsított, Andruskó Zoltán vallomásában azt állította, hogy a gyilkosságot Marian Kočner rendelte meg. Kočner egyike volt azoknak a személyeknek, akiknek ügyeiről Ján Kuciak írt. Egy telefonbeszélgetés is a nyilvánosságra került, amelyben a vállalkozó megfenyegette az újságírót. Kuciak feljelentést tett a rendőrségen, de az ügyet végül idő előtt lezárták. Kočner ellen a televíziós váltók ügyében folyik eljárás, és jelenleg szigorított őrizetben van. A gyilkosság közfelháborodást váltott ki az országban, s heteken belül korábban sosem látott tüntetéssorozathoz, illetve mély belpolitikai válsághoz vezetett. A történések végül a kormány több tagjának távozásához - köztük Robert Fico kormányfő lemondásához és a kabinet széles körű átalakításához vezettek. 

Brexit: körvonalazódik a kompromisszum, egy kis időt nyernek a britek

Publikálás dátuma
2019.03.21 22:00

Fotó: AFP/ TOLGA AKMEN
Az Egyesült Királyság kap néhány hetet arra, hogy eldöntse, részt kíván-e venni a májusi európai parlamenti választásokon. Ha nem, május 7-én léphetnek ki az Európai Unióból.
Az EU27-ek április közepéig adnának időt az Egyesült Királyságnak arra, hogy eldöntse, megtartja-e az európai parlamenti választásokat, vagy május 7-ikén távozik az Európai Unióból megállapodással vagy anélkül. Jelenleg ez a kompromisszum körvonalazódik a Brüsszelben ülésező állam- és kormányfők tervezettnél sokkal hosszabb ideig húzódott ülésén.
Ez a menetrend szűkítené a szigetország mozgásterét és nyomást gyakorolna a parlament két legnagyobb pártjára, hogy fogadják el a kilépési megállapodást.
Ha a szigetország kész lenne a május 23-26-ika közötti EP-választások megrendezésére, akkor hosszabb halasztást is kérhetne, hogy a döntéshozóknak legyen idejük végiggondolni a Brexittel kapcsolatos álláspontjukat. A huszonhetek csaknem két órán át tárgyaltak Theresa May brit miniszterelnökkel, mielőtt saját körben összeültek, hogy egyeztessék véleményüket.

Előretört a holland Trump

Publikálás dátuma
2019.03.21 19:41

Fotó: AFP/ BART MAAT
A szélsőjobboldali párt vezére alaposan kihasználta a hétfői utrechti terrorakció hatását.
Referendum jelleget öltött a holland tartományi választás, amelyen a választók a jobbközép Mark Rutte kormányának politikájáról mondtak véleményt. A szerdai tartományi választáson, a nem végleges eredmények szerint, a kormányzó liberális-kereszténydemokrata koalíció elvesztette többségét a parlament felsőházában, a voksolás nagy nyertese pedig a szélsőjobboldali Fórum a Demokráciáért (FvD) párt lett. A 2016-ban alapított euroszkeptikus, bevándorlásellenes, populista FvD nemcsak hogy bejutott a szenátusba, hanem 16 százalékot ért el, amivel 12 mandátumot szerzett, akárcsak a Rutte vezette legnagyobb kormánypárt, a liberális konzervatív Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD). A négypárti kormánykoalíció a 75 fős szenátusban a korábbi 38 helyett már csak 31 mandátumra számíthat, mert majdnem mindegyik tagja visszaesett. A VVD egy mandátumot veszített, 13 helyett 12-t ért el, a liberális D66 10-ről 7-re esett vissza. A kormánypártok közül legnagyobb veszteséget a Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA) könyvelheti el, 12 mandátuma helyett 8-at szerzett, a Keresztény Unió (CU) pedig enyhén erősödött, 3 mandátumát 4-re növelte.  A fiatal Thierry Baudet vezette Fórum a Demokráciáért gyengítette az ugyancsak szélsőséges Gert Wilders Szabadságpártját is, amely 3 mandátumot veszítve 6 helyre számíthat. Ugyanakkor erősödött a szélsőbal is, a zöldek pedig a korábbi 4-ről 9-re emelték mandátumaik számát. A trumpi mintára, „Hollandia az első” hívó szót zászlajára tűző Baudetnek segített a  hétfői utrechti terrorakció is. Ő ugyanis - a többi párttól eltérően - a merénylet után, az áldozatok emléke előtt tisztelegve sem függesztette fel kampányát, hanem az általános félelmet és döbbenetet kihasználva hirdette, hogy a terrorakcióért a Rutte kormányok bevándorláspolitikája felelős. (Mark Rutte 2010 óta kormányozza Hollandiát, 2017-ben harmadik kabinetjét alakította meg.) Az még egyelőre nem körvonalazódik, milyen lesz a viszony Baudet Fóruma és Wilders Szabadság Pártja között, de egyes elemzők szerint elképzelhető a két szélsőséges erő összefogása. A holland tartományi választások eredménye is azt jelzi, hogy a májusi európai parlamenti választásokon a szélsőjobb, iszlám- és bevándorlásellenes erők komoly megerősödésével kell számolni.  
Szerző
Témák
Hollandia