Tömegeket tiltanak el a cégvezetéstől

Publikálás dátuma
2019.03.14. 15:20
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Tavaly a hazai cégbíróság 13 ezer embert tiltott el öt évre az üzletvezetéstől. Ez rekord.
Csak tavaly 13 ezer magánszemélyt tiltottak el a cégvezetéstől – számol be a céginformációval foglalkozó Opten. Így összességében már több mint 54 ezer polgárnak kell más pénzkereset után néznie. Közölt grafikonjuk tanúsága szerint a tavalyi érték rekord. Míg 2010-ben még csak 479 embert sújtott a cégbíróság ilyen büntetéssel, addig 2014-ben 5 ezer, egy évre rá pedig már 12 ezer fölé ugrott az üzleti kiteljesedés eme formájától eltiltottak száma. Fejlődő gazdaság ide, szigorodó cégjogi környezet oda, még mindig ráfér a tisztítás a hazai cégvilágra – idézik Pertics Richárd céginformációs igazgatót. A cégbíróság ki nem elégített, jogerős hitelezői követelések és be nem fizetett pénzbírságok esetén tilthat el magánszemélyeket cégügyektől. Az utóbbi évekhez képest a tavalyi érték már nem mutat lényeges romlást, de a hazai üzleti etikán és a cégek pénzügyi mozgásterén továbbra is akad mit javítani. A büntetések elvileg tisztító hatásúak, hiszen az érintetteket 5 évre eltiltják a vezetési és képviselői jogkörtől, illetve egyes tulajdonosi szerepköröktől is. Az eltiltások száma beállni látszik: ami arra utal, hogy az intézkedéseknek valószínűleg nincs túlzott megelőző ereje. De az sem kizárt, hogy a hazai cégjogi rendszer ennyit képes feldolgozni. Az Opten szerint az eltiltottak száma 2019 végén 62 ezren tetőzhet: ezt követően ugyanis több korábbi eltiltás is lejár. Megyei bontás szerint magas az eltiltások száma Budapesten, valamint Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér és Hajdú-Bihar megyében.

Főleg az építőipar húzza a kis- és középvállalkozásokat

Tavaly 61 százalékkal nőtt a legsikeresebb hazai kis- és középvállalkozások átlagos nyeresége – közölte az Opten. Bár a szakmai zsűri által összeállított százas listát csak március 21-én hozzák nyilvánosságra, általánosságban megállapítható, hogy folyamatos növekedésüknek köszönhetően árbevételük tavaly ötödével bővült. A legjelentősebb húzóerő az építőipar. Dolgozóik átlagfizetése tavaly 10-15 százalék felett nőtt. A bruttó havi jövedelmek az ipar és a kereskedelem területén átlag 380 ezer, míg a szolgáltatások terén mintegy 650 ezer forintra rúgnak. Az egy főre jutó profit tavaly 90 százalékkal 8 millió fölé ugrott. Az érintett vállalkozások zöme családi tulajdonú, akik az ügyvezetésbe is bekapcsolódnak.

Szerző

Alig lötyög valami a gáztárolókban

Publikálás dátuma
2019.03.14. 09:00

Fotó: JAKUB SUKUP /
Bár a hazai gáztárolók – az 1,2 milliárd köbméternyi biztonsági készleten túl - lassan kiürülnek, a jelenlegi szint meghaladja az elmúlt három év hasonló időszakában mértet – számítható ki a Gas Infrastructure Europe nyilvántartásából. Eszerint jelenleg a meg nem csapolható, stratégiai tartalékokon kívül már csak mintegy 600 millió köbméter gáz „lötyög” az állami Magyar Földgáztároló, illetve MMBF összesen 6,7 milliárd köbméter befogására képes tárolóiban. Ennek többek között az is oka, hogy - az adatbázis tanúsága szerint – az MMBF-nél február óta napi néhány millió köbméter gáz betárolása is zajlik. Bár ez minden eddiginél korábbi időpont, szakértők szokásos piaci okokat sejtenek a háttérben: a viszonylag enyhe február miatt kereskedők így tárolhatnak fölös mennyiségeket. A korábbi évek tapasztalatai alapján az összesített készletszint egész április elejéig tovább mérséklődhet. 2015-ben ekkor – a tartalékokkal együtt – mindössze 1,14 milliárd köbméter állt rendelkezésre. Az ország gázellátása mindazonáltal – különösen a zavartalan behozatalnak köszönhetően – biztosított.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal tegnapi közleménye szerint a téli hónapokban az ország 4,36 milliárd köbméter gázt fogyasztott el. A napi fogyasztás december 19-én 65 millió köbméteren tetőzött.
Szerző

Az Akadémia csonkolása nem köti le minden energiáját, így az ózdi acélművet is Palkovics felügyeli immár

Publikálás dátuma
2019.03.14. 08:30

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Senki nem mondta meg, mi köze az innovációs miniszternek a "kohóüzemhez".
A Palkovics László irányította Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gyakorolhatja a jövőben az ÓAM Ózdi Acélművek 20 százaléka feletti állami tulajdonosi jogokat - derül ki Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter rendeletéből. Palkovics László januárban jelentette be, hogy az állam közel tízmilliárd forintért megveszi a nagy múltú iparvállalat ötödét a többséget birtokló német Max Aicher GmbH-tól. Habár az ITM-hez eddig jellemzően csak innovációhoz kapcsolódó társaságok tartoztak - az iparvállalatokat Bártfai-Mager Andrea jellemzően magánál tartja -, megkeresésünkre a lépést a tárca nem nevezte szokatlannak. Miközben a tulajdonszerzés pontos oka máig tisztázatlan, az ITM álláspontja szerint így az állam teljes körű ellenőrzés alatt tarthatja a céggel, annak működésével és jövőjével kapcsolatos döntéshozatalt. A vállalat korszerűsödik, új, magasabb hozzáadott értékű termékek előállítására válik képessé; az ügylet egyszersmind kiszámíthatóságot hoz a több mint félezer munkavállaló, illetve a térség számára - írják.
Szerző