Újabb esélyes jelölt száll ringbe a jövő évi amerikai elnökválasztáson

Publikálás dátuma
2019.03.14 15:52

Fotó: AFP/ PAUL RATJE
A "Beto" becenévre hallgató, népszerű Robert Francis O'Rourke tavaly a texasi szenátusi választáson szerzett hírnevet magának váratlanul jó szereplésével. 46 évesen fiatalnak számít a formálódó mezőnyben.
Újabb nagyágyú szállt be az amerikai elnökségért folyó versenybe: a volt texasi képviselő Beto O'Rourke videóüzenetben jelentette be, hogy elindul a Demokrata Párt elnökjelöltségéért - írja az Index.

A 46 évével fiatalnak számító politikus
két év alatt vált szinte ismeretlen képviselőből a demokraták egyik új reménységévé, vagy, ahogy rajongói nevezik, az "új Obamává" vagy épp az "új Kennedy-vé".
Politikai tőkéjét a 2018-as texasi szenátusi választáson alapozta meg, amikor a stabilan republikánus államban minden előzetes várakozást felülmúlva alig három százalékkal maradt alul riválisával, az országosan ismert Ted Cruzzal szemben.

Ringbe szállásáról régóta spekulált a média, azonban a politikus nem sietett, és kivárta, amíg az amúgy meglehetősen erős, legalább 10 releváns jelöltet számláló előválasztási mezőny kialakul (ahonnan már csak Obama egykori alelnöke, Joe Biden hiányzik).
Mindenesetre a fogadóirodáknál máris a 4. legesélyesebb demokrata jelöltnek számít Kamala Harris, illetve a két veterán, Bernie Sanders és a már említett Biden után.
Az ír és wales-i felmenőkkel rendelkező O'Rourke kapcsán az amerikai elemzők rendre megjegyzik, mellette szól többek közt, hogy jó szónok, vitaszituációkban és beszélgetéseken pedig ugyanolyan természetes sármja van, mint például Obamának. Emellett számíthat azokra a "biztonsági szavazókra", akik szerint 2020-ban az a legfontosabb, hogy a demokrata jelölt megverje Donald Trumpot, valamint kiválóan tud spanyolul, és eddig összes kampányában jól szerepelt a demokrata párt táborának fontos részét képező latino szavazók körében.

"Belépő" üzenetét az alábbi videóban tekinthetik meg:

Brexit: körvonalazódik a kompromisszum, egy kis időt nyernek a britek

Publikálás dátuma
2019.03.21 22:00

Fotó: AFP/ TOLGA AKMEN
Az Egyesült Királyság kap néhány hetet arra, hogy eldöntse, részt kíván-e venni a májusi európai parlamenti választásokon. Ha nem, május 7-én léphetnek ki az Európai Unióból.
Az EU27-ek április közepéig adnának időt az Egyesült Királyságnak arra, hogy eldöntse, megtartja-e az európai parlamenti választásokat, vagy május 7-ikén távozik az Európai Unióból megállapodással vagy anélkül. Jelenleg ez a kompromisszum körvonalazódik a Brüsszelben ülésező állam- és kormányfők tervezettnél sokkal hosszabb ideig húzódott ülésén.
Ez a menetrend szűkítené a szigetország mozgásterét és nyomást gyakorolna a parlament két legnagyobb pártjára, hogy fogadják el a kilépési megállapodást.
Ha a szigetország kész lenne a május 23-26-ika közötti EP-választások megrendezésére, akkor hosszabb halasztást is kérhetne, hogy a döntéshozóknak legyen idejük végiggondolni a Brexittel kapcsolatos álláspontjukat. A huszonhetek csaknem két órán át tárgyaltak Theresa May brit miniszterelnökkel, mielőtt saját körben összeültek, hogy egyeztessék véleményüket.

Előretört a holland Trump

Publikálás dátuma
2019.03.21 19:41

Fotó: AFP/ BART MAAT
A szélsőjobboldali párt vezére alaposan kihasználta a hétfői utrechti terrorakció hatását.
Referendum jelleget öltött a holland tartományi választás, amelyen a választók a jobbközép Mark Rutte kormányának politikájáról mondtak véleményt. A szerdai tartományi választáson, a nem végleges eredmények szerint, a kormányzó liberális-kereszténydemokrata koalíció elvesztette többségét a parlament felsőházában, a voksolás nagy nyertese pedig a szélsőjobboldali Fórum a Demokráciáért (FvD) párt lett. A 2016-ban alapított euroszkeptikus, bevándorlásellenes, populista FvD nemcsak hogy bejutott a szenátusba, hanem 16 százalékot ért el, amivel 12 mandátumot szerzett, akárcsak a Rutte vezette legnagyobb kormánypárt, a liberális konzervatív Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD). A négypárti kormánykoalíció a 75 fős szenátusban a korábbi 38 helyett már csak 31 mandátumra számíthat, mert majdnem mindegyik tagja visszaesett. A VVD egy mandátumot veszített, 13 helyett 12-t ért el, a liberális D66 10-ről 7-re esett vissza. A kormánypártok közül legnagyobb veszteséget a Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA) könyvelheti el, 12 mandátuma helyett 8-at szerzett, a Keresztény Unió (CU) pedig enyhén erősödött, 3 mandátumát 4-re növelte.  A fiatal Thierry Baudet vezette Fórum a Demokráciáért gyengítette az ugyancsak szélsőséges Gert Wilders Szabadságpártját is, amely 3 mandátumot veszítve 6 helyre számíthat. Ugyanakkor erősödött a szélsőbal is, a zöldek pedig a korábbi 4-ről 9-re emelték mandátumaik számát. A trumpi mintára, „Hollandia az első” hívó szót zászlajára tűző Baudetnek segített a  hétfői utrechti terrorakció is. Ő ugyanis - a többi párttól eltérően - a merénylet után, az áldozatok emléke előtt tisztelegve sem függesztette fel kampányát, hanem az általános félelmet és döbbenetet kihasználva hirdette, hogy a terrorakcióért a Rutte kormányok bevándorláspolitikája felelős. (Mark Rutte 2010 óta kormányozza Hollandiát, 2017-ben harmadik kabinetjét alakította meg.) Az még egyelőre nem körvonalazódik, milyen lesz a viszony Baudet Fóruma és Wilders Szabadság Pártja között, de egyes elemzők szerint elképzelhető a két szélsőséges erő összefogása. A holland tartományi választások eredménye is azt jelzi, hogy a májusi európai parlamenti választásokon a szélsőjobb, iszlám- és bevándorlásellenes erők komoly megerősödésével kell számolni.  
Szerző
Témák
Hollandia