Újságírókat díjazott a MÚOSZ

Publikálás dátuma
2019.03.14 18:25

Fotó: Pólya-Pető Dávid
A március 15-i sajtónap előestéjén adták át a MÚOSZ újságíró-díjait. Az idén első alkalommal kiosztott Magyar Sajtódíjat Doros Judit, a Népszava tudósítója, Nagy József, a 24.hu újságíró-szerkesztője és a Szabad Pécs hírportál szerkesztősége kapta.
A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) és a Sajtószakszervezet minden évben közösen ünnepli március 15-én a Magyar Sajtó Napját. Hargitai Miklós, a MÚOSZ elnöke, és M. Lengyel László, a Sajtószakszervezet ügyvezető társelnökének köszönője után Peremartoni Krisztina színművész emlékezett meg a reformkor és az 1848-as forradalom szellemi örökségéről. György Zsombor, a Magyar Hang főszerkesztője ünnepi beszédében a sajtószabadság jelenkori csorbulásait és az újságírói hivatással járó kihívásokat szedte csokorba.
A hagyomány része, hogy ezen a napon adjuk át a szervezet legfontosabb szakmai díjait, köztük az idén alapított Magyar Sajtódíjat. Az új díjat a kiírás szerint „A legmagasabb színvonalú újságírói teljesítményt nyújtó sajtómunkások és alkotóközösségek elismerésére” hozta létre a MÚOSZ, hogy maga a szakma tudja díjazni azon kollégákat, akik „a magyar sajtóban újságírói munkát végezve a megelőző esztendőben a szakma és a közönség megbecsülését kivívó, kiemelkedő hozzáértésről, hivatástudatról és társadalmi felelősségérzetről tanúskodó alkotás(oka)t” hoztak létre. Az elismerésben részesülőket „a MÚOSZ elnöksége által fölkért, az újságírás különféle szakterületeinek rangos képviselőiből álló kuratórium választja ki”. A kuratórium tagja Kulcsár István televíziós és rádiós újságíró, volt moszkvai és New York-i tudósító, Uj Péter, a 444.hu főszerkesztője, Inotai Edit, a német közszolgálat ARD tudósítója, Pető Péter, a 24.hu főszerkesztő-helyettese, N. Kósa Judit, a Népszava publicisztikai rovatának vezetője, és Stumpf András, a Válasz Online munkatársa. Szavazataik alapján idén Doros Judit, Nagy József, illetve a Szabad Pécs szerkesztősége részesült a Magyar Sajtódíjban. 
Doros Judit Egerben született, Szilvásváradon nőtt fel. Tizenévesen lett gyakornok a Heves megyei Népújságnál, ahol több rovatban is kipróbálta magát. Négy évig belpolitikai rovatvezetője volt a Heves megyei Nap című napilapnak. Közben az Élet és Irodalomban is jelentek meg riportjai. 1998-tól az újság megszüntetésig a Népszabadság munkatársa volt. Jelenleg a Népszava tudósítója, riportere és tárcaírója. Tüzes ló című tárcasorozatával minden héten találkozhatnak a napilap publicisztikai rovatában. Ajánlója azt írta róla: „Tavaly megjelent riportjai, tudósításai, tárcái közül többet kiemelve válik igazán világossá az, hogy milyen felelősséggel, állhatatossággal és magas színvonalon mutatja be a – sajtó fősodrából mind inkább kiszoruló – mai magyar vidéki valóságot, a leszakadó térségek túlélésért vívott csatáit, a lehetetlen helyzetbe kerülő önkormányzatok harcait, de mindenekelőtt az ott élők mindennapjait, gondjait, álmait, sikereit. Mindehhez remek témaválasztása, érzékenysége, csalhatatlan igazságérzete és a vidék szeretete, ismerete adja az alapot – éppúgy ír romákat segítő vak férfiról, elesetteket támogató házaspárról, falumentő polgármesterről, álmait megvalósító cigánylányról, mint „fentről” büntetett községekről, tokaji szőlőjüket féltő gazdákról, szegénynegyedekben élőket magukra hagyókról, kiszolgáltatott közmunkásokról.” Munkáját már eddig is számos elismeréssel, többek között Paul Lendvai díjjal és Minőségi Újságírásért Díjjal ismerték el. 
Nagy József a nyomtatott sajtó egyeduralma idején kezdte a szakmáját, de mára vérbeli online újságíróvá is vált, aki a munkája mellett rengeteg energiát fektet a fiatal újságírók mentorálásába. Fő műfaja az interjú és a riport. Ajánlója szerint „Egyedi kérdezői stílusa azonnal felismerhetővé teszi az általa írt interjúkat a szerző megjelölése nélkül is. Rendkívüli érzékenységgel képes megmutatni az embert híres és látszólag átlagos beszélgetőpartnereiben egyaránt, úgy tud valóságot rajzolni, hogy a legmélyebb nyomorban, a legszomorúbb történetben is mindig látszik egy kis remény, és ott bujkál némi líra is.” Lakótelepi közegből jön, tanár és bölcsész végzettségű. Tíz éven át volt a 168 óra riportere, a szakma és az ország ott ismerte meg a nevét. A Zoomnak – nem a mostaninak, hanem az elsőnek – a kezdetektől a bezárásig főszerkesztője volt. Tudható még róla, hogy két gyermek édesapja. Őt sem kerülték el eddig az elismerések, kapott például Minőségi Újságírásért Díjat és Bossányi Katalin emlékdíjat is. 
A Szabad Pécs a független vidéki sajtó egyik utolsó bástyája. Amit az országos nyilvánosság ma Pécsről tud, ami pécsi információ a kormányfüggetlen médiába bekerül, az jelentős hányadban a Szabad Pécstől származik. A portált 2017 tavaszán három, korábban a Dunántúli Naplónál dolgozó újságíró, Katus Eszter, Babos Attila és Nimmerfroh Ferenc alapította. Hozzájuk a csúcson még ketten csatlakoztak. Az ötletadó Babos Attila volt, és ő az, aki azóta is a hátán viszi a projektet, sokszor egyedül, azaz egy személyben alakítva újságírót, szerkesztőt, korrektort, dizájnert, hirdetésszervezőt és mindent ami egy online újsághoz kell. A díj részben az ő és a köréje szerveződő csapat kitartásának az elismerése, részben pedig annak a tényfeltáró munkának a visszaigazolása, amit a Szabad Pécs végez.
Szintén első alkalommal adta át a szervezet idén a Földes Anna-interjúdíjat, amelyet a két éve elhunyt Földes Anna újságíró, pedagógus, a MÚOSZ Bálint György Újságíró Iskolája egykori legendás igazgatója emlékére alapított fia, Mihályi Péter közgazdász és a MÚOSZ. Ahogyan Mihályi Péter a díjátadón elmondta, minden várakozást felülmúlóan sok, 90 pályázat érkezett, amelyek közül három tagú zsűri választotta ki a győztest. Az idei kitüntetett Bíró Marianna, aki jelenleg az Index munkatársa. Belpolitikai újságíró, mégis az elmúlt évtizedben több száz interjút készített. A pályát a Magyar Katolikus Rádió gyakornokaként kezdte, majd a Népszava újságírója, szerkesztője lett, 2014-től 2017-ig a belpolitikai rovatot vezette. Ezután a 168 órához került. Díjazott volt az Andrassew Emlékpályázaton, megkapta a MÚOSZ Szegő Tamás díját is, amelyben az elesettekért, az alul lévőkért kiálló, 30 év alatti újságírók részesülhetnek. Saját magát a politikai interjúkészítés megszállottjának tartja. Mint pályázatában írta: „Az interjú a tényközlésnek és a véleményújságírásnak a határán mozog, kétszereplős műfaj, sosem bikaviadal, sokkal inkább tánc, amiben az újságíró újságíróként is szereplővé válik, ugyanakkor tárgyára, az interjúalanyra fókuszál, s jó esetben nem veszti el a mértéket. Így aztán egy interjú mindig a legnagyobb próba az újságírónak. A Földes Anna-interjúdíjat a David B. Cornsteinnel, az Egyesült Államok budapesti nagykövetével a Közép-európai Egyetem (CEU) kivonulásának bejelentése után készített tavalyi interjúja alapján ítélte neki a zsűri. 
A sajtónapi ünnepség hagyományosan az Aranytoll díj, a MÚOSZ életműdíja átadásának alkalma is. Az Aranytoll Bizottság szavazatai és a MÚOSZ elnökségének megerősítő döntése alapján idén Balogh Mária televíziós újságíró, az MTV volt munkatársa, Emőd Pál gazdasági újságíró, Gáti Julianna, a HVG egyik alapítója, egészségügyi újságíró, M. Lengyel László külpolitikai újságíró, a Népszabadság volt és az MTI jelenlegi munkatársa, Ocskay Zoltán autós újságíró, a Veterán Autó és Motor felelős szerkesztője, Tanács István, a Népszabadság volt szegedi tudósítója, Urbán Tamás fotóriporter és Fodor István határon túli magyar újságíró, a vajdasági Magyar Szó nyugalmazott munkatársa kapott Aranytoll díjat. 
A MÚOSZ Környezetvédelmi Szakosztálya Soó Rezső-díját Csávás Sándor, az MTI nyugalmazott munkatársa, a kulturális szakosztály Virág F. Éva-díját Pálos Máté, a Magyar Narancs munkatársa, a Gazdasági Újságírók Szakosztályának díját Gazdasági újságíró díját Ács Dániel, a 444.hu munkatársa kapta. 

Ha a kabinet nem lép, akkor is tovább erősödik a magánegészségügy - csak szabályozatlanul

Publikálás dátuma
2019.03.21 20:54
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Kormányzati eligazító táblákra várnak a magánegészségügy szereplői, akik biztatónak vélik, hogy a Magyar Nemzeti Bank versenyképességi csomagjában szó esik a magánellátásról, és a magánbiztosításról is.
  Az MNB javaslatcsomagja végre a tűrt kategóriából támogatottá „léptette elő” a magánegészségügyet – vélekedett egy háttérbeszélgetésen Leitner György, a Primus Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesületének elnöke. Az ágazat szereplői most arra várnak, hogy mielőbb kiderüljön mi a kormány szándéka - lép vagy sem az MNB által javasolt irányba. Ha a kabinet nem tesz semmit, az is egyfajta válasz a piac számára: azt jelenti, hogy a jelenlegi folyamatok erősödnek tovább - szabályozatlanul. A betegek az állami egészségügy helyett mind gyakrabban választják a magánszolgáltatókat. Akkor is, ha ez lehetőségeiknél nagyobb kiadásokkal jár. Arról már Bartók János, a Duna Medical Center vezérigazgatója beszélt, hogy van olyan, aki a lovát adja el, másnak meg olykor egy egész egyházközösség adja össze a magánkórházi kezelés árát. Miközben mindenkinek jobb lenne, ha előtakarékossággal, biztosítással fizethetné a számlát. És a biztosítás költségeit Becslések szerint a magánbiztosítások piaca mintegy 16 milliárd forint - ennek 90 százaléka mögött vállalati befizetések vannak. Leitner György szerint az egyéni befizetésekkel akár akár 80-120 milliárd forintra is nőhetne a szektor. A magánbiztosítói szolgáltatások zöme még úgynevezett összegbiztosítás, azaz egy-egy kezeléshez meghatározott összeget fizet a biztosító, miközben arra volna szükség, hogy ha valaki megbetegszik, akkor a szolgáltatás árát, azaz a kezelés költségét állják a biztosítók. Jó lenne - a piac felpörgetése érdekében - ha az egészségbiztosítások mögé különböző ösztönző elemek kerülhetnének. Bartók János hozzátette, fontos hogy mindenféle kedvezmények jelenjenek meg a vállalati és egyének oldalán is. A cafetéria-szabályok kedvezőtlen változása ellenére sem esett vissza drasztikusan a vállalati egészségbiztosítási csomagok vásárlása – derült ki Kiss András, a Budai Egészségközpont marketing értékesítési igazgatójának szavaiból. Mint mondta: ma egy munkavállalónak a fizetés tisztázása után az a második kérdése, hogy milyen biztosítási csomagot kínál a munkáltató. A vállalatok szívesen költenének munkavállalóik egészségére a jelenleginél is többet is, csakhogy egyelőre bizonytalanok, mert nem tudják, hogy milyen törvényi háttér mellett nyújthatnak egészségügyi csomagokat 2020-tól.

Mi van az MNB csomagjában?

Az MNB új 330 pontos versenyképesség javítási programjának tizede szól az egészségügyről. Ebben számtalan javaslattal élnek az egészségügyi rendszer jobbítására, egyebek mellett a betegek együttműködésétől tennék függővé a térítéseket. Állítják: a betegségek megelőzése alapvetően az egyén felelőssége. Így például több információval, az egészségtelen ételek adójának emelésével ösztönöznék a lakosságot egészségtudatosságra. Azon betegek, akik nem követik az orvos utasításait (nem diétáznak, nem mennek vissza a kontrollra) azokkal nagyobb önrészt fizettetnének, míg az együttműködőkkel pedig kevesebbet. Új elemként ajánlják az úgynevezett kétoldalú megállapodást, melynek értelmében ha a beteg elmulasztaná a terápiás lépéseket, akkor a továbbiakban nagyobb hozzájárulást várnának el a részéről a kezelés megnövekedett költségeihez. Az MNB pontosíttatná, hogy mi tekinthető a közfinanszírozott ellátás részének. A javaslat értelmében az egészségügyi szolgáltatások rendszerét úgy alakítanák át, hogy bevezetnék az "alanyi pénztári tagságot": aki az állami rendszernek a tagja, az a magán-egészségbiztosítóknál is kaphatna szolgáltatást, ez például "egy rettegett daganatos betegséggel kapcsolatos külön nagy műtéti kiadást is fedezne". Ha ez mindenkinek alanyi jogon rendelkezésre állna, akkor az állampolgárok dönthetnének arról, hogy a jövedelmük, a bérük arányában milyen százalékban - 1 vagy 2 százalékban vagy akár nagyobb arányban - helyeznék a saját pénzüket a rendszerbe, az egészségpénztárba vagy "jóléti alapba". A szóban forgó rendszernek egészségpénztári és nyugdíjbiztosítása zsebe is lenne. A munkáltatók ezeket a befizetéseket egészíthetnék ki adó- és járulékmentesen. A szerzők hátránynak tekintik magán- és a közellátás határainak összemosódását is. Szorgalmazzák az intézmények teljesítményének és a betegek elégedettségének mérését, illetve ezen adatok publikálását. Valamint azt is, hogy minden egészségügyi szolgáltatót kötelezzenek online pénztárgép használatára.

Szerző

A kormányhivatal szerint is védettség alatt állt a kiirtott Balaton-parti erdő

Publikálás dátuma
2019.03.21 20:33
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A Natura 2000-es oltalom a természetrongálással sem szűnik meg.
Hatalmas csonkokat hátrahagyva, rohamtempóban vágták ki Balatonfűzfőn a strand melletti területet borító ősfás erdőrészt, az erdő helyére strandröplabda-pályákat terveznek – írta meg nemrég a 24.hu. Marton Béla polgármester azt állította, hogy a strand és a Sirály kikötő közötti terület az önkormányzat tulajdonában van, és nem Natura 2000-es besorolású. A Balaton-parti erdő eltüntetésével csütörtökön a Magyar Nemzet is foglalkozott: a polgármester tagadta, hogy védett lenne a letarolt rész, és azt állította, hogy csak a veszélyes fákat vágatták ki. A 24.hu birtokába került hivatalos dokumentum szerint viszont ez nem igaz: a három helyrajzi szám alatt nyilvántartott terület már hosszú ideje védettséget élvez, és jelenleg is Natura 2000-es oltalom alatt áll. A Veszprém Járási Kormányhivatal által kiadott tájékoztatás szerint a védettség tényét az ingatlan-nyilvántartásban is rögzítették. A Natura 2000-es oltalom a természetrongálással sem szűnik meg. A portál információi szerint a védett területet érintő fakivágásokról egyáltalán nem értesítették a hatóságot, engedélykérés sem történt. Úgy tudják, a sportcentrum építésére kiszemelt terület különleges besorolásáról az önkormányzati képviselőket sem tájékoztatták a beruházással kapcsolatos testületi szavazások előtt.