Újságírókat díjazott a MÚOSZ

Publikálás dátuma
2019.03.14. 18:25

Fotó: Pólya-Pető Dávid
A március 15-i sajtónap előestéjén adták át a MÚOSZ újságíró-díjait. Az idén első alkalommal kiosztott Magyar Sajtódíjat Doros Judit, a Népszava tudósítója, Nagy József, a 24.hu újságíró-szerkesztője és a Szabad Pécs hírportál szerkesztősége kapta.
A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) és a Sajtószakszervezet minden évben közösen ünnepli március 15-én a Magyar Sajtó Napját. Hargitai Miklós, a MÚOSZ elnöke, és M. Lengyel László, a Sajtószakszervezet ügyvezető társelnökének köszönője után Peremartoni Krisztina színművész emlékezett meg a reformkor és az 1848-as forradalom szellemi örökségéről. György Zsombor, a Magyar Hang főszerkesztője ünnepi beszédében a sajtószabadság jelenkori csorbulásait és az újságírói hivatással járó kihívásokat szedte csokorba.
A hagyomány része, hogy ezen a napon adjuk át a szervezet legfontosabb szakmai díjait, köztük az idén alapított Magyar Sajtódíjat. Az új díjat a kiírás szerint „A legmagasabb színvonalú újságírói teljesítményt nyújtó sajtómunkások és alkotóközösségek elismerésére” hozta létre a MÚOSZ, hogy maga a szakma tudja díjazni azon kollégákat, akik „a magyar sajtóban újságírói munkát végezve a megelőző esztendőben a szakma és a közönség megbecsülését kivívó, kiemelkedő hozzáértésről, hivatástudatról és társadalmi felelősségérzetről tanúskodó alkotás(oka)t” hoztak létre. Az elismerésben részesülőket „a MÚOSZ elnöksége által fölkért, az újságírás különféle szakterületeinek rangos képviselőiből álló kuratórium választja ki”. A kuratórium tagja Kulcsár István televíziós és rádiós újságíró, volt moszkvai és New York-i tudósító, Uj Péter, a 444.hu főszerkesztője, Inotai Edit, a német közszolgálat ARD tudósítója, Pető Péter, a 24.hu főszerkesztő-helyettese, N. Kósa Judit, a Népszava publicisztikai rovatának vezetője, és Stumpf András, a Válasz Online munkatársa. Szavazataik alapján idén Doros Judit, Nagy József, illetve a Szabad Pécs szerkesztősége részesült a Magyar Sajtódíjban. 
Doros Judit Egerben született, Szilvásváradon nőtt fel. Tizenévesen lett gyakornok a Heves megyei Népújságnál, ahol több rovatban is kipróbálta magát. Négy évig belpolitikai rovatvezetője volt a Heves megyei Nap című napilapnak. Közben az Élet és Irodalomban is jelentek meg riportjai. 1998-tól az újság megszüntetésig a Népszabadság munkatársa volt. Jelenleg a Népszava tudósítója, riportere és tárcaírója. Tüzes ló című tárcasorozatával minden héten találkozhatnak a napilap publicisztikai rovatában. Ajánlója azt írta róla: „Tavaly megjelent riportjai, tudósításai, tárcái közül többet kiemelve válik igazán világossá az, hogy milyen felelősséggel, állhatatossággal és magas színvonalon mutatja be a – sajtó fősodrából mind inkább kiszoruló – mai magyar vidéki valóságot, a leszakadó térségek túlélésért vívott csatáit, a lehetetlen helyzetbe kerülő önkormányzatok harcait, de mindenekelőtt az ott élők mindennapjait, gondjait, álmait, sikereit. Mindehhez remek témaválasztása, érzékenysége, csalhatatlan igazságérzete és a vidék szeretete, ismerete adja az alapot – éppúgy ír romákat segítő vak férfiról, elesetteket támogató házaspárról, falumentő polgármesterről, álmait megvalósító cigánylányról, mint „fentről” büntetett községekről, tokaji szőlőjüket féltő gazdákról, szegénynegyedekben élőket magukra hagyókról, kiszolgáltatott közmunkásokról.” Munkáját már eddig is számos elismeréssel, többek között Paul Lendvai díjjal és Minőségi Újságírásért Díjjal ismerték el. 
Nagy József a nyomtatott sajtó egyeduralma idején kezdte a szakmáját, de mára vérbeli online újságíróvá is vált, aki a munkája mellett rengeteg energiát fektet a fiatal újságírók mentorálásába. Fő műfaja az interjú és a riport. Ajánlója szerint „Egyedi kérdezői stílusa azonnal felismerhetővé teszi az általa írt interjúkat a szerző megjelölése nélkül is. Rendkívüli érzékenységgel képes megmutatni az embert híres és látszólag átlagos beszélgetőpartnereiben egyaránt, úgy tud valóságot rajzolni, hogy a legmélyebb nyomorban, a legszomorúbb történetben is mindig látszik egy kis remény, és ott bujkál némi líra is.” Lakótelepi közegből jön, tanár és bölcsész végzettségű. Tíz éven át volt a 168 óra riportere, a szakma és az ország ott ismerte meg a nevét. A Zoomnak – nem a mostaninak, hanem az elsőnek – a kezdetektől a bezárásig főszerkesztője volt. Tudható még róla, hogy két gyermek édesapja. Őt sem kerülték el eddig az elismerések, kapott például Minőségi Újságírásért Díjat és Bossányi Katalin emlékdíjat is. 
A Szabad Pécs a független vidéki sajtó egyik utolsó bástyája. Amit az országos nyilvánosság ma Pécsről tud, ami pécsi információ a kormányfüggetlen médiába bekerül, az jelentős hányadban a Szabad Pécstől származik. A portált 2017 tavaszán három, korábban a Dunántúli Naplónál dolgozó újságíró, Katus Eszter, Babos Attila és Nimmerfroh Ferenc alapította. Hozzájuk a csúcson még ketten csatlakoztak. Az ötletadó Babos Attila volt, és ő az, aki azóta is a hátán viszi a projektet, sokszor egyedül, azaz egy személyben alakítva újságírót, szerkesztőt, korrektort, dizájnert, hirdetésszervezőt és mindent ami egy online újsághoz kell. A díj részben az ő és a köréje szerveződő csapat kitartásának az elismerése, részben pedig annak a tényfeltáró munkának a visszaigazolása, amit a Szabad Pécs végez.
Szintén első alkalommal adta át a szervezet idén a Földes Anna-interjúdíjat, amelyet a két éve elhunyt Földes Anna újságíró, pedagógus, a MÚOSZ Bálint György Újságíró Iskolája egykori legendás igazgatója emlékére alapított fia, Mihályi Péter közgazdász és a MÚOSZ. Ahogyan Mihályi Péter a díjátadón elmondta, minden várakozást felülmúlóan sok, 90 pályázat érkezett, amelyek közül három tagú zsűri választotta ki a győztest. Az idei kitüntetett Bíró Marianna, aki jelenleg az Index munkatársa. Belpolitikai újságíró, mégis az elmúlt évtizedben több száz interjút készített. A pályát a Magyar Katolikus Rádió gyakornokaként kezdte, majd a Népszava újságírója, szerkesztője lett, 2014-től 2017-ig a belpolitikai rovatot vezette. Ezután a 168 órához került. Díjazott volt az Andrassew Emlékpályázaton, megkapta a MÚOSZ Szegő Tamás díját is, amelyben az elesettekért, az alul lévőkért kiálló, 30 év alatti újságírók részesülhetnek. Saját magát a politikai interjúkészítés megszállottjának tartja. Mint pályázatában írta: „Az interjú a tényközlésnek és a véleményújságírásnak a határán mozog, kétszereplős műfaj, sosem bikaviadal, sokkal inkább tánc, amiben az újságíró újságíróként is szereplővé válik, ugyanakkor tárgyára, az interjúalanyra fókuszál, s jó esetben nem veszti el a mértéket. Így aztán egy interjú mindig a legnagyobb próba az újságírónak. A Földes Anna-interjúdíjat a David B. Cornsteinnel, az Egyesült Államok budapesti nagykövetével a Közép-európai Egyetem (CEU) kivonulásának bejelentése után készített tavalyi interjúja alapján ítélte neki a zsűri. 
A sajtónapi ünnepség hagyományosan az Aranytoll díj, a MÚOSZ életműdíja átadásának alkalma is. Az Aranytoll Bizottság szavazatai és a MÚOSZ elnökségének megerősítő döntése alapján idén Balogh Mária televíziós újságíró, az MTV volt munkatársa, Emőd Pál gazdasági újságíró, Gáti Julianna, a HVG egyik alapítója, egészségügyi újságíró, M. Lengyel László külpolitikai újságíró, a Népszabadság volt és az MTI jelenlegi munkatársa, Ocskay Zoltán autós újságíró, a Veterán Autó és Motor felelős szerkesztője, Tanács István, a Népszabadság volt szegedi tudósítója, Urbán Tamás fotóriporter és Fodor István határon túli magyar újságíró, a vajdasági Magyar Szó nyugalmazott munkatársa kapott Aranytoll díjat. 
A MÚOSZ Környezetvédelmi Szakosztálya Soó Rezső-díját Csávás Sándor, az MTI nyugalmazott munkatársa, a kulturális szakosztály Virág F. Éva-díját Pálos Máté, a Magyar Narancs munkatársa, a Gazdasági Újságírók Szakosztályának díját Gazdasági újságíró díját Ács Dániel, a 444.hu munkatársa kapta. 
Szerző
Témák
MÚOSZ díjak

Ki akarták hagyatni a szavalóval a kínosnak gondolt utolsó versszakot Petőfi verséből

Publikálás dátuma
2019.03.14. 18:18

Fotó: AFP
Egy nyolcadikos fiú a Nemzeti Közszolgálati Egyetem ünnepségén szavalta volna el a költő Magyar vagyok című versét, ám a "tábornok" ezt - alighanem a kemény hangvételű zárás miatt - letiltotta.
"Ezen a napon egy ezredes hívta fel Zalán édesanyját. A telefonban azt kérte, hogy Zalán mégse mondja el ezt a verset, mert »a tábornok« nem akarja." Talán ez a legmegdöbbentőbb mondata annak a történetnek, amelyről az Index számolt be, és amely egy általános iskolás fiúról szól, aki a Nemzeti Közszolgálati Egyetem ünnepségén lépett volna fel. A sztoriban a portál a főszereplő keresztnevét megváltoztatta, de mint írják, a többi rész igaz.

Szóval "Zalán" nyolcadik osztályos, szinte minden iskolai ünnepségen szaval verseket, versenyekre is jár. Nemrég különösen nagy megtiszteltetésnek vette, amikor múlt héten a magyar tanára azzal kereste meg, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kara két versmondót kér az iskolából az állománygyűléssel egybekötött március 14-i ünnepségére, és ő lesz az egyik fellépő.

Tanára és az igazgató Petőfi Sándor Magyar vagyok című versét adták oda neki, hogy ezt kell megtanulnia.

Az igazgató és a pedagógus érdekes módon már ekkor megpendítette, hogy az utolsó versszakot valószínűleg ki kell hagynia, de biztos, ami biztos, azért tanulja meg az egész verset.

Az alábbi linken olvasható költemény öt versszakból áll, az első három a haza szépségéről, a dicső múltról beszél lelkesen, a negyedik versszakban aztán már változik a hangvétel ("Mi mostan a magyar? Holt dicsőség halvány kisértete"...), az ötödik versszak pedig úgy szól:

Magyar vagyok. S arcom szégyenben ég,
Szégyenlenem kell, hogy magyar vagyok!
Itt minálunk nem is hajnallik még,
Holott máshol már a nap úgy ragyog.
De semmi kincsért s hírért a világon
El nem hagynám én szűlőföldemet,
Mert szeretem, hőn szeretem, imádom
Gyalázatában is nemzetemet!

Nos, hamarosan kiderült, az igazgató és a tanár feltevése jogos volt, mert bár a verset megtanuló, begyakorló Zalán egy próbán is bent járt az egyetemen, ahol azt mondták neki, "miért ne mondaná el az egész verset", végül két nappal a fellépés előtt lezajlott a cikk legelején idézett telefonbeszélgetés.

Azt persze nem tudni, ki az a "tábornok", aki letiltotta a verset - bár egy tippünk azért lenne.

Mindenesetre Zalánnak egyúttal ajánlottak egy új verset, A honvéd címűt, amelyet megtanulni már nem lett volna ideje, és bár azt mondták, olvashatná is, ekkor a szüleivel együtt inkább lemondták az egészet.

Az Index megkereste a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet, amely hivatalos válaszában nem említi ugyan az elsőként kiválasztott verset, de egy félmondattal azért utal arra, hogy mi lehetett a baj: "Petőfi Sándortól olyan verset mondjon el a diák, amely sokkal inkább illeszkedik a tiszti tradíciókhoz."

A portálnak azt nem sikerült kiderítenie, hogy ki választotta az eredeti verset: az egyetemi ünnepség szervezői vagy az iskola.

Akárhogy is, rejtély, vajon mire gondolhatott a tanárnő és az igazgató, amikor jó előre azt mondták Zalánnak, hogy az utolsó versszakot ki kell hagynia?

Könnyen lehet, hogy az utóbbi időben már sok helyütt látott módon ők is öncenzúrát alkalmaztak. Nehogy a "tábornoknak" valami baja legyen velük.
Szerző
Frissítve: 2019.03.14. 18:36

Szeles, kissé csapadékos időnk lesz a nemzeti ünnepen

Publikálás dátuma
2019.03.14. 17:28
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Pénteken szinte mindenütt erős lesz a szél, az Észak-Dunántúlon viharossá is fokozódhat, miközben helyenként előfordulhatnak kisebb esők, záporok.
Csütörtök délutántól északnyugat felől fokozatosan megnövekszik, az éjszaka második felétől viszont már szakadozik, csökken a felhőzet. Estig helyenként, éjszaka viszont az északi megyékben, illetve a Duna-Tisza közén már szórványosan várható eső, záporeső. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul, a fagypont körüli értékeket az északkeleti országrészben mérhetik. A délnyugati szelet éjszaka helyenként erős széllökések kísérik.

Péntek reggel, délelőtt keleten is csökken a felhőzet, majd a déli óráktól nyugat felől ismét felhősödésre számíthatunk. Délelőtt elsősorban a keleti megyékben, napközben helyenként valószínű eső, záporeső, majd késő délutántól, estétől északnyugat felől egy újabb csapadéksáv érkezik.  Pénteken a szél ismét északnyugatira fordul, nagy területen megerősödik, az Észak-Dunántúlon néhol viharossá is fokozódik, majd délutántól mérséklődik a légmozgás.

A legmagasabb nappali hőmérséklet pénteken 9 és 15 fok között várható, a déli, délnyugati megyékben lesz melegebb.