A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) és a Sajtószakszervezet minden évben közösen ünnepli március 15-én a Magyar Sajtó Napját. Hargitai Miklós, a MÚOSZ elnöke, és M. Lengyel László, a Sajtószakszervezet ügyvezető társelnökének köszönője után Peremartoni Krisztina színművész emlékezett meg a reformkor és az 1848-as forradalom szellemi örökségéről. György Zsombor, a Magyar Hang főszerkesztője ünnepi beszédében a sajtószabadság jelenkori csorbulásait és az újságírói hivatással járó kihívásokat szedte csokorba.
A hagyomány része, hogy ezen a napon adjuk át a szervezet legfontosabb szakmai díjait, köztük az idén alapított Magyar Sajtódíjat. Az új díjat a kiírás szerint „A legmagasabb színvonalú újságírói teljesítményt nyújtó sajtómunkások és alkotóközösségek elismerésére” hozta létre a MÚOSZ, hogy maga a szakma tudja díjazni azon kollégákat, akik „a magyar sajtóban újságírói munkát végezve a megelőző esztendőben a szakma és a közönség megbecsülését kivívó, kiemelkedő hozzáértésről, hivatástudatról és társadalmi felelősségérzetről tanúskodó alkotás(oka)t” hoztak létre. Az elismerésben részesülőket „a MÚOSZ elnöksége által fölkért, az újságírás különféle szakterületeinek rangos képviselőiből álló kuratórium választja ki”. A kuratórium tagja Kulcsár István televíziós és rádiós újságíró, volt moszkvai és New York-i tudósító, Uj Péter, a 444.hu főszerkesztője, Inotai Edit, a német közszolgálat ARD tudósítója, Pető Péter, a 24.hu főszerkesztő-helyettese, N. Kósa Judit, a Népszava publicisztikai rovatának vezetője, és Stumpf András, a Válasz Online munkatársa. Szavazataik alapján idén Doros Judit, Nagy József, illetve a Szabad Pécs szerkesztősége részesült a Magyar Sajtódíjban.
Doros Judit Egerben született, Szilvásváradon nőtt fel. Tizenévesen lett gyakornok a Heves megyei Népújságnál, ahol több rovatban is kipróbálta magát. Négy évig belpolitikai rovatvezetője volt a Heves megyei Nap című napilapnak. Közben az Élet és Irodalomban is jelentek meg riportjai. 1998-tól az újság megszüntetésig a Népszabadság munkatársa volt. Jelenleg a Népszava tudósítója, riportere és tárcaírója. Tüzes ló című tárcasorozatával minden héten találkozhatnak a napilap publicisztikai rovatában. Ajánlója azt írta róla: „Tavaly megjelent riportjai, tudósításai, tárcái közül többet kiemelve válik igazán világossá az, hogy milyen felelősséggel, állhatatossággal és magas színvonalon mutatja be a – sajtó fősodrából mind inkább kiszoruló – mai magyar vidéki valóságot, a leszakadó térségek túlélésért vívott csatáit, a lehetetlen helyzetbe kerülő önkormányzatok harcait, de mindenekelőtt az ott élők mindennapjait, gondjait, álmait, sikereit. Mindehhez remek témaválasztása, érzékenysége, csalhatatlan igazságérzete és a vidék szeretete, ismerete adja az alapot – éppúgy ír romákat segítő vak férfiról, elesetteket támogató házaspárról, falumentő polgármesterről, álmait megvalósító cigánylányról, mint „fentről” büntetett községekről, tokaji szőlőjüket féltő gazdákról, szegénynegyedekben élőket magukra hagyókról, kiszolgáltatott közmunkásokról.” Munkáját már eddig is számos elismeréssel, többek között Paul Lendvai díjjal és Minőségi Újságírásért Díjjal ismerték el.
Nagy József a nyomtatott sajtó egyeduralma idején kezdte a szakmáját, de mára vérbeli online újságíróvá is vált, aki a munkája mellett rengeteg energiát fektet a fiatal újságírók mentorálásába. Fő műfaja az interjú és a riport. Ajánlója szerint „Egyedi kérdezői stílusa azonnal felismerhetővé teszi az általa írt interjúkat a szerző megjelölése nélkül is. Rendkívüli érzékenységgel képes megmutatni az embert híres és látszólag átlagos beszélgetőpartnereiben egyaránt, úgy tud valóságot rajzolni, hogy a legmélyebb nyomorban, a legszomorúbb történetben is mindig látszik egy kis remény, és ott bujkál némi líra is.” Lakótelepi közegből jön, tanár és bölcsész végzettségű. Tíz éven át volt a 168 óra riportere, a szakma és az ország ott ismerte meg a nevét. A Zoomnak – nem a mostaninak, hanem az elsőnek – a kezdetektől a bezárásig főszerkesztője volt. Tudható még róla, hogy két gyermek édesapja. Őt sem kerülték el eddig az elismerések, kapott például Minőségi Újságírásért Díjat és Bossányi Katalin emlékdíjat is.
A Szabad Pécs a független vidéki sajtó egyik utolsó bástyája. Amit az országos nyilvánosság ma Pécsről tud, ami pécsi információ a kormányfüggetlen médiába bekerül, az jelentős hányadban a Szabad Pécstől származik. A portált 2017 tavaszán három, korábban a Dunántúli Naplónál dolgozó újságíró, Katus Eszter, Babos Attila és Nimmerfroh Ferenc alapította. Hozzájuk a csúcson még ketten csatlakoztak. Az ötletadó Babos Attila volt, és ő az, aki azóta is a hátán viszi a projektet, sokszor egyedül, azaz egy személyben alakítva újságírót, szerkesztőt, korrektort, dizájnert, hirdetésszervezőt és mindent ami egy online újsághoz kell. A díj részben az ő és a köréje szerveződő csapat kitartásának az elismerése, részben pedig annak a tényfeltáró munkának a visszaigazolása, amit a Szabad Pécs végez.
Szintén első alkalommal adta át a szervezet idén a Földes Anna-interjúdíjat, amelyet a két éve elhunyt Földes Anna újságíró, pedagógus, a MÚOSZ Bálint György Újságíró Iskolája egykori legendás igazgatója emlékére alapított fia, Mihályi Péter közgazdász és a MÚOSZ. Ahogyan Mihályi Péter a díjátadón elmondta, minden várakozást felülmúlóan sok, 90 pályázat érkezett, amelyek közül három tagú zsűri választotta ki a győztest. Az idei kitüntetett Bíró Marianna, aki jelenleg az Index munkatársa. Belpolitikai újságíró, mégis az elmúlt évtizedben több száz interjút készített. A pályát a Magyar Katolikus Rádió gyakornokaként kezdte, majd a Népszava újságírója, szerkesztője lett, 2014-től 2017-ig a belpolitikai rovatot vezette. Ezután a 168 órához került. Díjazott volt az Andrassew Emlékpályázaton, megkapta a MÚOSZ Szegő Tamás díját is, amelyben az elesettekért, az alul lévőkért kiálló, 30 év alatti újságírók részesülhetnek. Saját magát a politikai interjúkészítés megszállottjának tartja. Mint pályázatában írta: „Az interjú a tényközlésnek és a véleményújságírásnak a határán mozog, kétszereplős műfaj, sosem bikaviadal, sokkal inkább tánc, amiben az újságíró újságíróként is szereplővé válik, ugyanakkor tárgyára, az interjúalanyra fókuszál, s jó esetben nem veszti el a mértéket. Így aztán egy interjú mindig a legnagyobb próba az újságírónak. A Földes Anna-interjúdíjat a David B. Cornsteinnel, az Egyesült Államok budapesti nagykövetével a Közép-európai Egyetem (CEU) kivonulásának bejelentése után készített tavalyi interjúja alapján ítélte neki a zsűri.
A sajtónapi ünnepség hagyományosan az Aranytoll díj, a MÚOSZ életműdíja átadásának alkalma is. Az Aranytoll Bizottság szavazatai és a MÚOSZ elnökségének megerősítő döntése alapján idén Balogh Mária televíziós újságíró, az MTV volt munkatársa, Emőd Pál gazdasági újságíró, Gáti Julianna, a HVG egyik alapítója, egészségügyi újságíró, M. Lengyel László külpolitikai újságíró, a Népszabadság volt és az MTI jelenlegi munkatársa, Ocskay Zoltán autós újságíró, a Veterán Autó és Motor felelős szerkesztője, Tanács István, a Népszabadság volt szegedi tudósítója, Urbán Tamás fotóriporter és Fodor István határon túli magyar újságíró, a vajdasági Magyar Szó nyugalmazott munkatársa kapott Aranytoll díjat.
A MÚOSZ Környezetvédelmi Szakosztálya Soó Rezső-díját Csávás Sándor, az MTI nyugalmazott munkatársa, a kulturális szakosztály Virág F. Éva-díját Pálos Máté, a Magyar Narancs munkatársa, a Gazdasági Újságírók Szakosztályának díját Gazdasági újságíró díját Ács Dániel, a 444.hu munkatársa kapta.
