Ki akarták hagyatni a szavalóval a kínosnak gondolt utolsó versszakot Petőfi verséből

Publikálás dátuma
2019.03.14 18:18

Fotó: AFP
Egy nyolcadikos fiú a Nemzeti Közszolgálati Egyetem ünnepségén szavalta volna el a költő Magyar vagyok című versét, ám a "tábornok" ezt - alighanem a kemény hangvételű zárás miatt - letiltotta.
"Ezen a napon egy ezredes hívta fel Zalán édesanyját. A telefonban azt kérte, hogy Zalán mégse mondja el ezt a verset, mert »a tábornok« nem akarja." Talán ez a legmegdöbbentőbb mondata annak a történetnek, amelyről az Index számolt be, és amely egy általános iskolás fiúról szól, aki a Nemzeti Közszolgálati Egyetem ünnepségén lépett volna fel. A sztoriban a portál a főszereplő keresztnevét megváltoztatta, de mint írják, a többi rész igaz.

Szóval "Zalán" nyolcadik osztályos, szinte minden iskolai ünnepségen szaval verseket, versenyekre is jár. Nemrég különösen nagy megtiszteltetésnek vette, amikor múlt héten a magyar tanára azzal kereste meg, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kara két versmondót kér az iskolából az állománygyűléssel egybekötött március 14-i ünnepségére, és ő lesz az egyik fellépő.

Tanára és az igazgató Petőfi Sándor Magyar vagyok című versét adták oda neki, hogy ezt kell megtanulnia.
Az igazgató és a pedagógus érdekes módon már ekkor megpendítette, hogy az utolsó versszakot valószínűleg ki kell hagynia, de biztos, ami biztos, azért tanulja meg az egész verset.
Az alábbi linken olvasható költemény öt versszakból áll, az első három a haza szépségéről, a dicső múltról beszél lelkesen, a negyedik versszakban aztán már változik a hangvétel ("Mi mostan a magyar? Holt dicsőség halvány kisértete"...), az ötödik versszak pedig úgy szól:

Magyar vagyok. S arcom szégyenben ég,
Szégyenlenem kell, hogy magyar vagyok!
Itt minálunk nem is hajnallik még,
Holott máshol már a nap úgy ragyog.
De semmi kincsért s hírért a világon
El nem hagynám én szűlőföldemet,
Mert szeretem, hőn szeretem, imádom
Gyalázatában is nemzetemet!

Nos, hamarosan kiderült, az igazgató és a tanár feltevése jogos volt, mert bár a verset megtanuló, begyakorló Zalán egy próbán is bent járt az egyetemen, ahol azt mondták neki, "miért ne mondaná el az egész verset", végül két nappal a fellépés előtt lezajlott a cikk legelején idézett telefonbeszélgetés.
Azt persze nem tudni, ki az a "tábornok", aki letiltotta a verset - bár egy tippünk azért lenne.
Mindenesetre Zalánnak egyúttal ajánlottak egy új verset, A honvéd címűt, amelyet megtanulni már nem lett volna ideje, és bár azt mondták, olvashatná is, ekkor a szüleivel együtt inkább lemondták az egészet.

Az Index megkereste a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet, amely hivatalos válaszában nem említi ugyan az elsőként kiválasztott verset, de egy félmondattal azért utal arra, hogy mi lehetett a baj: "Petőfi Sándortól olyan verset mondjon el a diák, amely sokkal inkább illeszkedik a tiszti tradíciókhoz."

A portálnak azt nem sikerült kiderítenie, hogy ki választotta az eredeti verset: az egyetemi ünnepség szervezői vagy az iskola.
Akárhogy is, rejtély, vajon mire gondolhatott a tanárnő és az igazgató, amikor jó előre azt mondták Zalánnak, hogy az utolsó versszakot ki kell hagynia?
Könnyen lehet, hogy az utóbbi időben már sok helyütt látott módon ők is öncenzúrát alkalmaztak. Nehogy a "tábornoknak" valami baja legyen velük.
Frissítve: 2019.03.14 18:36

Életképtelen a lex Taigetosz - mentik a gyerekeket

Publikálás dátuma
2019.03.26 07:15

Fotó: Artush
Kiskapukkal segítenek azokon a különleges bánásmódot igénylő gyerekeken, akik már tanulási nehézségeik ellenére sem kaphatnak felmentést a klasszikus tanórai értékelés alól.
– Ez a törvény nem segítség, hanem egy újabb akadály – nyilatkozta lapunknak Gyarmathy Éva klinikai szakpszichológus, miután a köznevelési törvény tavaly szeptemberben életbe lépett, Taigetosz-törvényként elhíresült módosításának tapasztalatairól kérdeztük. A magyarországi Diszlexia Központ alapítója szerint a törvénymódosítás semmilyen problémát nem oldott meg, sőt csak tovább nehezítette a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel (BTMN) küzdő gyerekek és szüleik, valamint a szakemberek helyzetét. A kormány 2017-ben fogadta el a lex Taigetoszt, melynek értelmében 2018 szeptemberétől a BTMN-es gyerekek már nem kaphatnak felmentést a klasszikus, osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, ez a kedvezmény csak a súlyosabb gondokkal küzdő sajátos nevelési igényű (SNI) diákoknak jár a továbbiakban. A törvény ellen szakemberek, civil szervezetek és ellenzéki politikusok is tiltakoztak, utóbbiak az Alkotmánybírósághoz (Ab) is fordultak felülvizsgálatért. Az Ab múlt heti határozata kimondta: az Országgyűlés mulasztást követett el, miután úgy fogadta el a törvénymódosítást, hogy a mentesítésből kimaradó gyerekeknek nem nyújtanak más kedvezményeket – abban az esetben sem, ha azok egyéni szempontok, adottságok, képességek figyelembevételével és szakértői véleménnyel alátámasztható lenne. Az Ab június végéig adott időt a törvény korrigálására, ám Gyarmathy Éva szerint ennél jelentősebb beavatkozásra lenne szükség. A jogszabály-módosítás önmagában nem elegendő: sokkal több szakember, fejlesztőpedagógus, pszichológus kellene, az általános- és középiskolai tanárok felkészítésére is szükség lenne. – A Taigetosz-törvény egyik legszembetűnőbb hatása az volt, hogy a korábbi évekhez képest kiugróan megemelkedett az SNI-s gyerekek száma. Ez egyértelműen azért van, mert a szakemberek próbálják menteni a menthetőt: a BTMN-es gyerekeket is SNI kategóriába sorolják, hogy továbbra is járjon nekik a kedvezmény – mutatott rá Gyarmathy Éva. Bár az SNI-s gyerekek száma folyamatosan nő a statisztikákban, a 2017-2018 közötti változás valóban kiugró. Míg korábban minden évben átlagosan 1500-2000-el több SNI-s diákot mértek, 2017 és 2018 között a számuk több mint 4 ezerrel nőtt. A szakpszichológus szerint egy másik „kiskapu”, amivel a BTMN-es diákok helyzetén próbálnak könnyíteni az iskolákban, hogy törvény ide vagy oda, a tanárok év végén akkor is átengedik őket, ha a teljesítményük egyébként azt nem tenné lehetővé.
– Ez valójában nem segítség, hiszen ettől nem kapnak megfelelő ellátást, fejlesztést. De az iskolák tudják, a törvénymódosítás miatt a gyerekek állapota nem változott, és ha valamit a tanulási problémái miatt egy BTMN-es diák nem tud, azt akkor se fogja megtanulni, ha még nyolc évig ott ül – mondta Gyarmathy. Egy harmadik menekülési útvonalat jelentenek a magánfoglalkozások, magánintézmények: a szakember tapasztalatai szerint egyre több szülő választja ezt a megoldást tanulási gondokkal küzdő gyermekének az állami közoktatás helyett. Gyarmathy hangsúlyozta: ő maga nem „felmentéspárti”, az lényegében egy „szükséges rossz”, amit a szakemberek és az iskolák jobb megoldás híján alkalmaznak. Az ideális az lenne, ha minden, nagyobb odafigyelést igénylő diákot személyre szabottan, saját képességeinek megfelelően taníthatnának, fejleszthetnének az iskolákban, ám ettől a magyar közoktatás még messze áll. Mindezt megerősítette Erdész Ferenc is. A Csak Együtt Van Esély (CSEVE) csoport alapítója szerint a lex Taigetoszt akárhogy kiegészíthetik, a jelenlegi rendszerszintű hiányosságok mellett sosem lesz belőle „jó törvény”. – Hosszú távú koncepció kellene, a jelek szerint ilyennel az oktatásirányítás nem rendelkezik – mondta.
Frissítve: 2019.03.26 07:15

Brüsszel nem a probléma, hanem a megoldás - interjú a német igazságügyi miniszterrel

Publikálás dátuma
2019.03.26 06:00

Fotó: Népszava/ Draskovics Ádám
Bizarr megoldást szült, hogy az Európai Néppárt nem értékalapú, hanem politikai ügyként kezelte az Orbán-problémát – mondta lapunknak Katarina Barley, német igazságügyi miniszter, a Szociáldemokrata Párt (SPD) európai parlamenti listavezetője.
Ön szerint az Európai Néppártban (EPP) ki függesztett fel kit? A Fidesz szerint ők függesztették fel saját tagágukat. Ez egy meglehetősen bizarr eljárás volt. Az EPP-ben sokan éveken át kritizálták a Fideszt, fenyegetőztek, hogy felfüggesztenék tagságát, ám végül, soha nem léptek. És még azután is csak egy képlékeny kompromisszumra futotta, hogy Orbán már párttársukat, Jean-Claude Juncker bizottsági elnököt támadta. Mivel magyarázható ez? A Néppártban egyfelől azt szeretnék, hogy csúcsjelöltjüket, Manfred Webert válasszák meg bizottsági elnökké, így kénytelenek voltak valamit lépni. Csakhogy szükségük van a Fidesz EP-képviselőinek szavazataira is. Ezért született ez a fura kompromisszum. Ezt az eljárást én erősen helytelenítem. Nem kritizálhatod szavakban a jogállam leépítését, miközben meghívod ugyanazt a pártot a pártrendezvényekre. Teljesen nyilvánvaló, most hirtelen csak azért változtak meg, mert azt akarják, hogy jelöltjük legyen az Európa Bizottság elnöke. A Néppárt három bölcsre, Wolfgang Schüsselre, Hans-Gert Pötteringre és Herman van Rompuyra bízza, hogy vizsgálja a magyar demokrácia állapotát. Ez valódi vizsgálat lesz? Ez az akció is a választási kampány része. És annak jele, hogy nem akarnak valódi lépéseket tenni, holott lett volna lehetőségük erre. A néppárti ultimátum után egy visszafogott, kompromisszumkész Orbánt láttunk. A Fidesz-tagság felfüggesztéséről döntő EPP-gyűlés után viszont hamar visszatért a régi kormányfő, a közrádióban már azt mondta, hogy a rezsi növekedéséről is Brüsszel tehet. Klasszikus menekülőútja a tagállami vezetőknek az, hogy ami rossz az országukban, az Brüsszel hibája. A média feladata is megmutatni azt, hogy kié a valódi felelősség és kié az eredmény. Például azt, hogy mennyi mindent finanszíroz Brüsszel Magyarországon. Ebből mindenki megértheti: Brüsszel nem a probléma, hanem a megoldás.

Katarina Barley

A német szociáldemokrata (SPD) vezető politikusa Angela Merkel negyedik kormányának igazságügy és fogyasztóvédelmi minisztere, korábban szociális és munkaügyi továbbá családügyi miniszter is volt. A brit-német családból származó, jogászvégzettségű Barley még 1994-ben csatlakozott az SPD-hez, jelenleg az Európai Parlamenti választásokon a pártja vezető jelöltje.

Témák
SPD
Frissítve: 2019.03.26 06:00