Ki akarták hagyatni a szavalóval a kínosnak gondolt utolsó versszakot Petőfi verséből

Publikálás dátuma
2019.03.14 18:18

Fotó: AFP
Egy nyolcadikos fiú a Nemzeti Közszolgálati Egyetem ünnepségén szavalta volna el a költő Magyar vagyok című versét, ám a "tábornok" ezt - alighanem a kemény hangvételű zárás miatt - letiltotta.
"Ezen a napon egy ezredes hívta fel Zalán édesanyját. A telefonban azt kérte, hogy Zalán mégse mondja el ezt a verset, mert »a tábornok« nem akarja." Talán ez a legmegdöbbentőbb mondata annak a történetnek, amelyről az Index számolt be, és amely egy általános iskolás fiúról szól, aki a Nemzeti Közszolgálati Egyetem ünnepségén lépett volna fel. A sztoriban a portál a főszereplő keresztnevét megváltoztatta, de mint írják, a többi rész igaz.

Szóval "Zalán" nyolcadik osztályos, szinte minden iskolai ünnepségen szaval verseket, versenyekre is jár. Nemrég különösen nagy megtiszteltetésnek vette, amikor múlt héten a magyar tanára azzal kereste meg, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kara két versmondót kér az iskolából az állománygyűléssel egybekötött március 14-i ünnepségére, és ő lesz az egyik fellépő.

Tanára és az igazgató Petőfi Sándor Magyar vagyok című versét adták oda neki, hogy ezt kell megtanulnia.
Az igazgató és a pedagógus érdekes módon már ekkor megpendítette, hogy az utolsó versszakot valószínűleg ki kell hagynia, de biztos, ami biztos, azért tanulja meg az egész verset.
Az alábbi linken olvasható költemény öt versszakból áll, az első három a haza szépségéről, a dicső múltról beszél lelkesen, a negyedik versszakban aztán már változik a hangvétel ("Mi mostan a magyar? Holt dicsőség halvány kisértete"...), az ötödik versszak pedig úgy szól:

Magyar vagyok. S arcom szégyenben ég,
Szégyenlenem kell, hogy magyar vagyok!
Itt minálunk nem is hajnallik még,
Holott máshol már a nap úgy ragyog.
De semmi kincsért s hírért a világon
El nem hagynám én szűlőföldemet,
Mert szeretem, hőn szeretem, imádom
Gyalázatában is nemzetemet!

Nos, hamarosan kiderült, az igazgató és a tanár feltevése jogos volt, mert bár a verset megtanuló, begyakorló Zalán egy próbán is bent járt az egyetemen, ahol azt mondták neki, "miért ne mondaná el az egész verset", végül két nappal a fellépés előtt lezajlott a cikk legelején idézett telefonbeszélgetés.
Azt persze nem tudni, ki az a "tábornok", aki letiltotta a verset - bár egy tippünk azért lenne.
Mindenesetre Zalánnak egyúttal ajánlottak egy új verset, A honvéd címűt, amelyet megtanulni már nem lett volna ideje, és bár azt mondták, olvashatná is, ekkor a szüleivel együtt inkább lemondták az egészet.

Az Index megkereste a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet, amely hivatalos válaszában nem említi ugyan az elsőként kiválasztott verset, de egy félmondattal azért utal arra, hogy mi lehetett a baj: "Petőfi Sándortól olyan verset mondjon el a diák, amely sokkal inkább illeszkedik a tiszti tradíciókhoz."

A portálnak azt nem sikerült kiderítenie, hogy ki választotta az eredeti verset: az egyetemi ünnepség szervezői vagy az iskola.
Akárhogy is, rejtély, vajon mire gondolhatott a tanárnő és az igazgató, amikor jó előre azt mondták Zalánnak, hogy az utolsó versszakot ki kell hagynia?
Könnyen lehet, hogy az utóbbi időben már sok helyütt látott módon ők is öncenzúrát alkalmaztak. Nehogy a "tábornoknak" valami baja legyen velük.
Frissítve: 2019.03.14 18:36

Ha a kabinet nem lép, akkor is tovább erősödik a magánegészségügy - csak szabályozatlanul

Publikálás dátuma
2019.03.21 20:54
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Kormányzati eligazító táblákra várnak a magánegészségügy szereplői, akik biztatónak vélik, hogy a Magyar Nemzeti Bank versenyképességi csomagjában szó esik a magánellátásról, és a magánbiztosításról is.
  Az MNB javaslatcsomagja végre a tűrt kategóriából támogatottá „léptette elő” a magánegészségügyet – vélekedett egy háttérbeszélgetésen Leitner György, a Primus Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesületének elnöke. Az ágazat szereplői most arra várnak, hogy mielőbb kiderüljön mi a kormány szándéka - lép vagy sem az MNB által javasolt irányba. Ha a kabinet nem tesz semmit, az is egyfajta válasz a piac számára: azt jelenti, hogy a jelenlegi folyamatok erősödnek tovább - szabályozatlanul. A betegek az állami egészségügy helyett mind gyakrabban választják a magánszolgáltatókat. Akkor is, ha ez lehetőségeiknél nagyobb kiadásokkal jár. Arról már Bartók János, a Duna Medical Center vezérigazgatója beszélt, hogy van olyan, aki a lovát adja el, másnak meg olykor egy egész egyházközösség adja össze a magánkórházi kezelés árát. Miközben mindenkinek jobb lenne, ha előtakarékossággal, biztosítással fizethetné a számlát. És a biztosítás költségeit Becslések szerint a magánbiztosítások piaca mintegy 16 milliárd forint - ennek 90 százaléka mögött vállalati befizetések vannak. Leitner György szerint az egyéni befizetésekkel akár akár 80-120 milliárd forintra is nőhetne a szektor. A magánbiztosítói szolgáltatások zöme még úgynevezett összegbiztosítás, azaz egy-egy kezeléshez meghatározott összeget fizet a biztosító, miközben arra volna szükség, hogy ha valaki megbetegszik, akkor a szolgáltatás árát, azaz a kezelés költségét állják a biztosítók. Jó lenne - a piac felpörgetése érdekében - ha az egészségbiztosítások mögé különböző ösztönző elemek kerülhetnének. Bartók János hozzátette, fontos hogy mindenféle kedvezmények jelenjenek meg a vállalati és egyének oldalán is. A cafetéria-szabályok kedvezőtlen változása ellenére sem esett vissza drasztikusan a vállalati egészségbiztosítási csomagok vásárlása – derült ki Kiss András, a Budai Egészségközpont marketing értékesítési igazgatójának szavaiból. Mint mondta: ma egy munkavállalónak a fizetés tisztázása után az a második kérdése, hogy milyen biztosítási csomagot kínál a munkáltató. A vállalatok szívesen költenének munkavállalóik egészségére a jelenleginél is többet is, csakhogy egyelőre bizonytalanok, mert nem tudják, hogy milyen törvényi háttér mellett nyújthatnak egészségügyi csomagokat 2020-tól.

Mi van az MNB csomagjában?

Az MNB új 330 pontos versenyképesség javítási programjának tizede szól az egészségügyről. Ebben számtalan javaslattal élnek az egészségügyi rendszer jobbítására, egyebek mellett a betegek együttműködésétől tennék függővé a térítéseket. Állítják: a betegségek megelőzése alapvetően az egyén felelőssége. Így például több információval, az egészségtelen ételek adójának emelésével ösztönöznék a lakosságot egészségtudatosságra. Azon betegek, akik nem követik az orvos utasításait (nem diétáznak, nem mennek vissza a kontrollra) azokkal nagyobb önrészt fizettetnének, míg az együttműködőkkel pedig kevesebbet. Új elemként ajánlják az úgynevezett kétoldalú megállapodást, melynek értelmében ha a beteg elmulasztaná a terápiás lépéseket, akkor a továbbiakban nagyobb hozzájárulást várnának el a részéről a kezelés megnövekedett költségeihez. Az MNB pontosíttatná, hogy mi tekinthető a közfinanszírozott ellátás részének. A javaslat értelmében az egészségügyi szolgáltatások rendszerét úgy alakítanák át, hogy bevezetnék az "alanyi pénztári tagságot": aki az állami rendszernek a tagja, az a magán-egészségbiztosítóknál is kaphatna szolgáltatást, ez például "egy rettegett daganatos betegséggel kapcsolatos külön nagy műtéti kiadást is fedezne". Ha ez mindenkinek alanyi jogon rendelkezésre állna, akkor az állampolgárok dönthetnének arról, hogy a jövedelmük, a bérük arányában milyen százalékban - 1 vagy 2 százalékban vagy akár nagyobb arányban - helyeznék a saját pénzüket a rendszerbe, az egészségpénztárba vagy "jóléti alapba". A szóban forgó rendszernek egészségpénztári és nyugdíjbiztosítása zsebe is lenne. A munkáltatók ezeket a befizetéseket egészíthetnék ki adó- és járulékmentesen. A szerzők hátránynak tekintik magán- és a közellátás határainak összemosódását is. Szorgalmazzák az intézmények teljesítményének és a betegek elégedettségének mérését, illetve ezen adatok publikálását. Valamint azt is, hogy minden egészségügyi szolgáltatót kötelezzenek online pénztárgép használatára.

Szerző

A kormányhivatal szerint is védettség alatt állt a kiirtott Balaton-parti erdő

Publikálás dátuma
2019.03.21 20:33
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A Natura 2000-es oltalom a természetrongálással sem szűnik meg.
Hatalmas csonkokat hátrahagyva, rohamtempóban vágták ki Balatonfűzfőn a strand melletti területet borító ősfás erdőrészt, az erdő helyére strandröplabda-pályákat terveznek – írta meg nemrég a 24.hu. Marton Béla polgármester azt állította, hogy a strand és a Sirály kikötő közötti terület az önkormányzat tulajdonában van, és nem Natura 2000-es besorolású. A Balaton-parti erdő eltüntetésével csütörtökön a Magyar Nemzet is foglalkozott: a polgármester tagadta, hogy védett lenne a letarolt rész, és azt állította, hogy csak a veszélyes fákat vágatták ki. A 24.hu birtokába került hivatalos dokumentum szerint viszont ez nem igaz: a három helyrajzi szám alatt nyilvántartott terület már hosszú ideje védettséget élvez, és jelenleg is Natura 2000-es oltalom alatt áll. A Veszprém Járási Kormányhivatal által kiadott tájékoztatás szerint a védettség tényét az ingatlan-nyilvántartásban is rögzítették. A Natura 2000-es oltalom a természetrongálással sem szűnik meg. A portál információi szerint a védett területet érintő fakivágásokról egyáltalán nem értesítették a hatóságot, engedélykérés sem történt. Úgy tudják, a sportcentrum építésére kiszemelt terület különleges besorolásáról az önkormányzati képviselőket sem tájékoztatták a beruházással kapcsolatos testületi szavazások előtt.