"Nemzeti egységet! - Együtt tüntetett az ellenzék a Szabad sajtó úton

Publikálás dátuma
2019.03.15. 15:09

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Közösen demonstráltak március 15-én az ellenzéki pártok és politikusok mivel - mint a rendezvényt a közösségi médiában hirdető egyik eseménynél írják - "ezt a kormányt csak együtt tudjuk megdönteni".
Máshol azt írták, "összegyűlünk, hogy 1848-as hőseink nyomába szegődve cselekvésre hívjunk minden, a hazáért aggódó, tenni akaró magyar állampolgárt". A szervezők között van a DK, a Jobbik, a Párbeszéd, az MSZP, a Liberálisok, a Momentum, továbbá Szél Bernadett és Hadházy Ákos független képviselők, a PDSZ, a Szolidaritás, és a Mindenki Magyarországa Mozgalom is.

Lassan gyülekeznek az ellenzéki szimpatizánsok

Egyre többen érkeznek az összellenzéki tüntetés helyszínére, az Erzsébet híd pesti hídfőjéhez. A DK az Egyetem téri megemlékezése után közösen vonult a helyszínre, a Jobbik a Batthyány-örökmécsestől érkezik, a Momentum a Városligetből. A szervezők húsz fellépőt jelentettek be, s az ellenzék közös 12 pontot is megfogalmazott. 

2019-ben így hangzik a Mit kíván a magyar nemzet?

  • 1. Demokráciát és jogállamot!
  • 2. Pártatlan közmédiát, a propagandamédia állami finanszírozásának beszüntetését!
  • 3. Független ügyészséget és bíróságokat!
  • 4. A közvagyon gondos és jogszerű kezelését, a korrupt közszereplők felelősségre vonását!
  • 5. Igazságos közteherviselést, a szélsőséges jövedelmi különbségek felszámolását!
  • 6. A tudomány, a kultúra, az oktatás szabadságát és támogatását, minőségi oktatást az egész országban!
  • 7. Méltányos bérezést és munkakörülményeket, a munkavállalói jogok kiszélesítését és érvényesítését!
  • 8. Széleskörű társadalmi egyeztetést az érintettekkel, valamint a szakmai, érdekvédelmi és civil szervezetekkel!
  • 9. Színvonalas egészségügyi ellátást mindenkinek!
  • 10. Létbiztonságot, lakhatást mindenkinek, és kiszámítható jövőt!
  • 11. A klímaválsággal szembeni hatékony fellépést, természeti értékeink megőrzését és a környezetünk védelmét!
  • 12. Nemzetünk és az Európai Unió értékei melletti kiállást!

A fellépők és a szónokok sorrendje

Petőfi Sándor: A kutyák dala, A farkasok dala - Fodor Tamás, színművész Szövetség és szabadság: Deák Dániel - egyetemi tanár, civil aktivista Van egy álmom: Molnár Péter - slammer, magyar és Európa-bajnok Nagy Erzsébet - PDSZ - Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Káposznyák István - SZOLIDARITÁS Fehér Tibor - A Város Mindenkié Sipos Ferenc Norbert - egyetemista 12 pont - diákok Lakatos Béla - roma közéleti személyiség Magyar Anyák videoüzenete Mindenki Magyarországa Mozgalom: Márki-Zay Péter DK: Dobrev Klára Hadházy Ákos Jobbik: Jakab Péter LMP: Turcsán Szabolcs Liberálisok: Bősz Anett MSZP: Kálló Dániel Momentum: Donáth Anna Párbeszéd Magyarországért: Jávor Benedek Szabadságkórus 

Egyelőre néhány ezren gyűltek össze

A hivatalos kezdésre nagyjából háromezren gyűlnek össze, de még folyamatosan érkeznek az érdeklődők, akik a színpad mögött a Nemzeti egységet! molinót olvashatják. Az MSZP-sek közben Petőfi Sándor Magyar vagyok versét osztogatják a tömegben – ez az a vers, melynek utolsó két versszakát nem engedték elmondani a Nemzeti Közszolgálati Egyetem ünnepségén.

Petőfi: Magyar vagyok

Magyar vagyok. Legszebb ország hazám Az öt világrész nagy terűletén. Egy kis világ maga. Nincs annyi szám, Ahány a szépség gazdag kebelén. Van rajta bérc, amely tekintetet vét A Kaszpi-tenger habjain is túl, És rónasága, mintha a föld végét Keresné, olyan messze-messze nyúl. Magyar vagyok. Természetem komoly, Mint hegedűink első hangjai; Ajkamra fel-felröppen a mosoly, De nevetésem ritkán hallani. Ha az öröm legjobban festi képem: Magas kedvemben sírva fakadok; De arcom víg a bánat idejében, Mert nem akarom, hogy sajnáljatok. Magyar vagyok. Büszkén tekintek át A multnak tengerén, ahol szemem Egekbe nyúló kősziklákat lát, Nagy tetteidet, bajnok nemzetem. Európa színpadán mi is játszottunk, S mienk nem volt a legkisebb szerep; Ugy rettegé a föld kirántott kardunk, Mint a villámot éjjel a gyerek. Magyar vagyok. Mi mostan a magyar? Holt dicsőség halvány kisértete; Föl-föltünik s lebúvik nagy hamar – Ha vert az óra – odva mélyibe. Hogy hallgatunk! a második szomszédig Alig hogy küldjük életünk neszét. S saját testvérink, kik reánk készítik A gyász s gyalázat fekete mezét. Magyar vagyok. S arcom szégyenben ég, Szégyenlenem kell, hogy magyar vagyok! Itt minálunk nem is hajnallik még, Holott máshol már a nap úgy ragyog. De semmi kincsért s hírért a világon El nem hagynám én szűlőföldemet, Mert szeretem, hőn szeretem, imádom Gyalázatában is nemzetemet! 

A Himnusszal és Petőfivel kezdődik

A tüntetők az esemény nyitásaként eléneklik a Himnuszt. Aztán Fodor Tamás szavalja el A kutyák dala, illetve A farkasok dala című Petőfi-verseket, majd Deák Dániel egyetemi tanár bibliai idézetekkel támasztja alá, hogy szabadság és szövetség vezet a sikerhez. Ezek egymást erősítik, és ma Magyarországon ezek egységét a bátor polgárok civil politizálása jelenti. Molnár Péter Európa-bajnok slammer Van egy álmom címmel közéleti versét mondja el, egyre gyakrabban harsan fel füttyszó és pfújolás, mely természetesen nem az előadónak szól, hanem a témának.

Valódi sztrájkot akar a PDSZ

Nagy Erzsébet a Pedagógusok Demonratikus Szakszervezetének ügyvivője a szakszervezetek elmúlt hónapjairól beszél. Az érdekképviseletek a korábbinál határozottabban léptek fel, s végre megmutatták magukat, ám a törvényi korlátok megakadályozták, hogy még komolyabb eredményeket érjenek el. Példaként hozat fel a csütörtöki PDSZ szolidaritási sztrájkot, melyet hiába tárgyaltak le – már, ha volt, kivel, ugyanis a tankerületek és a szakképzési centrumok negligálták őket -, a Fidesz-KDNP végül nem engedélyezte. De ígéri, tovább folytatják a harcot, s bejelentette, május elsején újabb közös fellépésre készülnek: valódi sztrájkot akarnak.

A hazug kormány a kerékkötője az országnak

Káposznyák István, a Szolidaritás debreceni képviselője a hajdú-bihari megyeszékhely üdvözletét hozza el a fővárosnak, s emlékeztet rá: anno éppen Debrecenben mondták ki a Habsburg-ház trónfosztását. A Fideszt vallásos köntösbe bújt uszítóknak nevezi, s állítja, csak összefogással lehet az elnyomók fölé kerekedni. Ahogy ez 1848-49-ben történt. Akkor egy idegen hatalom vetett véget a szabadságnak, ma a hazug kormány a kerékkötője az országnak. Beszéde végre megélénkíti kissé a tömeget.

Lakhatási válság

A Város Mindenkié csoportból Fehér Tibor a lakhatási nehézségekről kezd beszélni, s állítja, ez már 1848-ban felmerült. Jelenleg pedig komoly a krízis: kevés a szociális bérlakás, magasak az albérlet árak, a hajléktalanokat pedig börtön fenyegeti. De a lakhatási válság mindenkit érint, hiszen az emberek nagy része a fizetésének komoly részét a lakhatására költi. Közjogi választ kell adni a kérdésre: a minimum minimuma, gyerekes családokat ne lehessen kilakoltatni! Törvénymódosítást akarnak, s petíciót indítanak az ügyben.

Elegük van a fiataloknak

Aki elereszti a fiataljait, a jövőjét veszíti el, idézte Orbánt Sipos Ferenc Norbert egyetemista, aki be nem teljesült álmok generációjának nevezte korosztályát. A hazai politika nem a fiatalok problémáitól hangos, pedig tőlük várják a változást. Iskolát zárnak be, hogy üdülőközpont legyen a helyén! A jövő egy kiló krumplit vagy egy fél disznót ér! Az eddigi kormányok arcon köpték a fiatalokat, akiknek elegük van, s ezért elsöprik ezt a rendszert! A diákok ezek után felolvassák 2019 12 pontját.

Ágyúszó a Duna-part felől

Közben a Mi hazánk Mozgalom közeli megemlékezéséről ágyúszó hallatszik át, a tömeg azonnal elkezdi taglalni, kik lőnek és miért? A lövések azért is hallatszanak át annyira, mert technikai problémák miatt nem hallatszik a magyar anyák videóüzenete. Így aztán Lakatos Béla, Ács korábbi roma polgármester következik, aki arról beszél, hogy a cigányok minden szabadságharcban részt vettek, ennek ellenére ma migránsoknak tekintik őket, pedig a vérükkel váltották meg ezt a földet. Arról is beszél, miért áll egy színpadra a Jobbikkal? Mit akarna Csorba Robika, a Tatárszentgyörgyön meggyilkolt kisfiú ma? Széthúzást? A Fidesz politikáját díszcigányokkal támogatva, vagy azt, hogy ugyanolyan lehetőségeik legyenek a cigányoknak, mint bárki másnak? Több lehetőséget kér, mint fájdalmat.

Új, hiteles emberek kellenek a politikába

Vicsek Ferenc moderátorként némi közös skandálásra próbálja rávenni a hallgatóságot, mielőtt bejelenti Márki-Zay Pétert a Mindenki Magyarországa Mozgalomból. A hódmezővásárhelyi polgármester a megosztottságról beszél: amíg a hatalom megoszt, addig nem lehet nemzetről beszélni, de az ellenzék helyre állítja a nemzet szó valódi értelmét. Ezért hozták létre bal- és jobboldaliak a mozgalmat. Tavaly áprilisban elveszett az ország az összefogás hiánya miatt. Komoly tanulság, hogy semmi sem fontosabb, mint a közös érdek és cél. Tavaly sokan az összefogás látszatával kampányoltak, de egyéni érdekektől vezényelve. Senkinek nem lehet drágább rongy élete, mint a haza becsülete!  
A közös ügyért 1848-ban is sokan összefogtak, akik sok dologról máshogy gondolkodtak. Ma is talán sikerül, egy év komoly munka után már körvonalazódik az összefogás: miután végre minden ellenzéki párt együtt van ezen a helyen, kijelenthető, ezen a napon létrejött a nemzeti egység. És az önkormányzati választásokra is sok helyen megvalósult már az összefogás, és még sok helyen kellene. Sajnos az EP-választásokra nem lesz ilyen egység. Segíteni fogják az ellenzékiek kampányait, cserébe azt kérik, ősszel legyenek képesek hátrébb lépni as településeken a települések felszabadítása érdekében, melyhez hiteles és önzetlen emberek kellenek. Újak, akik eddig távol tartották magukat a politikától, mert úgy látták, a politika mocskos. De ha nem jönnek új, tiszta emberek, nincs esély megtisztítani a közéletet.  

A mobil az új szabad sajtó

Nem véletlenül fél az összefogástól Orbán Viktor, aki ki is adta a parancsot: egyetlen város sem kerülhet „Brüsszel” kezébe, és meg fogja küldeni a selyemzsinórt azoknak a választókerületi fideszes vezetőknek, akik körzetében az ellenzék nyer. A hatalom is ünnepli március 15-öt, de hogyan is ünnepelheti, ha már a 12 pontból az első, a sajtószabadság sem jelent nekik semmit. 
Börtönbe! Börtönbe! – skandálja a tömeg. Márki-Zay pedig arról beszél, bekebelezheti a kormány a médiát, de az emberek a mobiljaikkal megvalósíthatják a szabad sajtót. Mert mindenkinek joga van tudni az igazságot, ki hozza be a migránsokat, ki árusítja ki Putyinnak az országot? A tömeg Mocskos Fidesz! skandálással reagál. El kell juttatni az igazságot azokhoz, akik még mindig támogatják ezt a hazug-korrupt rendszert – folytatja Márki-Zay, de szavait elnyomja az O1G-zés. Ez a színpad egy darab történelem, állítja a szónok, mert egy nemzet összefogásának jelképe. És amíg megmarad az összefogás, városról-városra, faluról-falura visszafoglalják az országot, mely mindenki Magyarországa lehet. 

Nem lázálom az Európai Egyesült Államok

Köztársaság! Köztársaság! – skandálja a tömeg a Szabadság Kórusa után, majd a moderátor bejelenti, mostantól a pártok képviselői következnek a színpadon. Elsőként Dobrev Klára, a DK európai listavezetője, aki nehéz, de gyönyörű feladatról beszél: fel kell építeni egy normális Magyarországot! De ehhez előbb el kell takarítani az Orbán-rendszert. A magyar nagyszerű nemzet, csakúgy, mint az EU többi népe, nem véletlen, hogy velük együtt építették fel az Uniót. Az Európai Egyesült Államok nem lázálom, üzente Orbánnak, aki a Múzeumkertben éppen ezt állította, nem úgy, mint a normális oktatás és egészségügy a mai Magyarországon. Ahol ma magyarok törnek magyarokra. Aki ma magyar hazafi, az 2019-ben lázad a Fidesz-kormány ellen. 

DK-s békejobb a Jobbik felé

Példaként az elmúlt hetek ipari sztrájkjainak kitartását hozza fel, akik nehéz helyzetben álltak ki a jogaikért, kockáztatva családjuk létbiztonságát. Ők a példaképek, ellen kell állni, nem lehet megalkudni az önkényuralommal. Aki a mai megélhetéséért alkut köt az Orbán-rendszerrel, az a pillanatnyi nyugalmáért a jövőjét teszi tönkre. Az ellenzéknek három dolga van: folytatni a lázadást, kisebbségbe szorítani az EP-választáson a Fideszt, ősszel pedig visszaszerezni a városokat és a falvakat tőle. És ez nem egy párt feladata, hanem mindegyiké, még ha nem is könnyű úgy összefogni, ha sok minden elválasztja a pártokat, de csak így lehet legyőzni a rendszert. Az EP-választásokon ugyan önállóan indulnak az ellenzéki pártok, de nem egymás ellen, hanem a Fidesz ellen. ősszel viszont együtt, egy az egy ellen a Fidesszel szemben. És aki akkor megtöri az egységet, az az ellenzék ellenzéke lesz. És onnantól ellenfél. Orbán hatalmának megtörése nem cél, hanem csak eszköz egy új Magyarország felépítéséhez, ezért abban is meg kell egyezni majd, milyen legyen az új ország. Aki minden tekintetben tiszteli az emberek méltóságát, részt vehet benne, függetlenül, mit tett a múltban – szólt az üzenete a Jobbikhoz.

Hadházy: szánalmas balfaszok vagyunk, ha hagyjuk

Hadházy Ákos függetlenként arról beszélt, mi a teendő, hogy sikerüljön elérni a nagy, közös célt. Sok beszéd helyett sok munka kell. Egymás elleni szervezkedés helyett saját magunk megszervezése. gyújteni kell az aláírást az Európai Ügyészséghez csatlakozáshoz – jelenleg 470 ezer van meg a remélt egymillióból -, részt kell venni az őszi választáson, be kell ülni a szavazatszámláló bizottságokba. Látni kell, ha kitartóan küzd valaki, eléri a célját: Orbán ma sokkal visszafogottabban beszélt, mint korábban. Szánalmas balfaszok vagyunk, mondja, ha hagyjuk, hogy a közmédia gyalázzon bennünket. Vissza kell menni az MTVA-székházhoz, nem elég itt beszélni, ezért a rendezvény végén ő kimegy a Kunigunda utcába, s kéri, minél többen tartsanak vele. Ígéri a hírhamisító igazgatónak, Papp Dánielnek, ne rettegjen, nem lesz balhé! És bejelenti, egyeztetve az ellenzéki pártokkal, blokád alá fogják venni a közszolgálati tévét. Mert a közpénzből fenntartott média nem lehet a kormány szócsöve. Ígéri, mindent megtesznek a sajtószabadságért.

Jakab Péter: a nemzetet foglyul ejtette egy elmebeteg

- Orbán Viktor ma lemerészkedett a budai várból Pestre, az emberek közé – mondta a Hadházy után szót kapó jobbikos Jakab Péter. – Nem érti, hogy március 15. nem a zsarnokok ünnepe, hanem az utca emberéé. Tavaly ilyenkor Orbán megígérte, bosszút fognak állni, s meg is tette: eltipornak, megfélemlítenek mindenkit, aki szembe mer szállni vele. 
Örülök, hogy 1848-ban nem élt Soros György, mert Rogán Antal azt állította volna róla, hogy ő áll a márciusi ifjak vagy a jobbágyok mögött. Brüsszelnek egy pontja van: kívánjuk Brüsszel eltörlését. Ez a kormány nem egyenlőséget, szabadságot és testvériséget hozott a nemzetnek, hanem gyűlöletet, megfélemlítést és széthúzást. Az egyenlőség nem azt jelenti, hogy Orbán Viktor egyenlő az állammal. Gyűlöletből nem lesz kenyér az asztalon, a gyűlölet gyűlöletet szül – üzente Orbánnak. – De van egy rossz hírem, ma az ellenzéki összefogás született. A küzdelmünk nem az egyes pártokról szól, hanem a nemzetről, melyet foglyul ejtett egy elmebeteg! De nem engedjük, küzdeni fogunk ellene!

Bősz Anett: a kormány ellopta március 15. örökségét

Jóval visszafogottabban szólal meg Turcsán Szabolcs az LMP-ből , aki a zöldpolitika fontosságáról beszél, persze ő is szóba hozza az összefogást. Ha sok a zászló, nagy a tábor, mondja, s ettől félni fog a hatalom. A zöldpárti politikust Bősz Anett követi a Liberálisoktól. Aki azzal kezdi, egy illiberális demokráciában nem biztonságos tüntetni. és hogy sajnos ugyanazért kell kiállniuk ma, mint anno Petőfiéknek, hiszen nincs sajtószabadság, törvény előtti egyenlőség. Jogállamot, jogegyenlőséget, demokráciát követel, mire a tömeg skandálni kezd: Demokráciát! Demokráciát!
A Fidesz látszólag azt mondja, mint a régi 48-asok, de számukra a béke azt jeleni, mindenki hagyja őket békén garázdálkodni, a szabadság neki, hogy őket senki sem korlátozhatja, az egyetértés pedig az egyet nem értés jogának elvesztést. Olyan rendszer kell, ahol a közjó vitákban dől el, ez a kormány nem méltó március 15. örökségére, amit ellopott tőlünk. Vissza kell venni tőle, ahogy az országot.

A fiatalok megvalósítanák a márciusi ifjak álmát

Kálló Dániel, az MSZP EP képviselő-jelöltje arról beszél, nem a fiatalok lettek apolitikusak, hanem ez a politika nem kér belőlük. A fiataloknak ugyanúgy van véleményük a helyzetről, a problémákról, csak éppen senki sem kíváncsi rájuk. És azért mennek el az országból, mert nem látnak itt jövőt. A márciusi ifjak a szabadságért harcoltak, a mostani fiatalok déd- és nagyszülei viszont szögesdrótok mögött kellett, hogy leéljék az életüket. A fiatalok szülei harminc éve azért tüntettek, hogy a gyerekeiknek ne így kelljen élniük. És most megint itt vannak, mert rémálommá váltak akkori álmaik. A mai fiatalok tisztelik elődeiket, de tanulnak a hibáikból, s azt a hazát akarják felépíteni, melyért 1848 óta küzd ez az ország. A 48-as eszméknek nem a múzeumokban van a helyük.
Újabb fiatal, a momentumos Donáth Anna lép színpadra. Együtt lázadt fel Európa és Magyarország 1848-ban, polgárok, jobbágyok és nemesek. Mert voltak közös céljaik, így tudtak együttműködni. Most is meg kell nevezni a közös értékeket, s akkor sikerül milliókat aktivizálni. Meg kell győzni az embereket, az az ország, amiben élni szeretnénk, jobb, mint a mostani. Ehhez együtt kell meggyőzni az embereket

Jávor Moszkvától függő, köpcös kis bábhelytartóról beszél

Olyan Magyarországot szeretnénk, amilyet az EU elindítói akartak – mondja a Párbeszéd EP-képviselője, Jávor Benedek. Amikor Petőfiék elindították mozgalmukat, a korabeli hatalom éppen úgy felforgatónak tartotta őket, mint a mai a progresszív Európa híveit. Meg kell harcolni érte, hogy ne egy Moszkvától függő, köpcös kis bábhelytartó irányítása alatt éljen az ország. Meg kell védeni Európát az önkénnyel, a zsarnoksággal, a keleti despotizmussal szemben. Tisztesség vagy züllött, korrupt állam, zsarnokság vagy szabadság a következő választás tétje.
Jávor az utolsó felszólaló, Vicsek ezek után felolvassa ismét az ellenzék 12 pontját, majd felharsan az EU himnusza. Felszólítják a résztvevőket, hogy az Astoria felé távozzon mindenki - kerülve a konfliktust a Duna partján emlékező szélsőjobbosokkal -, majd a Szózat eléneklésével, majd a szokásos mobilfény-üzenetével hivatalosan is véget ért az ellenzéki megemlékezés-demonstráció. 
Közös nyilatkozatot, az úgynevezett Márciusi kiáltványt fogadták el az ellenzéki pártok a Szabad Sajtó úti demonstráción, melyet fel is olvastak, majd együtt a Kossuth térre vonultak, hogy kitűzzék a Parlament épületére. A nyilatkozat szerint az állam nem szolgálhatja egyetlen párt érdekeit sem; mindenki egyformán részesüljön a jogokból; követelik a sajtószabadságot, bértollnokok helyett független újságírást; harcolni a szegénység és a társadalmi kiszolgáltatottság ellen; az állam nem uszíthat saját polgárai ellen; az ország történelmi helye az európai népek közösségében van; megvédik a országot, támogatják a magyar közösségek identitásának megőrzését; mindenkinek joga van a színvonalas oktatáshoz és egészségügyi ellátáshoz; kiállnak a tisztességes bérekért, a sztrájkjogért, harcolnak a rabszolgatörvény megsemmisítéséért; követelik a jogbiztonságot és a törvény előtti egyenlőséget; fellépnek a korrupció és a közvagyon ellopása ellen.
Szerző
Frissítve: 2019.03.15. 19:06

Velencei Bizottság: a közigazgatási bírósági törvények nélkülözik a hatékony fékeket és ellensúlyokat

Publikálás dátuma
2019.03.15. 13:36

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A kritika mellett ajánlásokat is megfogalmazott az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó testülete.
Nélkülözik a hatékony fékeket és ellensúlyokat a közigazgatási bíróságokról szóló magyar törvények - mondta ki pénteken elfogadott állásfoglalásában a Velencei Bizottság. Az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete mindenekelőtt elismerte, hogy az államoknak szuverén joguk a terület szabályozása, az ilyen különálló bírósági rendszer kialakítása. Előremutató és biztosítja a hatékonyságot, ha a testület tagjai szélesebb szakmai háttérből érkeznek, ha a közigazgatási ügyekkel foglalkozó és erre vállalkozó bírák mindegyikét átveszik az új rendszerbe, amelyet emellett megnyitnak a közigazgatásban jelentősebb tapasztalattal rendelkező jogászok előtt is - írták.
Az állásfoglalást ismertető közleményben ugyanakkor kiemelték, hogy az alkalmazott modellel több probléma is van, amelyek közül a legfontosabb, hogy
"rendkívül kiterjedt hatáskörök" koncentrálódnak kevés érintett kezében, illetve hogy ez ellen "nincsenek hatékony fékek és ellensúlyok".

A közigazgatási felsőbíróság elnöke széles jogkörökkel rendelkezik nemcsak ezen testület, hanem más közigazgatási bíróságok és azok alkalmazottai felett is. Ezen jogkörök többsége önmagában nem lenne káros hatással az igazságszolgáltatás függetlenségére, de együttesen, és az igazságügyi miniszter széles jogköreit, illetve azt számításba véve, hogy az elnököt a parlament választja meg, már "kérdéseket vetnek fel" a szakértők szerint.
Az igazságügyi miniszternek a bírák kinevezésére, előléptetésére és egyebekre vonatkozó széles jogkörei "kérdéseket vetnek fel a valódi jogorvoslati eljárások hiányával kapcsolatban"

- húzták még alá. Különösen problémás rendelkezés, hogy a kinevezésekben a végső döntést meghozó miniszter módosíthatja az Országos Közigazgatási Bírói Tanács személyi tanácsa által megállapított rangsort, és nincsenek megszabva feltételek vagy kritériumok, hogy milyen esetben. "Ebben a tekintetben hiányoznak a miniszter hatalmát korlátozó fékek és ellensúlyok" - vélekedtek.
A Velencei Bizottság ajánlásokat is megfogalmazott. Többek között azt, hogy határozzák meg, a miniszter milyen kritériumok mentén változtathat a bírójelöltek rangsorán, és ehhez a személyi tanács egyetértésére is szükség legyen, valamint adjanak lehetőséget jogorvoslatra.
Legyen szigorúbb és precízebb azon feltételeknek a jogi ellenőrzése, amelyek alapján a tárcavezető sikertelennek nyilváníthatja a felvételi eljárásokat. Fontos, hogy a közigazgatási törvényszékek elnökeinek kinevezésébe a személyi tanácsnak is legyen valódi beleszólása, és biztosítsanak jogorvoslati lehetőséget az érintettek számára. Végezetül állapítsák meg annak módjait, hogy miként ellensúlyozhatók a felsőbírósági elnök előjogai azáltal, hogy az ügyekbe nagyobb beleszólást biztosítanak a bíráknak, a közigazgatási bírói tanácsoknak és/vagy az Országos Közigazgatási Bírói Tanácsnak, illetve legyen lehetőség jogorvoslatra bizonyos elnöki döntések esetén.
A részletes tájékoztatást és a többi ajánlást hétfőn fogják közzétenni. A sajtóközleményben arról számoltak be, hogy a Velencei Bizottság véleményét Trócsányi László igazságügyi miniszter kérte ki, aki részt vett a testület pénteki ülésén. Mint írták, a független alkotmányjogászokból álló szervezet méltányolja, hogy a magyar hatóságok néhány napja a jogszabályok módosítását javasolták, tekintettel a megküldött ajánlásokra és bírálatokra.

Gyurcsány: Orbán bukni fog

Publikálás dátuma
2019.03.15. 12:29
GYURCSÁNY Ferenc
Fotó: Balogh Zoltán / MTI
A közös ellenzéki megmozdulást megelőzően a Demokratikus Koalíció tiltakozott az Egyetem téren.
A közös március 15-i ellenzéki tüntetést megelőzően, délután 1-re a Demokratikus Koalíció egy saját rendezvényt is meghirdetett. "A lázadás hazafias kötelesség. Így volt ez 1848-ban és így van ez most is" - olvasható az esemény közösségi oldalán. Mint írják, most Európáért, az európai Magyarországért kell harcolni, minthogy a kormány önkénye fenyegeti mindkettőt.
Negyed 3-kor, a Himnusszal ért véget a DK demonstrációja. A résztvevők egy előre biztosított útvonalon közösen átvonultak a Szabad Sajtó útjára, ahol a közös ellenzéki tüntetés 3-kor kezdődik.

"Magyarország a hazánk, Európa az otthonunk"

Gyurcsány Ferenc a tüntetőkről szólva kezdte beszédét: "régen éreztem ennyire ígéretesnek a jövőt". Orbán bukni fog, ez lesz ennek a vége, vonta le a következtetéseket. Isten mentsen az olyan vezetőktől, akik arról győzködik nemzetüket, hogy különb a többinél, folytatta. A hazafiaknak nem egymás az ellensége - neki például "ez az ördögfajzat kormány". Nem fekete és fehér minden, mint azt a Fidesz állítja, tette hozzá. A hazából karámot csináltak, az embereket birkának tekintik benne, pedig büszke népről van szó. "Magyarország a hazánk, Európa az otthonunk", fogalmazott, hozzátéve: egy a sorsunk a többi országgal. Gyurcsány nem ért egyet azzal, hogy minden népnek olyan a kormánya, mint amilyet megérdemel. Megérdemelnénk, hogy olyan kormányunk legyen, ami szégyenteljesnek tartja, ha segítünk a rászorulóknak? - kérdezte, majd meg is válaszolta: nem. Ahol a kormány a nemzetével szemben lesz erős, ott a nemzet gerince megtörik, de előbb-utóbb még így is "neki fog indulni ez a nép, ezeknek meg annyi lesz". Majd azt is kifejtette: a többi országnak fel kell lépnie a magyar kormánnyal szemben, mert meg kell védeni tőle Európát. Aztán felidézte azt is, hogy a Fidesz a Liberális Internacionáléban kezdte, most meg már a Néppártból is kikerül lassan, hogy a szélsőséges nacionalisták közé álljon be. Egy 500 milliós Európának van esélye arra, amire a 10 milliós Magyarországnak nincs, például a cégek kizsákmányolása ellen küzdeni - mondta. Emlékeztetett, hogy míg folyamatosan nő a felső vezetők és menedzserek bére, folyamatosan csökken a munkásoké. Szerinte éppen ezért rossz, hogy Orbán mégis lázálomnak tartja az Európai Egyesült Államot - sőt, a rabszolgatörvénnyel kifejezetten kiszolgáltatja a magyar munkavállalókat -, amiben együtt tudnának fellépni az országok. Orbán Viktorról még azt mondta el, inába szállt a bátorsága, utalva pénteki beszédére. A keresztényeknek is üzent Gyurcsány: vegyék komolyan a hitüket - a szeretet vallásának hitét -, és borzadjanak el az Orbán által képviselt gyűlölködő kirekesztéstől. "Börtönbe!" - skandálta rá válaszul a tömeg. "Magyarországon nincsen parlamentáris demokrácia" - folytatta a pártelnök, ezért nem reménykedhet senki abban, hogy egyedül a képviselők fogják leváltani a kormányt. A cél szerinte nem is a kormányfő leváltása, hanem az ország egymásra vigyázó emberek közösségévé alakítása.

"Csendes háborút vívnak"

Molnár Csaba DK-s EP-képviselő követte a színpadon Rónait. Szerinte a Magyar nemzetnek nincs olyan ünnepe, ami nem arról szól, hogy egy szabad európai országban szeretnénk élni - "erről szólt 1848 és erről szólt 1956 is". Sajnos a kormányunkban minket látnak külföldön, folytatta. Orbán miatt azt gondolják, hogy nincs helye az országnak az "Európai Egyesült Államokban", és ezt a szégyent kell lemosni, részletezte. Ugyan nem vagyunk többek, de nem vagyunk kevesebbek sem európai társainknál, fogalmazott Molnár. Nehéz az európai magyarok dolga, mert "csendes háborút'" vívnak ellene óriásplakátokkal, visszafordíthatatlan rombolást végezve a fejekben és a szívekben. "Orbán a legvénebb politikai cukrosbácsik egyike" - mondta el a miniszterelnökről, aki csak eljátssza a puritánt. Megtéveszti az embereket, akik így nem veszik észre, hogy kivezeti őket "természetes hazájukból", Európából. Ha a kormányfő menni akar, menjen, de "mi maradunk". Orbán Viktor bocsánatkéréssel tartozik az európai magyaroknak, amiért "ellopta tőlünk a hazánkat". Európában nem Orbánról, hanem európai minimálbérről és -nyugdíjról beszélnek, tette hozzá, illetve az adóelkerülő multik megadóztatásáról beszélnek. "Ezek a valóban fontos dolgok, nekünk erről kell beszélnünk" - jelentette ki Molnár. "De ehhez Európában kell maradnunk."

"Imádom a hazámat"

A kivándorlásról szólva kezdett beszédébe Rónai, a DK EP-képviselőjelöltje. Lassan az általános iskolások is inkább külföldre mennek, az osztálytalálkozókat pedig - hála Orbánnak - Bécsben vagy Münchenben könnyebb már megtartani, mondta. Majd áttért a '48-as szabadságharcra, melynek tétje szerinte - a jelenhez hasonlóan - a nyugathoz tartozó szabad Magyarország megteremtése volt. Rónai azt is elmondta, hogy mikor elment dolgozni, 52 ezret keresett, majd miután Orbán Viktor bevezette az egykulcsos adót, még kevesebbet tudott hazavinni - ezek a viszonyok azok, amik miatt külföldre menekülnek a fiatalok. Ő maga is csak hazaszeretetből maradt az országban: "imádom a hazámat" - fogalmazott. Ha bekerül az EP-be, a kivándorolt fiatalok hazahozásáért, és az Európai Egyesült Államok létrehozásáért fog dolgozni. Értjük '48 üzenetét, tette hozzá végül. "Mi már eljutottunk Európába, és most az a dolgunk, hogy maradjunk is".
Nagyjából 10 perccel a demonstráció hivatalos kezdete után, az Örömódával kezdődött el a DK rendezvénye, amin ekkor pár száz, jobbára idősebb érdeklődő vett részt. "Lélekcserélő idők járnak" - idézett a Kőszívű ember fiaiból az első felszólalót, Rónai Sándor felkonferálója.
A budapesti Egyetem térre szervezett demonstráción beszédet mondott Rónai Sándor, a DK szóvivője és EP-képviselőjelöltje, Molnár Csaba, a párt alelnöke és EP-képviselője, illetve Gyurcsány Ferenc pártelnök. Ezt követően a résztvevők - akik a demonstráció Facebook-eseménye és a közvetítések alapján nagyjából ezren lehettek - közösen a Szabad Sajtó útjára vonultak, az ellenzék közös megmozdulására.
Szerző
Frissítve: 2019.03.15. 15:29