Már vizsgálják a lezuhant etióp utasszállító feketedobozát

Publikálás dátuma
2019.03.15. 17:34
Az Ethiopian Airlines szerencsétlenül járt gépének adatrögzítője
Fotó: AFP
Hamarosan választ kaphat a legsúlyosabb kérdés, hogy vajon típushibáról van-e szó, vagy a Boeing 737 MAX gépek - a fél éven belül történt két tragédia ellenére - biztonságosak.
Pénteken láttak hozzá Franciaországban a múlt vasárnap lezuhant Ethiopian Airlines járat feketedobozának vizsgálatához a nyomozók, írja a Reuters. A 157 életet követelő tragédia hasonló körülmények között, ugyanolyan Boeing 737 MAX repülőgéppel történt, mint pár hónappal korábban egy indonéziai szerencsétlenség, mely 189 áldozattal járt. A szakértők azt várják, hogy a repülés rögzített adataiból kiderül: vajon az ok is ugyanaz volt-e, és a repülőgéptípus hibája vezetett-e a balesetekhez.
A Boeing érintett modelljeit minden esetre sok országban nem engedik repülni a légügyi hatóságok, megrendelések ezreit mondták vissza, és a cég tőzsdei értéke 28 milliárd dollárral esett. A gyártó tagadja ugyan, hogy veszélyes lenne repülni a gépekkel, de azért még jövőhéten kiad egy szoftver-frissítést a 737 MAX-hoz. A típus sorozatgyártását sem állították le, bár a kész repülők átadása szünetel.
Boeing gépek kényszerpihenőn
Fotó: Stringer / AFP/Imaginechina
Egyelőre azt lehet tudni a tragédiáról, hogy a lezuhant repülő kapitánya, Yared Getachew először nyugodt hangon jelentette röviddel a felszállás után, hogy problémáik adódtak, majd három perccel később riadtan kérte a légi irányítást, hogy visszafordulhasson. A repülő a biztonságos minimális magasságnál alacsonyabban emelkedett, majd mikor magasabbra ért, fel-le hullámzott akár száz métert is, végül öt perccel a felszállás után, egy lezárt katonai légtér fölött eltűnt a radarról, és megszakadt vele a rádió-összeköttetés. Előkerült egy stabilizátorának egy darabja, ami éppen olyan különös, szokatlan szögben áll, mint ahogy az indonéz Lion Air gép esetében találták. A roncsok alapján bukórepüléssel, orral előre csapódhatott a földbe.
Szerző

Theresa May időt kér

Publikálás dátuma
2019.03.15. 16:58

Fotó: MARK DUFFY / AFP
Ennek a Londonban különösen viharos hétnek a végén immár a harmadik “érdemi” szavazást készítheti elő a brit kormányfő az unióból való kilépés feltételeiről. Az alsóházban a hét elején elszenvedett, szinte példa nélkül álló vereségsorozat után az újabb javaslatokról tartott csütörtöki szavazások már Theresa Maynek kedveztek. A legfontosabb, hogy a képviselőház nagy többséggel, 413-211 arányban hozzájárult: kérvényezze a miniszterelnök az EU-tól az uniós alapszerződés 50. cikkelye alapján folyó kétéves kilépési tárgyalási periódus meghosszabbítását. A gyakorlatban ez az EU 27 megmaradó tagországa számára - brit remények szerint - elfogadható kívánság azt jelenti, hogy a Brexit legalább három hónappal kitolódik. A kormányban uralkodó elképesztő állapotokat jelzi, hogy a hosszabbítást elutasító 188 konzervatív képviselő közé tartozott a szűkkörű kabinet hét tagja, legfeltűnőbben az a Stephen Barclay Brexit-ügyi miniszter, aki a javaslatot előterjesztette. Tartózkodott a szavazástól Julian Smith, a frakciófegyelem őre, aki mindenki mást igyekezett az igenlő “Aye” folyosóba terelni. A Brexit-pártiak ellenállásának indoka, hogy a március 29-i kapuzárás a kormány kötelezettségvállalása, illetve konzervatív választási ígéret volt. Ugyancsak rendhagyó körülményekre utal, hogy a miniszterek csütörtöki rendkívüli összejövetele után néhány perccel nyilvánosságra került: Theresa May ledorongolta csapatának tagjait, amiért rendszeresen kiszivárogtatják a kormányüléseken történteket. Az ostromlott kormányfő által elért vívmány, hogy az alsóház jelentős arányban elutasította a népszavazás megismétléséről szóló javaslatot, és ha csak kétfős többséggel is, a kormány ugyancsak megmenekült a parlamenti menetrend alakításának a képviselők kezébe kerülésétől. Ezek a legjobbkor jött sikerek felcsillantották Theresa May számára a reményt, hogy a jövő hét elején, várhatóan kedden, még az EU-országok állam-, illetve kormányfőinek csúcsértekezlete előtt, harmadik nekifutásra át tudja verekedni a Házon az unióval kötött megállapodását. Az áttörés esélye részben pénzkérdés is, hiszen az északír Demokratikus Unionista Párt nem veti meg a Belfastnak frissiben nyújtott, 38 milliárd fontos extra segítséget. Minden szem a párt rámenős vezetőjére, Arlene Fosterre szegeződik, akinek tíz westminsteri képviselője képezi a mérleg nyelvét a konzervatív párti többség 2017-es elvesztése óta. Még az euroszkeptikus Európai Kutatócsoport immár nyolcvan tagja közül is többen hajlanak az alku megszavazására.  Hosszabbítás és szentesített megállapodás hiányában az Egyesült Királyság március 29-én a rendezetlenség minden következményét vállalva hagyja el az Európai Uniót.

Országszerte tüntettek Romániában az autópályákért

Publikálás dátuma
2019.03.15. 15:22

Negyed órára megállt az élet, még az államfő is kiállt a tüntetők mellett.
Országszerte sok ezren csatlakoztak Romániában ahhoz a megmozduláshoz pénteken, amelyet az autópályák hiánya miatt kezdeményezett két hete egy moldvai vállalkozó. A vagyonát gyorsétkezdékkel megalapozó, Stefan Mandachi saját költségén építtette meg az első, mindössze egy méter hosszú autópálya-szakaszt a kelet-romániai Suceava megyében, tiltakozásul amiatt, hogy Moldva maradt az ország egyetlen olyan történelmi régiója, ahol eddig még ennyit sem épített az állam. Az erről készült látványos reklámfilmben, amelyet a video-megosztókon és a hírtelevíziók adásaiban milliók láttak, Mandachi maga buzdított mindenkit, akit zavar Románia elmaradottsága a gyorsforgalmi utak terén, hogy március 15-én, 15 órakor tevékenysége 15 perces megszakításával fejezze ki nemtetszését.
A "Románia autópályákat akar" felhíváshoz a - szexuális zaklatások ellen alakult nemzetközi MeToo mozgalom mintájára - a #SiEu (én is) jelszó meghonosításával a legkülönfélébb emberek és szervezetek csatlakoztak. A fuvarozókon, turisztikai és építőipari egyesületeken, a Román Kereskedelmi Kamrán kívül önkormányzatok, szakszervezetek, bankok, diákszervezetek, kórházak is csatlakoztak a munkabeszüntetéshez. Bukarest központjában az egyetemisták összefogózkodva "ember-sztrádát" alkottak, az egyik fővárosi masszázsszalon is bejelentette, hogy az országos megmozdulás idején negyedórával meghosszabbítja az éppen soron lévő vendégeknek nyújtott szolgáltatását.
Péntek délben a kormányt rendszeresen bíráló Klaus Iohannis államfő is sajtónyilatkozatban adta a tüntetők tudtára, hogy ő is mellettük áll.
Délután három órakor országszerte több száz kisebb-nagyobb vállalkozás függesztette fel a munkát, számos külföldön dolgozó román jelezte szolidaritását, de még a bukaresti kormány pénzügyminisztere, Eugen Teodorovici is kiált a minisztérium elé, jelezvén, hogy támogatja a megmozdulást.
A kormány vezető ereje, a Szociáldemokrata Párt elnöke, Liviu Dragnea számára nem tűnt ennyire szimpatikusnak a kezdeményezés: szerinte míg mások cirkuszt csinálnak, addig a kormány valódi sztrádákat épít. Szerinte "azok a ravaszkodók", akik azzal hencegnek, hogy építettek egy méter autópályát, jobban tették volna, ha pénzt adományoznak a valódi infrastruktúra-fejlesztésre.
A húszmillió lakosú Románia még mindig csak 763 kilométer autópályával rendelkezik, és egyelőre még a fővárosát sem kapcsolta be Európa gyorsforgalmi úthálózatába.