Táncsics-díj: Orbán bohócot csinált a bizottságból és a saját miniszteréből

Publikálás dátuma
2019.03.16. 10:43

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Két olyan televíziós műsorkészítőnek adta a kormány idén az elvben az újságírói hivatás legjobbjainak szánt Táncsics-díjat, akiket nemhogy a Táncsics-díj bizottság nem ajánlott, de még a fölterjesztettek között sem szerepeltek.
„Tájékoztatom, hogy az emberi erőforrások minisztere által adományozható Táncsics Mihály-díj a megszokottak szerint 2019. március 15-én kerül átadásra. Miniszteri elismerés adományozását az adományozási alkalmat legalább 3 naptári hónappal megelőzően, a jelölt életútjának, illetve tevékenységének rövid ismertetését tartalmazó indokolással bárki – különösen szakmai szervezet vagy korábbi díjazott – kezdeményezheti a miniszternél. A kezdeményezés formanyomtatványát mellékelten megküldöm (…) A kezdeményezéseket 2018. december 15-ig kell elküldeni az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kultúráért Felelős Államtitkársága részére” – írta a jelölő szervezeteknek küldött levélben tavaly novemberben az EMMI. A díjra idén összesen 15 jelölés érkezett újságírói és irodalmi szervezetektől, Fidesz-közeli egyesületektől, magánszemélyektől (sőt magától Kásler Miklós minisztertől is). A miniszter által felkért bizottság közülük január elején választotta ki a szokásos hat jelöltet (a kialakult szokásrend szerint a testület hat jelöltet ajánl, és a miniszter dönti el, hogy ki lesz az a három, aki az adott évben megkapja a díjat). Úgy tudjuk, ezúttal az ülés elején megjelent Fekete Péter államtitkár, és azt mondta: idén olyan sok a tárca számára kedves, elismerésre érdemes jelölt, hogy 2019-ben kivételesen hat díjat fognak kiosztani, amennyiben azzal a bizottság egyetért. A testület Balogh Andrea Johanna (a Hatos csatorna Gyógyhatás című magazinjának műsorvezetője, a Kásler-féle Országos Onkológiai Intézet kommunikációs vezetője), Dénes Zoltán (a Világgazdaság újságírója), Haeffler András (a Lakihegy Rádió főszerkesztője, korábban évtizedekig a közmédia munkatársa), Korpás Éva (a Kossuth rádió riportere), Kövesdi Károly (szlovákiai magyar újságíró) és Némethné Pécsi Krisztina (a Magyar Katolikus Rádió munkatársa) nevét terjesztette föl. Információink szerint a hat jelölt személyéről konszenzus alakult ki a bizottságban, egy esetleges hetedik személy, Szakács Árpád jelölését viszont hosszan elhúzódó vita követte (Szakács Árpád robbantotta ki a többek között Prőhle Gergely volt PIM-igazgató eltávolításához vezető jobboldali kultúrharcot a Magyar Időkben megjelent cikksorozatával; akkoriban az időközben elhunyt Lovas István „a legjobb és legbátrabb magyar jobboldali újságírónak” nevezte). Szakács jelölése a vita végén nem kapott többséget. Utólag visszatekintve ugyanakkor az egész színjáték fölösleges volt, mivel két olyan, Orbán Viktor bizalmát élvező személy kapta meg a Táncsics-díjat, akik nemhogy a bizottság által kiválasztott hat fő névsorában nem szerepeltek, de fölterjesztést sem kaptak (vagyis egyáltalán nem tudható, hogy ki ajánlotta őket) – méghozzá attól a Kásler Miklóstól, akinek a saját jelöltje a bizottság egyhangú támogatása ellenére nem lehetett díjazott. A két nyertes a Hír Televízió műsorvezetője, Földi-Kovács Andrea és az Echo TV programigazgatója, Farkas Emese. Földi-Kovács a Hír TV tudósítása szerint a díjátadón azt mondta: „Fontos, hogy tiszta motivációink legyenek és hogy azért üljünk oda a kamerák elé, ne csak azért, hogy tetszelegjünk a reflektorfényben, hanem, hogy legyen mondanivalónk az emberek felé, legyen fontos gondolataink, amiket közlünk és legyen olyan gondolatvilágunk, amelyen keresztül megszűrve a hírek világát érthetővé, befogadhatóvá tesszük a nézők számára.” Földi-Kovács a G-napon hagyta el a Hír TV-t, az átmeneti időt az M1-nél és az Echo TV-nél töltötte, majd a fideszes hatalomátvétel után visszatért a Hír TV-hez. Számos emlékezetes tévés alakítása közül kiemelkedik az az eset, amikor egy, az egészségügy állapotáról rendezett sajtóvitában, ahol a kormány álláspontját védte a meghívott vendégekkel szemben, élő adásban hazudtolta meg őt a 24.hu belpolitikai rovatvezetője. Farkas Emese munkásságáról kevesebbet lehet tudni, ő – szintén a Hír TV beszámolója szerint – úgy értékelte a díjat: „Minket, akik általában a kamerának a másik oldalán állunk kevésbé ismernek a nézők, de minden televíziós produkció mögött, nagyon komoly szakmai csapat dolgozik és én azt gondolom, hogy ez mindannyiunk közös elismerése”. Mivel a díjazásnál Kásler Miklós feje fölött is átnyúltak, a két díjazottat vélhetően Orbán Viktor választotta ki.
Szerző

A Fidesz eladta, most a város bérli a Szolnok központjában lévő területet

Publikálás dátuma
2019.03.16. 10:19
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az üzlettel mindenki rosszul járt, kivéve a telket lényegében közvetítő mérnöki iroda.
Várhegyi Attila, Szolnok egykori fideszes polgármestere, akit hűtlen kezelés miatt 2002-ben felfüggesztett börtönre ítélt a bíróság, még hivatalban lévő városvezetőként furcsa üzletet kötött 1995-ben a város központjában lévő telek eladásával. Az üzlettel mindenki rosszul járt, az önkormányzat és a bankfiók építésében gondolkodó OTP is, kivéve a telket lényegében közvetítő mérnöki iroda, amely egyetlen nap alatt több mint 50 százalékos hasznot csinált az ügyleten – írja a 24.hu. A cikk szerint az ingatlant az OTP Bank nézte ki magának, hogy bankfiókot építsen. Az akkori polgármester, Várhegyi Attila 1995 karácsonya előtt, december 20-án kötött adásvételi szerződést a területre, csakhogy a város nem a banknak, hanem egy mérnöki irodának adta el az ingatlant. A Profil Mérnöki Iroda Kft.-nek akkori áron 18,6 millió forintot kellett kifizetnie a város szívében fekvő ingatlanért. A cég a szerződésben magára vállalt egy sor hosszútávú kötelezettséget, de valójában még ugyanazon a napon, december 20-án 28 millió forintért továbbadta a telket az OTP-nek. A portál szerint a Profil az 1990-es évek elején két másik kivitelező céggel együtt került vitába városközpont kialakítása körüli huzavonában a városvezetéssel. Várhegyiék azt tervezték, hogy a cégekre terhelik a terület közművesítését, de az ötletből súlyos kártérítési peres fenyegetés lett. Mint írják, a jutányos áron megszámított telekeladások alighanem segítettek abban, hogy elsimult a konfliktus. Az önkormányzat viszont hamarosan módosította a környékre vonatkozó építési előírásokat: csökkent a telek beépíthetőségének mértéke, és így már nem érte meg bankfiókot létesíteni. Éveken át húzódtak a tárgyalások a bank és a város új vezetése között, és kiderült, hogy az önkormányzat nem tudja, vagy nem akarja visszavásárolni, jóllehet a közvetlen szomszédságban milliárdos uniós támogatással végül tényleg elkezdődött a városközpont-beruházás – teszik hozzá. A portál azt írja, hogy a hangzatos nevű „Agóra-Terminál a 21. század új fénye Szolnokon” címet viselő pályázat után az önkormányzat az ingatlant egyszerűen a környezethez alkalmazkodva parkosította és térkövezte. A Szalay Ferenc fideszes polgármester vezette önkormányzat végül 2017 végén állapodott meg az OTP-vel: a bank elérte, hogy teljes mértékben sikertelen ingatlanvásárlásáért végül némi kárpótolást kapjon a várostól. A megoldás az lett, hogy hoszútávú bérleti szerződést kötöttek a területre. A 24.hu információi szerint az önkormányzat évi 650 ezer forint plusz áfa bérleti díjat fizet az OTP-nek. Emellett kifizettek a 2013-2017 közötti időszakra visszamenőlegesen további 3,6 millió forintot is, így most lényegében a város fizet azért a területért, amit 25 éve eladott az akkori polgármester. 

Csütörtökön demonstrált a szolnoki ellenzék

A 24.hu cikke szerint az MSZP, az LMP, a DK, a Momentum, a Jobbik és egy szolnoki egyesület részvételével csütörtökön, egy demonstrációval hívták fel a figyelmet a közel 25 éve lezajlott ingatlanbiznisz máig tartó hatásaira. A szolnoki ellenzék körberajzolt a város központjában, a milliárdos beruházásból létrehozott Agora mellett egy négyszöget. Ez a parkon, gyalogos zónán átnyúló terület, bár semmi sem mutatja, de nem a szolnoki önkormányzat tulajdona.

Szerző

Változik a pótlóbuszok menetrendje a hatvani vonalon

Publikálás dátuma
2019.03.16. 09:51
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az utasok észrevételei és vasúttársaság tapasztalatai alapján módosításokról döntöttek.
Március 18-tól az utasok észrevételei és vasúttársaság tapasztalatai alapján változik a pótlóbuszok menetrendje és menetideje a hatvani vonalon – írja a Mávinform. A tájékoztatás szerint a Keleti pályaudvarról induló és Hatvanig közlekedő InterCity pótlóbuszok menetideje 70-ről 60 percre, míg a Hatvanból a Keleti pályaudvarra indulók menetideje 75-ről 65 percre csökken. A módosítások csak a Keleti pályaudvari indulási és érkezési időadatokat érintik, Hatvanból, illetve Hatvanba az eddigi időpontokban indulnak és érkeznek a pótlóbuszok. A Hatvan–Pécel viszonylatú gyors pótlóbuszok – a 4:52-kor, 5:18-kor, 6:10-kor és 7:20-kor induló járatok kivételével – Isaszeg bejárati út autóbusz-megállóhelyen is megállnak. A Pécelről Aszódra induló buszok 6:33 helyett 6:37-kor, 6:53 helyett 6:57-kor érkeznek, illetve az Aszódról Pécelre 4:19-kor induló busz Pécelre 5:18 helyett 5:13-kor érkezik, a péceli rövid átszállási idők miatt. A Gödöllő–Pécel közötti 5:50-kor, 6:50-kor és 7:50-kor induló buszok a teljes útvonalukon 3 perccel korábban közlekednek. A Pécelről Gödöllőre 14:50-kor és 15:50-kor induló buszok március 14-ig járnak. Esténként még egy S80-as jelzésű busz is közlekedik Pécel–Gödöllő között, amely Pécelről 19:50-kor indul. 
Az Aszód–Balassagyarmat vonalon több vonat menetrendje is módosult. Április 1-jétől május 12-ig Aszód és Galgamácsa között nem közlekednek a vonatok, helyettük vonatpótló buszok szállítják az utasokat. Változás, hogy április elsejétől a meghirdetett vágányzári menetrendhez képest a Balassagyarmatról Vácrátótra induló vonat 5:26 helyett 5 órakor, a Vácrátótról 5:20-kor induló vonat Galgamácsáról 5:56 helyett 6:10-kor indul tovább Balassagyarmatra. A Galgamácsa–Aszód közötti busz Galgamácsáról 6:36 helyett 6:13-kor indul, megfelelő csatlakozást biztosítva az Aszódról Pécel felé 6:35-kor induló pótlóbuszhoz, így az utasok korábban érkezhetnek Budapestre. Ebben az időszakban a MÁV-START naponta oda-vissza 5–5 vonatnál – vácrátóti útvonal-hosszabbítással, kerülő útirányon egyéb, alternatív csatlakozásokkal – biztosít eljutást a Galgamácsa–Vácrátót–Budapest-Nyugati pályaudvar, illetve a Galgamácsa–Vácrátót–Vác–Budapest-Nyugati pályaudvar között. Vácrátót és Galgamácsa állomások közti szakaszon nem állnak meg a vonatok.
A Mávinform felidézi: a Budapest–Hatvan vasútvonal pályarekonstrukciójának jelenlegi fázisában, várhatóan decemberig szünetel a vonatforgalom Pécel és Aszód között, emiatt jelentős menetrendi változások léptek életbe február 4-től.
Szerző