Sokasodó munkahelyi balesetek: a cégek a végsőkig hajtják megmaradt dolgozóikat

Publikálás dátuma
2019.03.18. 08:05
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Csaknem megduplázódott tavaly a súlyos csonkulásos munkahelyi balesetek száma. A munkaerőhiány miatt ugyanis a cégek a még náluk dolgozókat hajtják a végkimerülésig.
A végzetes következményekkel járó munkahelyi balesetek száma hazánkban évről évre emelkedik. A Pénzügyminisztérium munkavédelmi főosztályának nemrég közzétett statisztikája szerint tavaly már 23 738-ra rúgott a munkahelyi balesetek száma, miközben öt évvel ezelőtt még kevesebb mint 20 ezer baleset történt a munkahelyeken. Ezek közül 78 esetben életét vesztette a dolgozó: a halálos munkabalesetek számát évek óta nem sikerül visszaszorítani. A súlyos csonkulásos munkabalesetek pedig csaknem megduplázódtak egy év alatt. Utóbbiak közül a legtöbb a gépiparban történt, de ilyen szempontból veszélyes üzemnek számít az építőipar, a mezőgazdaság és a szállítás, raktározás ágazat is. Pedig a munkavédelmi hatóság a munkakörülmények javulását tapasztalta a hazai vállalkozásoknál. Ezt a következtetést vonták le az ellenőrök legalábbis abból, hogy 2017-hez képest tavaly 4,4 százalékkal kevesebb munkáltatónál találtak munkavédelmi szabálytalanságot. Ez azonban még mindig a munkahelyek csaknem 73 százalékát jelenti. A szabálytalansággal érintett dolgozók száma viszont nőtt: a 310 ezer munkavállaló közül 208 ezer esetében tapasztaltak az ellenőrök a valamilyen problémát. Ezek negyede súlyos munkavédelmi szabálytalanság volt. Ilyennek számít például, amikor a mélyépítési, közműépítési földmunkáknál nem dúcolják alá, vagy nem kerítik el a munkagödröket. Az építőiparban a magasban végzett munkáknál még mindig gyakori, hogy a munkáltató nem biztosít megfelelő védőfelszerelést, vagy épp a dolgozók nem használják azokat. A feldolgozóiparban, a gépiparban és a mezőgazdaságban a gépek idézik elő a súlyos baleseteket a biztonsági berendezések vagy védőburkolatok kiiktatása miatt. A munkaadók ugyanakkor nem veszik félvállról a munkavédelmet – ezt tapasztalja László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke is. Hogy mégis egyre több a baleset a munkahelyeken, annak a szakszervezeti vezető szerint az az oka, hogy a munkaerőhiány miatt a cégek jóval kevesebb dolgozóval próbálják ugyanazt a termelést fenntartani. A túlhajtott munkások pedig könnyebben hibáznak, a harmadik ledolgozott szombat után könnyebben nyúlnak rosszul a berendezésekhez. Problémát jelent a szakértelem hiánya is, és az, hogy kevesebb idő jut az újoncok betanítására. Fémmegmunkálásra például már nem tudnak szakembereket fölvenni a cégek, ezért betanított munkásokat alkalmaznak. Az egyik ilyen üzemben a feladatok elsajátítására korábban két hét állt rendelkezésre, ma csupán egy nap: a roncsolásos balesetek száma 30 százalékkal meg is ugrott – említ egy példát László Zoltán. A Vasas Szakszervezeti Szövetség nemrégiben két fórumot is szervezett, ahol arra keresték a választ, hogyan lehetne ebben a helyzetben biztonságosabbá tenni a munkahelyeket. A szakértők arra a következtetésre jutottak: a munkaügyi ellenőrzések fokozása  vehetné elejét ezen a problémáknak. A törvényben megengedettnél több túlórára ugyanis fény derülhet ezek során. Igaz, nem könnyen, mert a cégek a munkaidőnyilvántartásokat is hamisítják. Kormányzati szándék azonban szemmel láthatólag nincs erre – fogalmazott László Zoltán. Sőt, a túlóratörvényben elrendelhetővé tett évi 400 órával valójában legalizálták a dolgozók túlhajtását. Papíron ugyan alig túlórázik a magyar munkavállaló, hiszen a 2016-os egyéni bér- és keresetstatisztikai adatok alapján a versenyszféra dolgozóinak 17, a közszféra munkavállalóinak pedig 7 százaléka túlórázott csupán. A munkaügyi hatóság ugyanakkor az elmúlt 6 évben összesen 143 ezer dolgozó esetében tárt fel szabálytalanságot a munkaidőnyilvántartás vezetésénél. Ez a vizsgált létszám 20 százalékát jelenti – mutat rá a Policy Agenda elemzése. Az ellenőrök tavaly háromszor annyi túlóráztatással kapcsolatos visszaélésre bukkantak, mint 2017-ben; a munkaidővel, a pihenőidővel és a rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos jogsértések száma pedig együttesen csaknem elérte a 15 ezret. Ezek jellemzően a gépipar, a feldolgozóipar és a kereskedelem területén dolgozókat érintették: éppen azokat a területeket tehát, ahol a legtöbb súlyos munkahelyi baleset is történik. Mindezekre ráadásul úgy derült fény, hogy a munkavédelmi és a munkaügyi hatóság évről évre kevesebb céget és munkavállalót vizsgál. A munkaügyi hatóság látóterébe például a hazai mintegy 1,4 millió vállalkozás alig több, mint egy százaléka kerül be: öt éve még csaknem 33 ezer céget és 217 ezer dolgozót vizsgáltak, tavaly viszont már csupán 73 ezer munkavállalót és alig 18 ezer munkáltatót.   

Több szabadságot követelnek a dolgozók

Egyre több autóipari cégnél követelnek maguknak több szabadságot is a magasabb bérek mellett a váltott műszakban dolgozó munkavállalók. A sort az idén a győri audisok nyitották, akik csaknem egyhetesre nyúlt sztrájkjukkal elérték, hogy május 1-jétől minden dolgozó számára járjon havi egy szabad hétvége. A nagy kereskedelmi láncoknál a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete kötött olyan megállapodásokat, amelyek értelmében a munkáltató nem alkalmazza az évi 400 óra túlmunkát lehetővé tévő túlóratörvényt. Ez szintén fontos része volt az Autoliv soporonkövesdi gyárában a sztrájkhelyzetben született megállapodásnak. A Continental veszprémi gyárában pedig 10 év hűségért kérnek a dolgozók évi egy plusz szabadnapot.      

Szerző

Több mint 5000 dolgozót bocsát el Németországban a Ford

Publikálás dátuma
2019.03.16. 12:15

Fotó: PATRIK STOLLARZ / AFP
Az Egyesült Királyságban is leépítés jöhet.
Több mint 5000 németországi dolgozójának elbocsátását jelentette be a Ford. Az amerikai autógyártó ezen kívül csökkenteni akarja dolgozóinak létszámát az Egyesült Királyságban is, annak a nagyszabású átalakítási tervnek a részeként, amelytől az európai operáció nyereséges működését várja a menedzsment – derül ki a Reuters cikkéből, a hírt a Portfolio vette észre. Azt egyelőre nem határozták meg, hogy a szigetországban mekkora leépítést hajtanak majd végre. A vállalat ismét beszámolt arról, hogy a jelenleg elérhető modellpalettájukat átalakítják, amelynek következtében a kevésbé jövedelmező modellek gyártása meg is szűnhet. Példaként a saarlouisi üzemben készülő C-Max gyártásának tervezett beszüntetését említették, amely helyett a SUV-modellekre vagy éppen a haszongépjárművekre koncentrálnának a jövőben.
Szerző

Bezár a Matolcsy-rokon bankja

Publikálás dátuma
2019.03.15. 17:55

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Lehúzza a rolót Matolcsy György unokatestvérének NHB nevű bankja: a felemelkedés és a bukás mögött is a jegybankelnök állhat.
Csütörtökön visszavonta az NHB Bank Zrt. engedélyét a Magyar Nemzeti Bank (MNB), elrendelve a Matolcsy György jegybankelnök unokatestvére, Szemerey Tamás közvetett érdekeltségébe tartozó társaság végelszámolását. A lépéssel a felügyelet megelőzte március 18-át, amikor lejárt volna a fizetőképesség helyreállítására adott, többször meghosszabbított határidő. A hitelintézet ügyfélköre csekély, piaci súlya minimális - közölte a jegybank. Az MNB december közepén rendelt felügyeleti biztosokat az NHB Bankhoz, hétmillió forintban megszabva a kifizetések felső határát és megtiltva a további kötelezettségvállalásokat. Az Mfor.hu korábban mintegy 30 milliárd forintra becsülte a kifizetési korlát feletti, befagyott betétállományt, amiből 10-12 milliárd eshet az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) kártalanítási szabályai alá. Az MNB szerint az OBA ennek az összegnek csak a töredékét kártalanítja. Az OBA-kártalanítás 31 milliós felső határát meghaladó betét 9 magánszemélyhez és 49 vállalathoz kötődik. Ők csak a végelszámolás kedvező alakultában reménykedhetnek. A jegybank az eljárás levezénylésére a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit (PSFN) Kft.-t jelölte ki. Az NHB Bank befektetési üzletágánál fellelhető értékpapírok, ügyfélpénzek nem a végelszámolási vagyon részei: azok várhatóan teljes egészében kiadhatók. Így az OBA és a PSFN elkövetkező tájékoztatásáig a betéteseknek, befektetőknek nincs teendőjük. Az Evobankból átkeresztelt NHB Bankot - ami a működését Magyarországon beszüntető dél-koreai Hanwha Bank hazai leányvállalatából jött létre - a piac Matolcsy György és családja házi bankjaként tartotta számon. A mindössze egy fiókkal és 60 munkatárssal megalakuló hitelintézet öt éve nevet is azért váltott, mert működésüket a jegybank által indított Növekedési Hitelprogramra (Nhp) alapozták. Ennek teljesítésére viszont méretük miatt nem bizonyultak alkalmasnak - vélte lapunk érdeklődésére Bodnár Zoltán egykori MNB-alelnök. Az Nhp révén mindazonáltal az NHB mérlegfőösszege egy év alatt 16 milliárdról 41 milliárdra, a betétállomány pedig 8,5 milliárdról 33,2 milliárdra bővült. A jegybank és más állami intézmények is tolták NHB Bank szekerét. Rájuk bízták az MNB-alapítványok - mára gyakorlatilag megszűnt - pénzkezelését és a Buda-Cash-károsultak értékpapírszámláit. Az ügyfélkör szintén páratlan mértékben megnőtt. Az MNB tavaly nyáron hozott először elmarasztaló határozatot a mindaddig kegyeltjének számító NHB Bank ellen. Ahhoz képest, hogy már akkor a hitelintézet szinte minden szegletében hiányosságokat találtak, Bodnár Zoltán szerint ez nem számított érdeminek. Az MNB már 2016-ban észlelte a bajok gyökereit, így felvethetőnek tartja a felügyelet késedelmességét és felelősségét is. Most nem csak a betétesek károsultak, hanem azok a vállalkozások is, amelyek hiteleit az NHB Bank utalta: e folyamat a végelszámolással leáll. Az építőipari cégek által a bankban tartott megbízói pénzek szintén befagytak. Az NHB-csőd így tovagyűrűzik az egész gazdaságban - figyelmeztetett az egykori jegybankár. A hivatalos magyarázat szerint a bedőlést az idézte elő, hogy az NHB Bank a nagybetétesekre és az nhp-ra építő üzletpolitika helyett nem alkotott új stratégiát. A pénzpiac szerint ugyanakkor, amiképp a felemelkedéshez, úgy a bukáshoz is lehet köze Matolcsy Györgynek. Így a mostani vég mögött a Matolcsy-klánon belüli személyes ellentéteket sejtik. Szemerey Tamás cége januárban állítólag emiatt vált meg az MKB Bank harmadát birtokló érdekeltségétől is. Az NHB Bank ugyanekkor már mind a kilenc vidéki fiókját bezárta. Hírek szerint a hitelintézetnél tartotta cégei pénzeit Matolcsy Ádám, a jegybankelnök fia is, aki viszont a decemberi korlátozások előtt már a Gránit Bankkal szerződött. De a jegybanki alapítványok érdekeltségei is menekülőre fogták, kivonva 4 milliárdnyi betétjüket is. A bedőlés ezután már csak idő kérdése volt.
Szerző