Megbukott a hajléktalanbírság

Publikálás dátuma
2019.03.18 06:00

Fotó: Draskovics Ádám
Kudarcot vallott az a kormányzati terv, hogy büntetéssel "segítsék" az otthontalanokat menhelyre. A szállók forgalma nem nőtt és már a rendőrségi szigor is alábbhagyott.
Tavaly októbertől március 4-ig országszerte 338 esetben alkalmazott helyszíni figyelmeztetést a rendőrség „életvitelszerű közterületi tartózkodás” szabályainak megsértése miatt – tudta meg lapunk az Országos Rendőr-főkapitányságtól. Ez pedig azért figyelemre méltó, mer már január elején 298 helyszíni figyelmeztetésnél tartottak, vagyis a jelek szerint a leghidegebb hónapokban csökkent a büntetési kedv – mintha már a rendőrség is belátta volna, nincs értelme azért bírságolni valakit, mert az utcán él. A szigor enyhülésére utal az is: januárig 10 hajléktalant állítottak bíróság elé azért, mert az utcán élt, azóta viszont egyetlen embert sem. Másféle számok is azt igazolják, hogy a szabálysértési törvény tavaly őszi módosítása, a hajléktalan lét tiltása, büntetése – a kormányzati állítása ellenére – nem "segített" az otthontalanokon. – Március 11-én országosan 82 százalékos volt az éjjeli menedékhelyek kihasználtsága. A februári hidegebb napokon 86-88 százalék körüli volt az arány. Ezek nagyjából megegyeznek az előző évek hasonló időszakában felvett adataival. Nem látjuk, hogy a szigorításnak ebben a tekintetben lett volna bármilyen hatása – mondta Aknai Zoltán, a Menhely Alapítvány igazgatója. Aknai Zoltán és a Menhely Alapítvány munkatársainak tapasztalatai szerint azok többsége, akik eddig huzamosabb ideig az utcán éltek, most a rejtőzködést választották. Ez újabb problémát idézett elő: nemcsak a járókelők szeme elől tűntek el, a szociális munkások is nehezebben találnak rájuk. – Sokan viszont még mindig ott vannak az aluljárókban, csak nem telepednek le egy helyre, vagy csak metrózárás után mennek le aludni. Alkalmazkodtak a körülményekhez – mondta Aknai. A budapesti helyzettel kapcsolatban szerettük volna megismerni Tarlós István főpolgármester véleményét is, ám a Főpolgármesteri Hivatal a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményeihez (BMSZKI) irányított minket. Breitner Péter, a központ szakmai igazgatóhelyettese lapunkat úgy tájékoztatta: az ő tapasztalataik szerint is elsősorban az időjárási viszonyoknak megfelelően változnak az igénybevételi mutatók éjjeli menedékhelyeiken, az őszi jogszabályváltozásokkal kapcsolatban nem figyelhető meg összefüggés a kihasználtsági adatokban.
– Eddig összesen 10-20 olyan esetet számoltunk össze, amikor a hozzánk bekerülő ügyfelek kifejezetten a közterület életvitelszerű használatának tilalmával összefüggésbe hozható okokból érkeztek hozzánk. Azaz rendőrségi beszállítások során, vagy azért, mert az új szabályokra hivatkozva „elzavarták”, „elküldték” a közterületi helyszínről – fogalmazott Breitner. Hozzátette: Utcai Szolgálatuknak egy esetben van tudomása arról, hogy a rendőri szervek közterületi tartózkodás miatt vették őrizetbe ügyfelüket, aki információik szerint a bírósági tárgyalás után figyelmeztetésben részesült. Egyébként a BMSZKI munkatársai is azt tapasztalják, kevesebb hajléktalan emberrel találkozni közterületen. – A VI. kerületben például csaknem a felére csökkent azok száma, akiket idén télen el tudtak érni. Nem tudunk egzakt választ adni arra a kérdésre, hogy hová lettek. Feltehetően olyan helyekre húzódtak vissza, ahol kevésbé vannak szem előtt, esetleg más - nem BMSZKI által fenntartott - intézményekbe mentek – vélekedett Breitner Péter.
Kerestük a Belügyminisztériumot is azzal kapcsolatban, az ismert adatok, tapasztalatok alapján mennyire tartják eredményesnek a szabálysértési törvény módosítását. Nem tartják magukat illetékesnek az ügyben, ezért az Emberi Erőforrások Minisztériumához továbbították megkeresésünket, ahonnan cikkünk írásáig nem kaptunk választ.

Február 3: az év leghidegebb napja

A Február Harmadika Munkacsoport és a Menhely Alapítvány, mint 1999 óta minden évben, idén is elvégezte február harmadikai adatfelvételét, hogy minél pontosabb képet kapjanak a hajléktalan emberekről. Az anonim kérdőíven alapadatokra, a hajléktalanná válásra, a hajléktalanként eltöltött időre, a jövedelemre, munkavállalásra, és az életmódra vonatkozó kérdések szerepelnek. Az alapítvány elnöke, Aknai Zoltán lapunkat úgy tájékoztatta: az adatok kiértékelése jelenleg is zajlik, az eredményekről szóló jelentést várhatóan április közepén hozzák nyilvánosságra. Az viszont már most látszik, a korábbi évekhez hasonlóan több mint 8 ezer kérdőív érkezett vissza a szállókon és az utcán élő hajléktalanoktól – azok száma, akik a leghidegebb napokon is az utcán éjszakáznak, továbbra is 4 ezer körüli.

Frissítve: 2019.03.18 10:08

Nyilvántartásba vették az MSZP-Párbeszéd, az LMP és a DK listáját az EP-választásra

Publikálás dátuma
2019.04.19 17:21

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Összegyűjtötték a szükséges 20 ezer érvényes ajánlást, a korábban nyilvántartásba vett Jobbikhoz, Fidesz-KDNP-hez, Momentumhoz és a Mi Hazánk Mozgalomhoz hasonlóan.
Nyilvántartásba vette az MSZP-Párbeszéd Magyarországért, a Lehet Más a Politika (LMP) és a Demokratikus Koalíció (DK) listáját a május 26-ai európai parlamenti (EP-) választásra pénteken a Nemzeti Választási Bizottság (NVB). A bejelentések megfeleltek a feltételeknek és a pártok összegyűjtötték a listaállításhoz szükséges 20 ezer érvényes ajánlást.
  • Az MSZP-Párbeszéd 48 nevet tartalmazó listáját Tóth Bertalan, az MSZP elnöke és frakcióvezetője vezeti.
  • Az LMP 28 névből álló listájának élén Vágó Gábor korábbi országgyűlési képviselő szerepel.
  • A DK 36 nevet felsoroló listáját Dobrev Klára, a párt alapító tagja vezeti.
Az NVB korábban már nyilvántartásba vette a Jobbik, a Fidesz-KDNP, a Momentum Mozgalom és a Mi Hazánk Mozgalom listáját.
A választáson indulni szándékozó pártoknak április 23-án 16 óráig kell leadniuk az összegyűjtött 20 ezer érvényes ajánlást és bejelenteniük a listájukat. A listán legfeljebb háromszor annyi, azaz 63 jelölt állítható, mint a megszerezhető mandátumok száma, de a szavazólapra csak az első öt jelölt neve kerül fel. A jelöltek sorrendjét a párt határozza meg. A lista bejelentése után a sorrendet nem lehet módosítani, nem lehet a listára új nevet felvenni, és nem lehet róla levenni sem. Ha valamelyik jelölt a listáról kiesik - mert elveszíti választójogát vagy írásban lemond a jelölésről -, helyére a listán soron következő lép. A listát és az azon szereplő jelölteket az NVB legkésőbb a bejelentést követő negyedik napon veszi nyilvántartásba.

Nem sokon múlt, hogy fedélzetén 50 kiló kokainnal vágjon a tengernek a montenegrói haditengerészet kiképzőhajója

Publikálás dátuma
2019.04.19 17:06

Valaki megsúgta a katonai rendészeknek, hol keressék a milliárd forintnyi drogot.
50 kilogramm kokaint foglalt le a montenegrói katonai rendészet az ország haditengerészetének Jadran nevű, kiképzésre használt vitorlásán, írja a Reuters. Az elképesztő mennyiségű, akár több milliárd forintot is érő kábítószert mindössze néhány órával azelőtt foglalták le, hogy a Jadran tanulókkal a fedélzetén kihajózott volna.
A hatóságok közleménye szerint egy tipp nyomán találtak a kokainra, az eset kapcsán pedig még senkit sem vettek őrizetbe. Az ügyben folyik a nyomozás.
Frissítve: 2019.04.19 20:14