Vizsgálja a Boeing 737 Maxok engedélyezését az amerikai hatóság

Publikálás dátuma
2019.03.18. 09:57
Egy 737 Max száll fel a 2016-os Farnborough Airshown
Fotó: ADRIAN DENNIS / AFP
Egy washingtoni vádesküdtszék pedig büntetés terhe melletti idézést küldött legalább egy olyan személynek, aki részt vett a géptípusok fejlesztési munkáiban.
Az amerikai közlekedési tárca vizsgálatot rendelt el vasárnap a szövetségi légügyi hatóságnál (FAA) a Boeing kifogásolt típusainak engedélyezése ügyében – jelentette vasárnap este internetes oldalán a Wall Street Journal. Az MTI összefoglalója szerint a lap úgy tudja, hogy a vizsgálatok – amelyeket a minisztérium és szövetségi ügyészek együtt végeznek – a Boeing 737 MAX típusú repülőgépeire vonatkoznak. Ilyen gép zuhant le a múlt vasárnap Etiópiában, tavaly októberben pedig Indonéziában. A minisztérium azt vizsgálja, megfelelőek voltak-e a gépek biztonsági rendszerei, és megalapozottan adták-e ki rájuk a repülési engedélyeket. A Wall Street Journal úgy értesült, hogy a közlekedési minisztérium vizsgálata mellett egy washingtoni vádesküdtszék is büntetés terhe melletti idézést küldött legalább egy olyan személynek, aki részt vett e géptípusok fejlesztési munkáiban. Az idézést egy nappal az etiópiai légitársaság 157 halálos áldozatot követelő katasztrófája után postázták. A beidézett személynek be kell mutatnia a repülőgépre vonatkozó valamennyi dokumentumot, köztük leveleket, e-maileket és egyéb műszaki leírásokat. A kért papírokat az igazságügyi minisztérium bűnügyi részlegének még márciusban be kell nyújtani. A Wall Street Journal vasárnap este megpróbálta megszólaltatni a közlekedési és az igazságügyi tárca illetékeseit, de nem járt sikerrel. A chicagói székhelyű Boeing szóvivője elhárította a kommentárt, arra hivatkozva, hogy a vizsgálatok ideje alatt nem válaszol jogi vagy a kormányzati vizsgálatokat érintő kérdésekre. A lap megjegyezte: az Egyesült Államokban rendkívül szokatlan, hogy szövetségi ügyészek vizsgálják kereskedelmi repülőgépek műszaki adatainak jóváhagyását, e folyamat részleteit, illetve a repülési engedélyek kiadásának rendjét. A szövetségi biztonsági vizsgálatokat ugyanis mindig polgári peres eljárás keretében végzik el. Az FAA vasárnap közleményben tudatta, hogy a 737 MAX típusú repülőgépek – amelyek 2017 óta vannak forgalomban – a szokásos eljárás után kapták meg a működési engedélyt. Ez a szokásos eljárás magában foglalta a repülőgép műszaki vizsgálatát, a földön és levegőben végrehajtott teszteket, a karbantartási követelmények ellenőrzését és a többi polgári repülési hatóság együttműködését is. Dennis Muilenburg, a Boeing elnök-vezérigazgatója vasárnap este szintén kiadott egy közleményt, amelyben leszögezte: a vállalat továbbra is együttműködik az etióp hatóságok vizsgálataival, és folyamatban van az inkriminált típusok szoftvereinek frissítése. Dagmawit Moges etióp közlekedési miniszter vasárnap bejelentette: a lezuhant gép feketedobozai jó állapotban vannak, és a Franciaországban folytatott vizsgálatok első eredményei alapján „egyértelműek a hasonlóságok” az etióp légitársaság és a Lion Air indonéz légitársaság októberben lezuhant gépének katasztrófája között. Az Ethiopian Airlines utasszállítója helyi idő szerint múlt vasárnap, reggel 8 óra 44 perckor, nem sokkal a felszállás után zuhant le. A repülőn 33 ország 149 polgára utazott. A balesetet senki nem élte túl, a 8 fős személyzettel együtt összesen 157-en haltak meg. A Boeing érintett modelljeit a tragédia óta sok országban nem engedik repülni a légügyi hatóságok, megrendelések ezreit mondták vissza, és a cég tőzsdei értéke 28 milliárd dollárral esett. Ugyan a gyártó tagadja, hogy veszélyes lenne repülni a gépekkel, de még jövőhéten kiad egy szoftver-frissítést a 737 MAX-hoz.
Szerző

Európa-szerte ünnepelte március 15-ét a RED

Publikálás dátuma
2019.03.18. 09:30
Képünk illusztráció
Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI
Hágában és a skóciai Perth központjában is megemlékezést tartottak a helyi magyarok.
A skóciai Perth központjában több mint 100 helyi magyar gyűlt össze egy helyi hotelben azért, hogy együtt ünnepeljék meg március 15-ét – mondta Mester Barnabás, az MSZP EP-képviselőjelöltje, a  Radikális Európai Demokraták (RED) mozgalom alapítója. Élő bejelentkezésében egyebek mellett elmondta: a helyszínen mondott beszédében szó volt arról, hogy az elmúlt években több százezren költöztek külföldre a jobb megélhetés és a nyugodtabb élet reményében. Éppen ezért egy kivándorlásügyi államtitkárságot hoznának létre, amelyik a külhoni magyarsággal tartja a kapcsolatot és segíti a beilleszkedést a visszatelepülőknek, emellett egy hatékony konzuli szolgálatot is szeretnének kialakítani.
Mester Barnabás március 15-én Hágában is beszédet mondott a hollandiai magyarok megemlékezésén, a magyar nagykövetség épülete előtt. Kiemelte, hogy kicsit szomorkás is ez a nap, mert sok százezer magyar most a hazájától távol, csak az interneten keresztül ünnepelhet. Ironikusnak nevezte, hogy 171 évvel a forradalom után megint olyan rendszerben élünk otthon, amelyik nem összeegyeztethető a 12 ponttal. Hozzátette: megint cenzúra van Magyarországon, nemzeti bank helyett „állami pénzmosoda” működik, közteherviselés helyett feudális viszonyok uralkodnak, a törvény előtti egyenlőséget leginkább Polt Péter méri, és az egészségügynek és az oktatásnak még csak saját minisztériuma sincsen. Majd arról beszélt, hogy Magyarország helye megkérdőjelezhetetlenül az Európai Unióban van. A helyi magyarok az ünnepi megemlékezés mellett tüntettek is Hágában.
Szerző

A hitelminősítőkhöz hasonlóan mérné a jogállamiságot Weber - az uniós pénzeket is ehhez kötné

Publikálás dátuma
2019.03.17. 16:16
Manfred Weber
Fotó: Mateusz Wlodarczyk / AFP
Az Európai Néppárt csúcsjelöltje egy olyan független testületet hozna létre, amely a jogállamiságot vizsgáló elemzéseket készítene az EU tagországairól. Sárga és piros lapokat vezetne be a renitenseknek.
Tekintélyes jogászokból, a tagállami legfelső bíróságok és alkotmánybíróságok, és az Európai Unió Bírósága egykori tagjaiból álló független testületnek kellene ellenőriznie a jogállami elvek érvényesülését az Európai Unió tagállamaiban - érvelt Manfred Weber, az Európai Néppárt európai parlamenti választási csúcsjelöltje. A héten Magyarországon járt német politikus a szövetségi alkotmánybíróság egy köztiszteletben álló egykori bírájával, Udo di Fabióval a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung című konzervatív német vasárnapi lapban közösen közzétett írásában kifejtette, hogy a legfeljebb kilenc tagból álló testületet azzal a feladattal kellene megbízni, hogy
kétévente az EU valamennyi tagországáról készítsen a jogállamiság érvényesülését vizsgáló elemzést.

Az elképzelés szerint a hosszú hivatali időre megválasztott testület azt vizsgálná, hogy az egyes tagállamokban mennyire érvényesül a jog uralma a bíróságok függetlenségét, a korrupció veszélyét és a sajtó szabad működését tekintve. Nyilvános jelentései javaslatot is tartalmaznának a feltárt gondok megoldására, és arra is, hogy milyen következményekkel kellene járnia a problémamegoldás esetleges kudarcának.

A jó néppárti szereplés esetén minden bizonnyal májustól az Európai Bizottság elnökévé avanzsáló Manfred Weber és szerzőtársa szerint a testület úgynevezett sárga lapot mutatna fel, ha a jogállamiság sérülésének alapos gyanúját állapítja meg. Az Európai Bizottság (EB) ebben az esetben jogállamisági eljárást indítana az adott tagországgal szemben.
A testület úgynevezett piros lapot mutatna fel a jogállamiság komoly, súlyos sérülése esetén. Ebben az esetben az ügy az Európai Unió Bírósága elé kerülne, az EB pedig szankciókat javasolna az EP-nek és a tagállami állam-, illetve kormányfőket összefogó Európai Tanácsnak.

Ezeket a büntetőintézkedéseket csak az EP vagy a tanács többségi, adott esetben minősített többségi döntésével lehetne megakadályozni  azaz nem lenne képes például egy ország egymaga blokkolni a döntést.
Manfred Weberék az elképzelést összekötötték az EU-s támogatások kifizetésével.

A hitelminősítő intézetek országjelentéseivel párhuzamot vonva azt írták, hogy a független jogi elemzői tanács nyilvános jelentései a "jogállamisági hitelképesség" megállapítására szolgálnának, és ez a hitelképesség lenne a feltétele az EU-s támogatások maradéktalan kiutalásának. Mint írták, az úgynevezett strukturális támogatási alapokból járó támogatások egy részét vagy egészét vissza lehetne tartani, ha az adott tagállam közigazgatásában korrupció mutatkozik, vagy ha nem tudnak szabadon dolgozni a médiumok. Kifejtették: a jogállamiság a garancia a működőképes és korrupciótól mentes közigazgatásra, a független igazságszolgáltatásra, az alapjogok érvényesülésére, mindarra, ami "elengedhetetlen a személyi sérthetetlenséghez és az élő demokráciához".
Azonban a jogállamiság sérülésének veszélyére utalhat az is, ha "oligarchia" alakul ki, amelyben a piac erőit politikai eszközként használják, vagy ha akadályozzák a vélemény-, és a sajtószabadságot.

A jogrendbe vetett bizalom nélkül "sem a megerősített európai költségvetés, sem a közös fizetőeszköz, és a közös határvédelem sem működhet" - írta Manfred Weber és Udo die Fabio. A többi között hozzátették: az általuk javasolt testület a "politikai spektrumot" tekintve "plurálisan kiegyensúlyozott" lenne, és tagjainak szakértelme, illetve függetlensége révén kezelni lehetne azokat a "reflexeket", amelyek kiváltják, hogy "az érintettek a nemzeti szintű jogállamisági hiányosságok európai vizsgálatát belpolitikai célokat szolgáló eszközként használják Brüsszel ellen".