Előfizetés

Tengelyferdeség magyarázhatja az exobolygók szokatlan pályáit

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.03.18. 14:14
Illusztráció
Fotó: NASA
Egy új elmélet szerint az exobolygók jelentős része az oldalára dőlt. Ha ez igaz, akkor egy megoldódhat egy régi rejtély.
A bolygók a csillagukat körülvevő gáz- és porkorongból alakulnak ki, pályájuk pedig folyamatosan változik, ahogy hatnak egymásra és a korongra. Az egymáshoz közeli bolygók esetén a legstabilabb pályák között úgynevezett rezonancia áll fenn: a bolygók keringési időinek aránya kis egész számok hányadosával írható le. 
A Kepler-űrtávcső adatai szerint azonban vannak bolygók, amelyekre nem az ilyen elrendezések jellemzők. Az űreszköz jó néhány olyan kompakt, többszörös bolygórendszert talált, ahol a bolygók kevesebb mint száz nap alatt kerülik meg a csillagukat. Ezeknek meglepően nagy hányadában a bolygók nem a rezonáns pályákat foglalják el. Például a közelebbi bolygó 3,2-szer kerüli meg a csillagot, míg a távolabbi párja kétszer.
Ennek oka az lehet, hogy valami kitolja a bolygókat a rezonanciából. Korábban úgy gondolták, hogy maguk a bolygók okozzák a disszonanciát, de hogy miképpen, az rejtély maradt. A Yale Egyetem munkatársai, Sarah Milholland és Gregory Laughlin, most a Nature Astronomy folyóiratban azt a feltevésüket tették közzé, hogy az exobolygók forgástengelyének ferdesége lehet az oka - írta a Csillagászat.hu.
Ha egy bolygó tengelye kibillen, a csillaga idővel visszahúzza azt a helyére. A Hold és a Föld helyzete is így rendeződött nem sokkal a kialakulásuk után. A Föld árapály-ereje egy dudort húzott a Hold egyenlítőjére. Erre a kisebb távolság miatt erősebben hatott a Föld tömegvonzása, mint a Hold többi részére, a húzóerő fokozatosan lelassította a Hold forgását, és annak periódusidejét a Föld körüli keringéséhez igazította. A folyamat során a Hold forgási energiájának egy része keringési energiává alakult, és ezáltal távolabbra került a Földtől. Az óceánok árapály-jelenségének köszönhetően, amit a Hold okoz, égi kísérőnk még most is nagyon lassan távolodik tőlünk, a Föld forgása pedig lassul.
Hasonló folyamat zajlik le a bedőlt tengelyű bolygók esetében: ahogy a csillaguk árapály-ereje igyekszik egyenesbe billenteni a tengelyüket, lassan távolodnak tőle. Ahhoz, hogy eltávolodjanak a rezonanciapályától, megfelelően hosszú ideig bedőlve kell maradniuk; a csillag tömegvonzása csak hosszú idő alatt tud a pályájukon változtatni.
Ha ezek a bolygók erősen bedőltek, annak meg kell mutatkoznia abban, ahogy a csillaguk körül keringve infravörösben változik a fényességük. A legextrémebb esetben, ha a bolygó teljesen az oldalára dőlt, mint például az Uránusz, akkor a nappal és az éjszaka fél-fél évig tart egy adott féltekéjén. A Spitzer űrtávcső vagy a jövőben üzembe állítandó James Webb-űrtávcső segítségével észrevehetjük a jellegzetes mintázatokat az infravörös fénygörbékben.
Az még nem egyértelmű, hogy az elmélet mennyire általánosítható az exobolygókra - magyarázta Millholland.   
„Azt hiszem, azt nyugodtan mondhatjuk, hogy a nagy tengelyferdeségek gyakoriak, de további vizsgálatok szükségesek, hogy megtudjuk, mennyire.”

Új kemoterápiás protokollok bevezetését javasolják az onkológusok

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2019.03.18. 13:45
Illusztráció
Fotó: GARO/PHANIE / AFP
Több mint harminc új kemoterápiás protokoll hivatalos bevezetését javasolja a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság (MKOT).
Az onkológusok javaslatai nem új gyógyszerekre vonatkoznak, hanem a jelenleg is elérhető és államilag finanszírozott gyógyszerek alkalmazásában adnának nagyobb mozgásteret az onkológiáknak - derül ki a szervezet közleményéből.
A gyógyszerkutatásoknak csak egy része irányul új hatóanyagok kifejlesztésére, világszerte számtalan vizsgálat zajlik arról, hogy a már engedélyezett gyógyszereket milyen ütemezés szerint vagy milyen kombinációban érdemes alkalmazni ahhoz, hogy abból a beteg a legtöbbet profitálhassa. Az eredményeket a nagy nemzetközi orvosi szervezetek folyamatosan publikálják, ezek alapján rendszeresen finomítják a terápiákra vonatkozó ajánlásaikat is.
A Magyar Klinikai Onkológai Társaság a legutóbbi kongresszusán megállapodott a Nemzeti Egészségbiztosítási Alappal, hogy az orvostársaság egy javaslatcsomagban foglalja össze milyen kemoterápiás protokollokat hiányolnak a kezelőorvosok Magyarországon. A MKOT felhívására a fővárosi és vidéki kórházakból, egyetemi klinikákról érkeztek javaslatokból kiderült kiderült: az onkológusok több mint harminc új daganatellenes kezelési protokoll bevezetését tartják indokoltnak, az orvostársaság ez alapján előterjesztette módosítási kérelmét. 
A protokollok szabják meg a daganatellenes terápiák kezelési rendjét: tartalmazzák, hogy adott daganatokat milyen szerek milyen kombinációjában, mennyiségében, időbeni ütemezésében, hány ciklusban kell kezelni. Indokolt esetben el lehet térni a protokolltól, viszont ez többlet adminisztrációval jár az osztályok számára.

Most derült ki: decemberben felrobbant egy meteorit Kamcsatkánál

MTI
Publikálás dátuma
2019.03.18. 12:21
A hat évvel ezelőtti, cseljabinszki meteorrobbanás
Fotó: Alex Alishevskikh / NASA
Az oroszországi Cseljabinszk fölött hat évvel ezelőtt felrobbant meteorit óta a legnagyobb űrszikla égett el a közelmúltban a Bering-tenger fölött Kamcsatka félszigete közelében.
A december 18-án, helyi idő szerint nagyjából délben bekövetkezett eseményről, amely az elmúlt 30 év második legnagyobb meteorrobbanása volt, csak most számolt be az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) - írja a BBC hírportálja.
Az űrszikla tízszer annyi energiával robbant fel, mint amennyi a hirosimai atombomba felrobbanásakor felszabadult. A többméteres meteorit másodpercenként 32 kilométeres sebességgel süvített át a Föld légkörén és végül 25,6 kilométer magasan égett el, mint egy óriási tűzgolyó. A robbanás hatóereje 173 kilotonna volt.
"Ez a cseljabinszki meteorit hatóerejének 40 százaléka volt, de mivel a robbanás ezúttal a Bering-tenger fölött történt, következményei nem voltak ugyanolyanok, a hírekbe sem került bele"

- mondta Kelly Fast, a NASA munkatársa, aki rámutatott, hogy a bolygó hatalmas vízfelületei komoly védelmet biztosítanak.

Lindley Johnson, a NASA munkatársa szerint ilyen méretű tűzgolyó százévente mindössze 2-3 alkalommal fordul elő. 
Az oroszországi Cseljabinszk fölött 2013 februárjában semmisült meg egy meteorit, annak hatóereje 500 ezer tonna TNT energiájával vetekedett. Az akkori robbanás miatt több mint ezren sebesültek meg, a legtöbb sérülést a kitörő ablaküvegek szilánkjai okozták.
A kutatók a Texas állambeli The Woodlandsban zajló 50. Hold- és Bolygótudományi Konferencián számoltak be a decemberi meteorrobbanásról. A robbanást katonai műholdak rögzítették, a NASA-t az Egyesült Államok légi ereje értesítette. Johnson szerint a tűzgolyó olyan terület fölött lépett be a földi légkörbe, amelynek közelében Észak-Amerika és Ázsia között közlekedő utas- és áruszállító repülőgépek légi útvonalai húzódnak.