Előfizetés

Most derült ki: decemberben felrobbant egy meteorit Kamcsatkánál

MTI
Publikálás dátuma
2019.03.18. 12:21
A hat évvel ezelőtti, cseljabinszki meteorrobbanás
Fotó: Alex Alishevskikh / NASA
Az oroszországi Cseljabinszk fölött hat évvel ezelőtt felrobbant meteorit óta a legnagyobb űrszikla égett el a közelmúltban a Bering-tenger fölött Kamcsatka félszigete közelében.
A december 18-án, helyi idő szerint nagyjából délben bekövetkezett eseményről, amely az elmúlt 30 év második legnagyobb meteorrobbanása volt, csak most számolt be az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) - írja a BBC hírportálja.
Az űrszikla tízszer annyi energiával robbant fel, mint amennyi a hirosimai atombomba felrobbanásakor felszabadult. A többméteres meteorit másodpercenként 32 kilométeres sebességgel süvített át a Föld légkörén és végül 25,6 kilométer magasan égett el, mint egy óriási tűzgolyó. A robbanás hatóereje 173 kilotonna volt.
"Ez a cseljabinszki meteorit hatóerejének 40 százaléka volt, de mivel a robbanás ezúttal a Bering-tenger fölött történt, következményei nem voltak ugyanolyanok, a hírekbe sem került bele"

- mondta Kelly Fast, a NASA munkatársa, aki rámutatott, hogy a bolygó hatalmas vízfelületei komoly védelmet biztosítanak.

Lindley Johnson, a NASA munkatársa szerint ilyen méretű tűzgolyó százévente mindössze 2-3 alkalommal fordul elő. 
Az oroszországi Cseljabinszk fölött 2013 februárjában semmisült meg egy meteorit, annak hatóereje 500 ezer tonna TNT energiájával vetekedett. Az akkori robbanás miatt több mint ezren sebesültek meg, a legtöbb sérülést a kitörő ablaküvegek szilánkjai okozták.
A kutatók a Texas állambeli The Woodlandsban zajló 50. Hold- és Bolygótudományi Konferencián számoltak be a decemberi meteorrobbanásról. A robbanást katonai műholdak rögzítették, a NASA-t az Egyesült Államok légi ereje értesítette. Johnson szerint a tűzgolyó olyan terület fölött lépett be a földi légkörbe, amelynek közelében Észak-Amerika és Ázsia között közlekedő utas- és áruszállító repülőgépek légi útvonalai húzódnak.

Meglepő okai is lehetnek annak, ha „majd' kiugrik a szívünk”

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.03.16. 14:14
Illusztráció
Fotó: MAY / BSIP / AFP
Ijesztő érzés, ha úgy érezzük, hirtelen felgyorsul a szívverésünk; majd’ kiugrik a szívünk. A szakorvos szerint az alkalmi pulzus kiugrásokat sem szabad félvállról venni.
Amikor az agy azt a parancsot adja: a szívnek „nagyobb sebességre kell kapcsolnia”, a szívverés működtetéséért felelős, miocitáknak nevezett, speciális izomsejtek mozgásba lendülnek. Ennek hatására a szív többször húzódik össze percenként, vagyis emelkedik a pulzus. A hirtelen megemelkedett pulzusnak több oka is lehet - mondta dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.

Fizikai aktivitás, sport

Ha intenzívebben mozgunk, a szívnek gyorsabban kell pumpálnia a vért, hogy oxigénhez és tápanyaghoz jussanak a sejtek. Minél intenzívebb a mozgás, annál inkább emelkedik a pulzus, de egy szívelégtelenséggel élő betegnek már akár egy emeletnyi lépcsőzés is ilyennek számíthat. 

Cukorevés

A túl sok cukor és szénhidrát fogyasztása felgyorsíthatja a pulzust. Még az olyan „ártatlannak” látszó ételek is okozhatnak szívdobogást, mint a kukoricapehely, a vajas pattogatott kukorica. A finomított szénhidrát által beindított inzulinválasz ugyanis a kiválasztó szervek és a belső elválasztású mirigyek harmonikus működését is összezavarja. Megemelkedik az adrenalinszint, ami tovább emeli a pulzust.

Alkoholfogyasztás

Az alkohol magas cukortartalma is elég ahhoz, hogy felpörgesse a szívműködést. Ráadásul német kutatók szerint a véralkoholszint emelkedésével együtt nő a szívritmuszavar kockázata is. A kutatást EKG-val és alkoholszondával végezték a müncheni Oktoberfest látogatói körében.

Érzelmi stresszhelyzet

A magas pulzus szívritmuszavar jele is lehet. Egy rossz vagy felkavaró hír átadásánál nem véletlenül szokták javasolni, hogy üljön le az érintett. Egy hirtelen ijedtség vagy éppen egy lelkesedést kiváltó esemény hatására ugyanis beindul a gyors stresszreakció, aminek részeként többek közt emelkedik a pulzus, akár rosszullétet is okozva.

Gyógyszerek és drogok

Bizonyos gyógyszerek (főként diétás tabletták, az orrnyálkahártya duzzanatát csökkentő szerek, asztmás inhalátorok) és egyes drogok, mint az ecstasy és a kokain is, rövid idő alatt felgyorsíthatják a pulzust.

Hormonális változások

A hormonszintek változásai, például terhesség vagy menopauza alatt átmenetileg megemelhetik a pulzusértéket.
Ha a pulzus kiugrását egynél többször tapasztaljuk, és nem tudjuk okhoz kötni, mindenképpen ki kell vizsgáltatni, hogy kiderüljön, nem húzódik-e betegség a háttérben – hangsúlyozta a szakorvos.
„Okozhat emelkedést például a vashiányos vérszegénység, egyes szívbillentyű, szívet érintő problémák, pajzsmirigy eltérés, komoly vérzés vagy egyes szervek súlyos betegségei.”

Így tudható meg, hogy „csak” a pulzust kell csökkenteni vagy az a kiváltó okot is kezelni kell. A szakorvos figyelmeztetett, a pulzust szabályozó gyógyszert orvosnak kell felírnia, az ismerősöknek bevált, de a magunk választotta szereket sem biztonságos szedni - tette hozzá dr. Sztancsik Ilona.

Ártalmasabb lehet az egészségre a sütés, mint a szmog

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.03.16. 11:11
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Egy kutatás szerint a sütés bármilyen formája többet árt az emberi szervezetnek, mint a nagyvárosokban gyakran megjelenő szmog.
A konyhai légszennyezés károsabb lehet az egészségre, mint a nagyvárosokra és ipari zónákra telepedő szmog – írta a Qubit az amerikai környezetegészségügyi kutatókat tömörítő Indoor Chem tavalyi vizsgálatának eredményeit összegző The Guardian-cikk alapján.
 A háztartások konyháiban keletkező egészségkárosító anyagokat tavaly nyáron több száz helyszíni vizsgálattal felmérő Home Chem projekt feltárta, hogy egy átlagos amerikai otthonban az ózon (O3), a nitrát- (NO3) és hidroxid- (OH) ionok, a szénmonoxid (CO) és a metán (CH4) aránya a levegőben magasabb volt, mint a durván szennyezett városok légterében. 
Leginkább a sütés szennyezi a környezetet, legyen szó a serpenyőben vagy fritőzben, illetve a kemencét imitáló sütőkben, illetve pirítókban végzett hőkezelésekről - állapították meg a kutatók. Így a pirítós, a tükörtojás, a sült kolbász éppúgy veszélyforrás, mint a csőben sült kelbimbó vagy a sült csirke.
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Az angolul particular matter (PM) néven ismert szálló por a konyhákban javarészt a sütés-főzés alapanyagaiból áll, beleértve a fűszereket, a részben elszenesedett zöldség- és húsmaradványokat, az olaj- és zsírmolekulákat. Mint kiderült, ezek közül a 2,5 mikronnál kisebb, a tüdőből nem ürülő anyagok koncentrációja 200 mikrogramm volt köbméterenként, vagyis többszöröse annak, mint amennyit a legendásan szmogos Londonban mérnek egy átlagos őszi napon.