Az Európai Néppártban is megjelenő kritikák és a nyugati sajtóban eltúlzott támadások hatására nagyítóval vizsgálnak minket, mint a bogarakat – jelentette ki Navracsics Tibor magyar uniós biztos az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete szervezésében rendezett hétfői beszélgetésen a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának dísztermében hazánk brüsszeli megítéléséről.
A rendezvényen az egyetem egyik fiatal oktatója arról beszélt, hogy az erasmusos diákok még egy egységes Európa tagjának érzik magukat, de később nagyon is megfogható, hogy nem tartozunk a régi államok belső magjához. Megkérdezte a magyar uniós biztost, érzett-e hasonló elkülönítést a Brüsszelben végzett munkája alatt, mire Navracsics több szintet is megemlített, mondván: a legjobb kultúrantropológiai képezés volt számára a novemberben véget érő biztosi periódusa. Már a beiktatását megelőző meghallgatása előtt is sokan lenácizták – felelte, majd kitért arra, hogy ő az egyetlen a bizottságban, akinek egyik társa sem érti az anyanyelvét. Az elmúlt öt évben minden beszélgetőtársának el kellett magyaráznia, hogy miközben a többi európai nemzet az 1918-19-ben megszületett szabadságot, függetlenséget ünnepli, Magyarország számára a békeszerződés az ország kétharmadának elvesztését jelentette, s a muzulmánokhoz való viszonyunk sem ugyanaz, mint a nyugati tagállamokban. A magyar gyerekek a „Katalinka szállj el! Jönnek a törökök” kezdetű véres mondókán nőnek fel, a történelem óvatosságra neveli az ide született embereket.
Navracsics Tibor szerint az idei lehet az első olyan európai parlamenti voksolás, amelyen már olyan önálló uniós szintű témák is napirenden vannak, mint a migráció és a klímaváltozás hatása. Egy nemrég született Eurobarométer vizsgálatra hivatkozva arra emlékeztetett, hogy amikor az embereket a legfontosabb nemzetközi kérdésekről kérdezték, a legtöbben a menekültkérdést és a terrorizmus megfékezését nevezték meg, míg a nemzeti gondok között szinte mindenhol az első helyekre sorolták az egészségügy és az oktatás nem megfelelő színvonalát. Az új közös témák miatt idén Navracsics a korábbiaknál minden tagországban magasabb részvételi arányt vár, mint az öt évvel ezelőtti szavazáson, amikor például a szlovákoknak mindössze 13 százaléka ment el voksolni. Ugyanakkor – hangsúlyozta a magyar biztos – éles belpolitikai vita egyelőre csakis Magyarországon kíséri az EP-választás előkészületeit.
Úgy látja, az elmúlt években az uniós intézmények és vezetők ismertsége sokat nőtt nálunk is. Ebben része volt a 2020-ig tartó, diákoknak és oktatóknak is lehetőségeket kínáló Erasmus+ programnak is, amely azon ritka területek egyike, ahol a 2021-ben induló új pénzügyi ciklusban sem csökken a brit kilépés miatt visszaeső keret.
A Brexit miatti tanácstalanság és félelem az oktatás és kultúra területére is hatással van, az eddig oly népszerű angol egyetemekre már nem küldhetnek új erasmusok diákokat, az unió a jelenleg ott tanuló fiatalok kurzusait még finanszírozza, s aztán vége a közösen szervezett tanulmányutaknak. 2023-ban Magyarország és Nagy-Britannia adta volna az Európa kulturális fővárosa címet viselő településeket, de épp Navracsics volt kénytelen kizárni a briteket az Európai Bizottság döntése alapján, amely szerint a rangra csak EU-tagok, tagjelöltek és az Európai Gazdasági Térség tagországainak városai pályázhatnak, s mostani tudásunk szerint a britek 2019-től egyik halmazban sem lesznek benne. Ennek révén azonban az a felemás helyzet állt elő, hogy a magyar biztos szülővárosa, Veszprém viselheti a címet, miután tavaly decemberben a hazai pályázók közül őket választotta ki az itthoni zsűri. Ha újságíró lenne, ezt írná meg – ütötte el a lépés élét Navracsics Tibor.
A kérdésre, hogy a britek kilépésével megszűnik-e hivatalos nyelnek lenni az EU intézményeiben az angol, a biztos azt felelte, hogy nem, mert Írország, Málta és Ciprus második hivatalos nyelvként az angolt adta meg. Valóban érződött nyomás, hogy a francia lépjen az angol helyére, de józan megfontolás alapján a brüsszeli vezetők is belátták, hogy ma már nem lehet eltörölni az angolt, mint a legfontosabb közösen használt munkanyelvet, mert enélkül megbénulna az Unió intézményrendszere.
