hulladék;szemét;Nagy István;Palkovics László;

- A szemét mellett halmokban álltak a kormányígéretek a kampánymegnyitón

Bűncselekmény lesz az illegális szemétlerakás és – legalábbis 2021-ig - kiterjesztik a betétdíjrendszert. A hulladék „termelése” helyett fő cél a házi hasznosítás.

A szemét mellett halmokban álltak az ígéretek, ötletek és panaszok is a kormány idei TeSzedd! elnevezésű szemétgyűjtési kampány megnyitóján. A rendezvény keretében  - mint képünkön is látszik - Palkovics László innovációs és technológiai, illetve Nagy István agrárminiszter, valamint Kontrát Károly belügyminisztériumi államtitkár és Homolya Róbert, a MÁV elnök-vezérigazgatója – további önkéntesek között - az Újpest-Rákospalota vasútállomáson jó fél órás szemétszedéssel igyekeztek személyes jó példával elöl járni. Így több tucat hulladékzsák telt meg. Közlésük szerint a 8. alkalommal megrendezett, egy hetes szemétszedési kampányban 3240 helyszínen több mint 240 ezer önkéntes vesz részt.

Magyarországon több tízezer tonnára rúghat, illetve szakértők szerint egyre nő az évente felfedezett, majd közköltségen elszállított illegális hulladék mennyisége. A MÁV területén tavaly ezer tonnát, idén eddig pedig már 400 tonnát szedtek össze – tudtuk meg Homolya Róberttől.

A panasz mellett a miniszterek megoldási javaslatokkal is előálltak. Így Palkovics László a készülő jogszabálytervezetek közül kiemelte, hogy a jövőben bűncselekménynek számít majd az illegális szemétlerakás. Emellett ismételten kísérletet tesznek a csomagolóanyagok betétdíjasítására. Kérdésünkre Nagy István és Homolya Róbert is komoly gondnak nevezte, hogy az illegális hulladék elhelyezéséért az elszállítójának kell lerakási járulékot fizetni. Az erdőgazdaságok évente több százmilliót költenek e célra – közölte az agrárminiszter, aki ennek eltörlését is kezdeményezi. Palkovics László szerint az építési hulladék kapcsán is cél, hogy azt ingyen, vagy kevés pénzért lehessen elhelyezni.

A kampány résztvevőin kívül más szakértők is a lakossági szemléletformálás fontosságára helyezik a hangsúlyt. Homolya Róbert szerint azt kellene elérni, hogy ciki legyen a szemét elhajítása, ami a mai közfelfogásra még nem jellemző. A hulladékhelyzet tehát otthon dől el. És, bár fontos a szelektív gyűjtés, ma már jóval erőteljesebb az ösztönzés a hulladékkeletkezés megakadályozására, vagyis a házi újrahasznosításra. Ez lehet például a komposztálás.

Mint arról korábban beszámoltunk, az Orbán-kabinet tavaly év végén azzal az indokkal vetette el az

Innovációs és Technológiai Minisztérium javaslatát a nejlonzacskó-termékdíj jelentős emelésére, hogy azt az EU még nem teszi kötelezővé. Ezt Palkovics László lapunknak elismerve úgy fogalmazott, hogy az elképzeléseket „mielőbb” szeretnék törvényi formába önteni. A fő cél a gyártók, illetve a hulladékkezelők megfelelő irányú ösztönzése – fogalmazott. Felvetésünkre nem cáfolta, hogy hírek szerint a hulladékkezelők éppenséggel az ösztönzés hiánya miatt egyre kevésbé hajlandóak a korszerű feldolgozásra, ezt is a megoldandók közé sorolva. Annak kapcsán, hogy az unió országjelentése szerint Magyarországon a hulladékok újrahasznosítása nem éri el, míg egyszerű lerakása magasabb az uniós átlagnál, abbéli véleményének adott hangot, hogy a szabályozásban érdemes a Nyugaton már bevált példákat követni.

Tömöri Balázs, a Greenpeace kampányfelelőse üdvözölte a termékdíjra vonatkozó kormányzati kezdeményezést. Maguk is elsősorban a „hulladékkeletkezés megelőzése”, a csomagolóanyagok „újrahasználata” mellett törnek lándzsát. Az illegális hulladékot lerakók ellen ugyanakkor a jelenleginél sokkal erélyesebb hatósági fellépést sürgetett, mondván: a bírság mértéke ma már elrettentő, ám tettenérés híján azt nincs kire kiszabni. Megoldandó az építési törmelék elhelyezésének ügye is. Üdvözölte ugyanakkor a helyhatóságok és civil szervezetek által közösen működtetett zöldkommandókat. A műanyag palackok helyett alapvetően az üveg használatát javasolják, bár például a Sziget Fesztivál vendégei többször használatos, visszaváltható műanyagedényeket használtak. E tekintetben a formák világszintű egységesítését szorgalmazzák.

A Hulladékvadász.hu oldal évente 3500 illegálishulladék-bejelentést továbbít a helyhatóságokhoz – tudtuk meg Szebenyi Péter főszerkesztőtől, aki szintén sorolja az elborzasztó példákat: egy ízben a MÁV a Hungária körúti felüljáró alól 450 tonna illegális hulladékot szállított el. Úgyszintén üdvözölte a néhány településen működő zöldkommandókat. Maga is utalt a tettenérés, illetve a bizonyíthatóság nehézségeire. Kedvező példaként említette Józsefvárost, ahol a kamerák segítettek.

Egy másik szakértő szerint elemeiben léteznek a  megfelelő eszközök, ám ezek összehangolatlanok. A ma is beszedett évi közel százmilliárdos termékdíj például célzott programok helyett a költségvetésbe kerül. Bár lapunk kérdésére Nagy István kitűnőnek nevezte a tárcák közötti együttműködést, az uniós szemlélet alapján ez nem eredményes.

Miután az állami vezetők kétségkívül megtisztították a pályaudvart a minden zugában fellelhető szeméttől, megkérdeztük tőlük, hogy szerintük a helyszínen mikor „termelődik újra” az eredeti halom. Nagy István egy napot, Homolya Róbert egy hetet tippelt.

Nem büntetné a kormány a szeméttel fűtőketHabár kérdésünkre Palkovics László és Nagy István is komoly gondnak nevezte a hulladék háztartási elégetését, egyikük sem tartotta szükségét az ezzel kapcsolatos, elsősorban környezetvédő szervezetek által javasolt, erőteljesebb hatósági fellépésnek. Nagy István szerint a nélkülözőket abban érdemes segíteni, hogy az erdőben gyűjthető fával fűtsenek. Palkovics László pedig várja a környezetvédő szervezetek javaslatait arra nézvést, hogy pontosan mely hatóság milyen erőforrásokból érje tetten a hulladékkal fűtőket.