A szemét mellett halmokban álltak a kormányígéretek a kampánymegnyitón

Publikálás dátuma
2019.03.18. 20:26

Fotó: Máthé Zoltán / MTI
Bűncselekmény lesz az illegális szemétlerakás és – legalábbis 2021-ig - kiterjesztik a betétdíjrendszert. A hulladék „termelése” helyett fő cél a házi hasznosítás.
A szemét mellett halmokban álltak az ígéretek, ötletek és panaszok is a kormány idei TeSzedd! elnevezésű szemétgyűjtési kampány megnyitóján. A rendezvény keretében  - mint képünkön is látszik - Palkovics László innovációs és technológiai, illetve Nagy István agrárminiszter, valamint Kontrát Károly belügyminisztériumi államtitkár és Homolya Róbert, a MÁV elnök-vezérigazgatója – további önkéntesek között - az Újpest-Rákospalota vasútállomáson jó fél órás szemétszedéssel igyekeztek személyes jó példával elöl járni. Így több tucat hulladékzsák telt meg. Közlésük szerint a 8. alkalommal megrendezett, egy hetes szemétszedési kampányban 3240 helyszínen több mint 240 ezer önkéntes vesz részt. Magyarországon több tízezer tonnára rúghat, illetve szakértők szerint egyre nő az évente felfedezett, majd közköltségen elszállított illegális hulladék mennyisége. A MÁV területén tavaly ezer tonnát, idén eddig pedig már 400 tonnát szedtek össze – tudtuk meg Homolya Róberttől. A panasz mellett a miniszterek megoldási javaslatokkal is előálltak. Így Palkovics László a készülő jogszabálytervezetek közül kiemelte, hogy a jövőben bűncselekménynek számít majd az illegális szemétlerakás. Emellett ismételten kísérletet tesznek a csomagolóanyagok betétdíjasítására. Kérdésünkre Nagy István és Homolya Róbert is komoly gondnak nevezte, hogy az illegális hulladék elhelyezéséért az elszállítójának kell lerakási járulékot fizetni. Az erdőgazdaságok évente több százmilliót költenek e célra – közölte az agrárminiszter, aki ennek eltörlését is kezdeményezi. Palkovics László szerint az építési hulladék kapcsán is cél, hogy azt ingyen, vagy kevés pénzért lehessen elhelyezni. A kampány résztvevőin kívül más szakértők is a lakossági szemléletformálás fontosságára helyezik a hangsúlyt. Homolya Róbert szerint azt kellene elérni, hogy ciki legyen a szemét elhajítása, ami a mai közfelfogásra még nem jellemző. A hulladékhelyzet tehát otthon dől el. És, bár fontos a szelektív gyűjtés, ma már jóval erőteljesebb az ösztönzés a hulladékkeletkezés megakadályozására, vagyis a házi újrahasznosításra. Ez lehet például a komposztálás. Mint arról korábban beszámoltunk, az Orbán-kabinet tavaly év végén azzal az indokkal vetette el az Innovációs és Technológiai Minisztérium javaslatát a nejlonzacskó-termékdíj jelentős emelésére, hogy azt az EU még nem teszi kötelezővé. Ezt Palkovics László lapunknak elismerve úgy fogalmazott, hogy az elképzeléseket „mielőbb” szeretnék törvényi formába önteni. A fő cél a gyártók, illetve a hulladékkezelők megfelelő irányú ösztönzése – fogalmazott. Felvetésünkre nem cáfolta, hogy hírek szerint a hulladékkezelők éppenséggel az ösztönzés hiánya miatt egyre kevésbé hajlandóak a korszerű feldolgozásra, ezt is a megoldandók közé sorolva. Annak kapcsán, hogy az unió országjelentése szerint Magyarországon a hulladékok újrahasznosítása nem éri el, míg egyszerű lerakása magasabb az uniós átlagnál, abbéli véleményének adott hangot, hogy a szabályozásban érdemes a Nyugaton már bevált példákat követni. Tömöri Balázs, a Greenpeace kampányfelelőse üdvözölte a termékdíjra vonatkozó kormányzati kezdeményezést. Maguk is elsősorban a „hulladékkeletkezés megelőzése”, a csomagolóanyagok „újrahasználata” mellett törnek lándzsát. Az illegális hulladékot lerakók ellen ugyanakkor a jelenleginél sokkal erélyesebb hatósági fellépést sürgetett, mondván: a bírság mértéke ma már elrettentő, ám tettenérés híján azt nincs kire kiszabni. Megoldandó az építési törmelék elhelyezésének ügye is. Üdvözölte ugyanakkor a helyhatóságok és civil szervezetek által közösen működtetett zöldkommandókat. A műanyag palackok helyett alapvetően az üveg használatát javasolják, bár például a Sziget Fesztivál vendégei többször használatos, visszaváltható műanyagedényeket használtak. E tekintetben a formák világszintű egységesítését szorgalmazzák. A Hulladékvadász.hu oldal évente 3500 illegálishulladék-bejelentést továbbít a helyhatóságokhoz – tudtuk meg Szebenyi Péter főszerkesztőtől, aki szintén sorolja az elborzasztó példákat: egy ízben a MÁV a Hungária körúti felüljáró alól 450 tonna illegális hulladékot szállított el. Úgyszintén üdvözölte a néhány településen működő zöldkommandókat. Maga is utalt a tettenérés, illetve a bizonyíthatóság nehézségeire. Kedvező példaként említette Józsefvárost, ahol a kamerák segítettek. Egy másik szakértő szerint elemeiben léteznek a  megfelelő eszközök, ám ezek összehangolatlanok. A ma is beszedett évi közel százmilliárdos termékdíj például célzott programok helyett a költségvetésbe kerül. Bár lapunk kérdésére Nagy István kitűnőnek nevezte a tárcák közötti együttműködést, az uniós szemlélet alapján ez nem eredményes. Miután az állami vezetők kétségkívül megtisztították a pályaudvart a minden zugában fellelhető szeméttől, megkérdeztük tőlük, hogy szerintük a helyszínen mikor „termelődik újra” az eredeti halom. Nagy István egy napot, Homolya Róbert egy hetet tippelt.

Nem büntetné a kormány a szeméttel fűtőket

Habár kérdésünkre Palkovics László és Nagy István is komoly gondnak nevezte a hulladék háztartási elégetését, egyikük sem tartotta szükségét az ezzel kapcsolatos, elsősorban környezetvédő szervezetek által javasolt, erőteljesebb hatósági fellépésnek. Nagy István szerint a nélkülözőket abban érdemes segíteni, hogy az erdőben gyűjthető fával fűtsenek. Palkovics László pedig várja a környezetvédő szervezetek javaslatait arra nézvést, hogy pontosan mely hatóság milyen erőforrásokból érje tetten a hulladékkal fűtőket.

Szerző
Frissítve: 2019.03.18. 21:23

Hiába tart már egy hete a Hankook-sztrájk, a vezetőség nem tárgyal a bérkövetelésekről

Publikálás dátuma
2019.03.18. 18:44
Képünk illusztráció
Fotó: Vajda József / Népszava
Már több mint hét napja sztrájkolnak a Hankook dunaújvárosi gumigyárának dolgozói, ám a vezetőség még mindig nem hajlandó a szakszervezettel tárgyalni a bérkövetelésekről. Hétfő délután ugyan találkoztak a menedzsment és a sztrájkbizottság képviselői, ám érdemi egyeztetés nem volt – tudtuk meg Székely Tamástól. A Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének (VDSZ) elnöke szerint ezzel a cég megsérti a sztrájktörvényben előírt egyeztetési kötelezettséget. Mint mondta: a vezetőség a találkozón csupán arról próbálta meggyőzni az érdekvédőket, hogy hagyják abba a sztrájkot, a bérkérdés szóba sem került. A dolgozók azonban elszántak, és nem veszik fel a munkát addig, amíg nem születik megállapodás. A gumigyárban múlt kedden kezdődött a munkabeszüntetés, miután a szakszervezet és a cégvezetés nem tudott megállapodni az idei béremelésről, és a Hankook február végén egyoldalúan felfüggesztette a tárgyalásokat. A VDSZ 18 százalékos alapbér-emelést, és többek között a bónuszrendszer átalakítását, jubileumi kifizetést szeretne elérni. A Hankook ebbe nem akar belemenni, viszont a március eleji kétórás figyelmeztető sztrájk után 13,6 százalékos átlagos bérfejlesztést fizetett ki a dolgozóknak. A VDSZ kitart követelése mellett, a sztrájk kezdete óta pedig egyre többen csatlakoznak a munkabeszüntetéshez, egy-egy műszak 70-80 százaléka sztrájkol – közölte Székely Tamás. A termelésben hatalmas fennakadások vannak, hiszen a munkabeszüntetést választók között nagy arányban vannak a termelésben kulcsszerepet játszó szakemberek. A menedzsment láthatóan kezd kifáradni, már sokkal többe kerül nekik a sztrájkhelyzet miatti kiesés, mint ha megemelnék a béreket – állítja a szakszervezeti vezető. A cégvezetés eközben változatlanul igyekszik különféle szórólapokkal „jobb belátásra” bírni a dolgozókat. Korábban képernyőkre kivetítve ígértek másfélszeres órabért és 100 százalékos pótlékot a munkát választóknak, a monitorokat azonban rövid időn belül kikapcsolták a sztrájkolók. A vállalat emellett múlt héten a bónuszfeltételek módosításáról is tájékoztatta a dolgozókat, kizárva a juttatásból a sztrájkolókat. A sztrájk idejére egyébként a dolgozók nem kapnak fizetést, a sztrájkalapból azonban némileg lehet majd kompenzálni ezt a kiesést. Ehhez egyre több szervezettől és magánszemélyektől is érkezik anyagi felajánlás – közölte Székely Tamás. Szolidaritási nyilatkozatában a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) is erre buzdít. A Kordás László, MASZSZ-elnök nevében kiadott közlemény szerint tűrhetetlen, hogy a 2012 óta több tízmilliárd forintnyi közpénzzel támogatott Hankook a magyar kormány kiemelt stratégiai partnereként lábbal tiporja a hazai törvényeket, és semmibe veszi a dolgozók jogait. A MASZSZ elítéli, hogy a vállalat fenyegetéssel és zsarolással, illetve a céggel szerződéses viszonyban nem álló sztrájktörők alkalmazásával válaszolt a dolgozók munkabeszüntetésére, miközben nem tett eleget a sztrájktörvényben foglalt együttműködési kötelezettségének, mert nem hajlandó tárgyalni a szakszervezettel. Ami a gumigyárban eddig történt, jogellenes, ezért a kormánynak is fel kellene lépnie – áll a közleményben, amelyben felszólítják a Hankook vezetőit az érdemi egyeztetés lefolytatására.     A Hankook a sztrájk elején még közleményekben utasította vissza a „VDSZ alaptalan vádaskodásait”, majd múlt héten jelezték: a továbbiakban nem kívánnak üzengetni sajtón keresztül.   
Szerző

Versenyjogot sértett, újabb vagyont fizethet a Google az EU-nak

Publikálás dátuma
2019.03.18. 17:35

Fotó: Emin Sansar / AFP
Már több mint 9 milliárd euró bírság megfizetésére kötelezték a tech-céget, erre jöhetnek az újabb milliók vagy milliárdok.
A héten fogja bejelenteni Margrethe Vestager, az Európai Unió versenyügyi biztosa, hogy egy vizsgálat végeredményeként komoly büntetés kiszabását kezdeményezi a Google-lal szemben - írja a Financial Times nyomán az ITcafé.hu.
Eddig két ügyben összesen közel 7 milliárd euró büntetést fizethetett a Google az EU-nak: 4,3 milliárdot az Android operációs rendszer monopolhelyzetével való visszaélés miatt, illetve 2,3 milliárdot azért, mert platformjaikon versenyellenesen részesítették előnyben saját szolgáltatásaikat. Mindeddig egyiket sem fizették meg, fellebbeztek a döntések ellen.
Ezek mellé érkezhet a következő bírság, mely összege maximálisan akár a cég globális forgalmának 10 százaléka is lehet, azaz 13 milliárd dollár.

Ekkora bírság kiszabása ugyanakkor valószínűtlen. Az ügy középpontjában egyébként a Google AdSense hirdetési rendszere áll, ahol a feltételezések szerint a versenytársakat hátrányos helyzetbe hozó szerződési feltételeket alkalmazott a vállalat. Megkövetelték a Google-kereső megjelenítését a harmadik felek oldalain, illetve később, amikor lazítottak a feltételeken, Google-hirdetések megjelenítését írták elő, továbbá jogot formáltak a hirdetések ellenőrzésére. A Google - nyomás hatására - 2016-ban vezette ki ezeket a feltételeket.
Szerző