Újra kell vizsgálni minden devizahiteles tartozását! - LMP

Publikálás dátuma
2019.03.19. 15:19
Devizahitelesek demonstrációja
Fotó: Molnár Ádám
A párt szerint erre az Európai Bíróság két döntése nyomán van szükség, amelyek megmutatták, a magyar kormány a bankok érdekeit képviselve próbálta megoldani a devizahitel-problémát.
Az LMP szerint az Európai Bíróság két döntése alapján újra kellene vizsgálni minden devizahiteles tartozását, és a kormánynak végre igazságot kellene tennie a devizahiteleknél történt visszaélések ügyében -  mondta keddi budapesti sajtótájékoztatóján Csárdi Antal.

A párt frakcióvezető-helyettese emlékeztetett, az Európai Bíróság március 14-én ismételten egy olyan döntést hozott, ami egyértelműen mutatja, hogy a magyar kormány hibásan, az európai uniós joggal ellentétesen kísérelte megoldani a devizahitel-problémát.
Az ügyben született 2015-ös törvények a bankok érdekeit képviselték és egy nagyon szűk rétegnek biztosítottak lehetőséget "elfogadható módon kiszállni" a hitelproblémából

- tette hozzá.

Csárdi Antal kijelentette: a mostani és a múlt év szeptemberi bírósági döntések alapján a magyar kormánynak és a törvényhozásnak feladata és kötelezettsége van ebben a kérdésben. Az LMP felszólítja a kormányt, hogy haladéktalanul hozzon igazságos döntést az ügyben, és számoltassanak újra minden devizahitelt, amit "tisztességtelen módon kényszerítettek a hitelfelvevőkre a bankok".
A kormány és a törvényhozás első feladata, hogy amíg nem születik az ügyben döntés, függesszék fel a "devizahiteles kilakoltatásokat" -

mondta az ellenzéki országgyűlési képviselő.

Még nem döntött a családvédelmi akciótervről az LMP

Csárdi Antal a keddi sajtóeseményen kérdésre válaszolva elárulta, a családvédelmi akcióterv parlamenti vitája után dönt arról a frakciójuk, hogyan szavaznak majd az ügyben. "Az alapcélokat én személyesen nagyon támogatom, de észre kell venni, hogy a családvédelmi akcióterv ezer sebből vérzik" - fogalmazott.

Három kormányközeli hírportált is beperelt Krekó Péter

Publikálás dátuma
2019.03.19. 15:08
Krekó Péter
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A Political Capital ügyvezető igazgatójáról valótlan híreket tett közzé a Figyelő, majd azok nyomán az Origo és a 888.hu.
Jó hírneve megsértése miatt bírósághoz fordult Krekó Péter szociálpszichológus, politikai elemző. A három kormányközeli médium hamis állításai különösen előnytelen színben tüntették fel a kutatót, akinek emiatt gyalázkodó, erőszakra buzdító kommenteket és üzeneteket kellett elviselnie. Krekót a perben a Magyar Helsinki Bizottság képviseli.
Idén január 4-én „leleplezőnek" szánt írással rukkolt ki a Figyelő, majd még aznap tényként tálalta mindezt az Origo és a 888 is. Több becsmérlő, hamis állításuk közül azok voltak a legsúlyosabbak, amelyek Krekó Pétert külföldi titkosszolgálati érdekek kiszolgálójának állították be, és mint nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyt jelenítették meg, megkérdőjelezték ezzel szakmai tisztességét. A cikkek nem csupán az olvasók hátrányos befolyásolására voltak alkalmasak, hanem érzékelhető személyes hátrányt - munkahelyi és magánéleti károkat - okoztak Krekónak. Az írások alatti internetes kommentekben pedig számos becsületsértő és gyűlöletkeltő vélemény jelent meg róla.
Az állításokkal szemben Krekó Péter sohasem vet rész titkosszolgálati akciókban, így a brit titkosszolgálat nem létező „pszichológiai" hadviselési akciójában sem, írja a Helsinki.
Tevékenysége sohasem jelentett nemzetbiztonsági kockázatot. Épp az ország érdekeit szolgálta, amikor például a szélsőjobb nemzetközi kapcsolatairól vagy az orosz politikai befolyásról és dezinformációs offenzíváról vezetett kutatást vagy készített tanulmányt.

Krekó írásaiban és interjúiban azt kritizálta, hogy a kormány ahelyett, hogy fellépne a rosszindulatú orosz befolyásszerzési kísérletek ellen, inkább tágra nyitja az ajtót előtte. A politikai elemző elleni összehangolt lejáratási kísérletnek az a célja, hogy hiteltelenné tegye a többéves kutatási eredményein alapuló kritikus megállapításait. Ismert, hogy tavaly jelent meg Krekó könyve az Athenaeumnál Tömegparanoia - Az összeesküvés-elméletek és álhírek szociálpszichológiája címmel.
A perben Krekó Pétert képviselő Magyar Helsinki Bizottság maga is gyakran kerül a kormánypropaganda célkeresztjébe. A civil jogvédő szervezet számos helyreigazítási pert nyert már kormányközeli lapok ellen és több esetben biztosított jogi képviseletet olyanoknak, akiket a kormány és propagandája akart lejáratni.
Szerző

Tömeges evakuálás, közlekedési káosz vár Budapestre

Publikálás dátuma
2019.03.19. 14:49
Illusztrácuió
Fotó: Shutterstock
Legalább négyezer embernek kell elhagynia az otthonát Budafokon, ahol két, egyenként is tonnás súlyú bombát emelnek ki a Dunából. Megbénul 6-os főút, a vonat sem jár a lezárások miatt az érintett szakaszon.
Ha felrobbanna, akár egy kilométeres körzetben is pusztíthatna az a két, darabonként egy tonnás világháborús bomba, amit a tűzszerészek hajói március 23-án emelnének ki a Dunából, a folyó budafoki szakaszán. A robbanótesteket már tavaly októberben felfedezték, ám akkor, a túl alacsony, helyenként 45 centiméteres vízállás miatt esély sem volt kiszabadításukra. A bombák kiemeléséről és az ezzel járó „lakosságvédelmi intézkedésekről” március 18-án számolt be a fővárosi kormányhivatal alá tartozó Budapesti Védelmi Bizottság (a dátumnak még lesz jelentősége), és mi is írtunk róla. Felhívásukban jelezték, hogy szombaton reggel hét és este hét óra között egy sor budafoki utcát lezárnak és kiürítenek a rendőrök, a kiemelés idejére. Mint összeszámoltuk,
az evakuálás 52 utcát és 1406 házat érint – a fővárosi kormányhivatal tájékoztatása szerint pedig 4000 embernek kell elhagynia otthonát fél napra, vagy addig, ameddig a munkálatok tartanak.

A váratlanul utcára kerülő lakókkal kezdeni is kell valamit: a kormányhivatallal összedolgozó önkormányzat három általános iskolát és a helyi művelődési házat ajánlott fel számukra átmeneti melegedőként, és különbuszokat küld a mozgáskorlátozott vagy idős lakosok számára.
A kormányhivatal regisztrációt is kér a segítséget igénybe venni szándékozóktól: március 19-ét szabta meg jelentkezési határidőként, miközben úgy tudjuk, a kerületben csak 18-án, reggel kezdték kipostázni, küldeni a lezárásról tájékoztató prospektusokat. Cikkünkben ugyanakkor korábban tévesen írtuk, hogy a regisztráció előfeltétele lenne a segítségnyújtásnak – a fővárosi kormányhivatal jelezte, hogy akkreditáció nélkül is befogadják a jelentkezőket, a regisztráció csak az előzetes igényfelméréshez kellett.
Ha a lakóknak van háziállatuk, plusz feladatot is kapnak: a kormányzati figyelemfelhívás hangsúlyozza, állatokat nem lehet bevinni a szálláshelyekre – de otthagyni sem lehet őket a hatóságilag lezárt területen, az elhelyezés gondja a gazdáké marad. A mégis ott felejtett kutyákat-macskákat a rendőrök egyszerűen beviszik a Herman Ottó Budapesti Állatotthonba, ahonnan aztán be lehet gyűjteni  őket.
A budafoki önkormányzatnál érdeklődtünk az intézkedésekről, ám ezúttal is a fővárosi kormányhivatalba futottunk bele: mint írták, a kerületi válaszokat a hivatalnak küldik el, ők fognak reagálni kérdéseinkre. Ugyanígy pattantunk vissza az intézkedésben segédkező rendőrségről és a tűzszerészek sajtóosztályáról is. Kérdéseink arra vonatkoztak, hogy 
  • a XXII. kerületben hány főnek tudnak biztosítani átmeneti szálláshelyet, és eddig hány fő kért ilyen jellegű segítséget az önkormányzattól?
  • Mikor postázták ki az evakuálásról és az átmeneti szálláshelyekről értesítő leveleket felhívásokat az érintett budafoki lakosoknak?
  • A segítségkérők ellátása meddig biztosított? Felkészültek arra is, hogy a tervezett határidőnél hosszabb ideig kell fenntartani a szálláshelyeket?
Budapest Főváros Kormányhivatala  szerint a 4000, evakuálásban érintett lakó közül eddig alig egy tucatnyian jelezték, hogy igénybe vennék a kerület átmeneti szálláshelyeit (persze a tényleges szám még változhat). Nekik nemcsak az oda,- de a hazajutásban is segít szükség esetén a budafoki önkormányzat. Ha váratlanul mégis tömegek jelentkeznének, a kormányhivatal a megadott négy helyszín mellett új befogadó állomásokat is nyithat a bombakeresés idejére.

Leáll a busz és a vonatforgalom is

 Nem csak a budafoki lakosoknál, de több ezer közlekedőnél is gondot okozhat a bombakiemelés: az egy kilométeres hatósugarú zárlat reggel tíz órától kiterjed a 6-os főút forgalmára – lezárják a Savoya Park és a budafoki lehajtó közötti szakaszt – de nem járnak majd a vonatok a MÁV székesfehérvári vonalán sem, a Kelenföld-Érd-alsó- Tárnok közötti szakaszon. A zárlat egyértelműen kihat a BKK-járatok útvonalára, hiszen egy kilométer hosszan lezárják a Nagytétényi utat, melyen többek között a 33, 114, 213, 214-számú buszok közlekednek. A rendőrségtől úgy tudjuk, hogy jelenleg is dolgoznak a legoptimálisabb forgalomelterelési útvonalakon, de a MÁV-nál is egyeztetés zajlik a lezárt vasúti szakasz kiváltásáról. 
Szerző
Frissítve: 2019.03.19. 16:19