Trump szívesen látná a NATO-ban Brazíliát most, hogy már "baráti" elnöke van

Publikálás dátuma
2019.03.19. 20:32
Jair Bolsonaro
Fotó: SERGIO LIMA / AFP
Donald Trump amerikai és Jair Bolsonaro brazil elnök nem győzte dicsérni egymást közös keddi sajtóértekezletükön. Az esetleges venezuelai katonai beavatkozás még mindig a pakliban van.
Lehetséges NATO-tagországként említette Brazíliát Donald Trump amerikai elnök Jaír Bolsonaro brazil elnökkel a Fehér Ház Rózsakertjében kedden közösen tartott sajtóértekezletén - közölte az MTI. Az amerikai elnök dicsérte a tavaly megválasztott brazil elnököt, leszögezve, hogy várhatóan "fantasztikus munkakapcsolat" alakul ki majd közöttük. Sok tekintetben hasonlóan gondolkodnak - tette hozzá Trump. Kijelentette: azon dolgozik majd, hogy Brazíliát - amelyet az Egyesült Államok legnagyobb, nem NATO-tag szövetségesének nevezett - felvegyék az észak-atlanti katonai szövetségbe.

Jaír Bolsonaro köszönetet mondott Donald Trumpnak azért, hogy támogatja Brazília felvételi kérelmét a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetbe (OECD). A brazil politikus nem válaszolt arra az újságírói kérdésre, hogy az Egyesült Államok a venezuelai válság miatt tervezi-e amerikai katonák telepítését a brazil-venezuelai határra.
"Csodálom Donald Trump elnököt és bizonyosan együtt dolgozunk majd közös érdekeink megvalósításán" - fogalmazott Jaír Bolsonaro. Hozzáfűzte: miként Trump ismét naggyá akarja tenni Amerikát, úgy szeretné ő is ismét naggyá tenni Brazíliát.

Jaír Bolsonaro vasárnap este érkezett az Egyesült Államokba. Rögtön megérkezése után Twitter-bejegyzésben tudatta: "hosszú idő után először érkezik Amerika-barát brazil elnök Washingtonba". Ezt az üzenetet ismételte meg hétfőn az Egyesült Államok Kereskedelmi Kamarájában tett látogatásán, majd a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) Langley-ben lévő központjában is.

Ezzel kapcsolatban elemzők megjegyezték: meglehetősen szokatlan, hogy egy külföldi államfő és kísérete a CIA székhelyére látogasson. Bolsonaro fia - aki parlamenti képviselőként a több miniszterrel bővített delegáció tagja - "a világ egyik leginkább tiszteletre méltó hírszerző ügynökségének" minősítette a CIA-t.

A brazil elnök hétfőn, miután találkozott Steve Bannonnal, Donald Trump volt főtanácsadójával, interjút adott a Fox televíziónak. Ebben
dicsérte az amerikai elnök migrációs politikáját, kivált azt a tervét, hogy falat építtet az amerikai-mexikói határon. "A migránsok többsége nem jó szándékú és nem a legjobbakat akarja az amerikai népnek"

- fogalmazott.

A Fehér Házban folytatott kétoldalú tárgyalásokon Trump és Bolsonaro elsősorban az amerikai-brazil gazdasági kapcsolatok és a technológiai együttműködés fejlesztését Bolsonaro már a múlt csütörtökön bejelentette, hogy együttműködési megállapodást írnak alá, és ennek értelmében Washington műholdak fellövésére veheti majd igénybe a Brazília északi államában, Maranhaóban lévő alcantarai űrközpontját.

 A két politikus regionális, elsősorban Venezuelát érintő kérdéseket is megvitatott. A közös sajtótájékoztatón azonban egyikük sem tért ki a részletekre. Arra az újságírói kérdésre válaszolva, amely egy Venezuelában történő esetleges amerikai katonai beavatkozás lehetőségét firtatta, Donald Trump megismételte a korábban már többször kifejtett álláspontját, nevezetesen, hogy minden megoldás elképzelhető.

Miért finanszíroz kitartóan egy patinás pénzintézet egy csődtömeget - a hitelét is hitelből fizette vissza Trump

Publikálás dátuma
2019.03.19. 19:39

Fotó: JIM WATSON / AFP
2003-ban úgy adódott, hogy Donald Trumpnak pénzre lett szüksége, csakhogy a sikeres üzletember pózában tetszelgő amerikai elnök akkor bő évtizede igazi páriának számított a New York-i bankárkörökben - ugyanis még egy kaszinót is képes volt csődbe vinni, írja 444.hu. Trump végül talált egy bankot, amelyik hajlandó volt hitelezni neki, illetve értékesítette a Trump Hotels & Casino Resorts kötvényeit. Egy év múlva a kötvényeket kibocsátó Trump-vállalkozás, a Hotels & Casino Resorts becsődölt, a Deutsche a kötvényekből bevásárló ügyfelei súlyos veszteségeket szenvedtek. Ennek ellenére az évek során a Deutsche kétmilliárd dollárnál is többet hitelezett annak a Trumpnak, akivel más amerikai bank az állandó csődjei, pénzügyi kavarásai, vagyonának túlbecslése miatt egyáltalán nem volt hajlandó üzletelni. A finanszírozási viszonyt a New York-i államügyészség mellett a demokrata többségű képviselőház két bizottsága is vizsgálja. kumentációját. Ami a hátteret illeti: a Deutsche igazán a 90-es évek végén kezdett bele az amerikai terjeszkedésbe. Elkezdtek ismert bankárokat szerződtetni befektetési üzletágukhoz, így került hozzájuk Justin Kennedy, aki Anthony Kennedy legfelsőbb bírósági bíró fia, és Mike Offit, az író Sidney Offit fia. Offit feladata a nagy ingatlanfejlesztők megnyerése volt, ő pedig úgy vélte, hogy úgy tűnhet ki a befektetési bankok tömegéből, ha kockázatos ügyfeleket is befogad. Offit előbb 125 millió dollárt adott neki a 40 Wall Street alatti art deco stílusú felhőkarcolója felújítására, majd nem sokkal ezután újabb 300 millió dollárt egy felhőkarcoló tervére. Trump ezen felül még Atlantic City-i kaszinójára is felvett volna több százmillió dollár hitelt, Offit pedig meg is ígérte, hogy előkeríti a pénzt.  Trump a pénzintézettől kért hitelt a Chicagóba tervezett 92 emeletes felhőkarcolójára. Trump ekkor azt mondta a bankároknak, hogy hárommilliárd dollár a személyes vagyona. A bank, miután átnézte Trump pénzügyeit, arra jutott, hogy ennek csupán a töredéke, mintegy 788 millió dollárja lehet, de ennek ellenére is adtak neki 500 milliót. Hiba volt. A felhőkarcoló ugyan 2008-ra elkészült, de a több száz lakás értékesítése nem haladt, a hitel visszafizetése pedig novemberben esedékessé vált. Trump nagy szerencséjére ekkor kirobbant a pénzügyi világválság, amit Alan Greenspan, az amerikai jegybank akkori elnöke egy nyilatkozatában cunamiként jellemzett. Több se kellett Trump ügyvédeinek, akik erre alapozva természeti katasztrófaként, „force majeure”-ként hivatkozott a pénzügyi válságra, és nemhogy visszafizette volna a hitelt, hanem hárommilliárd dollár kártérítést követelt a banktól. A hitel felvétele és bebukása között eltelt időben Trump a Deutsche privátbanki szolgáltatásának is ügyfele lett. Privátbankára Rosemary T. Vrbalic lett, a szakma sztárja. Ő a privátbanki szolgáltatásokon felül újabb gigahiteleket is kijárt Trumpnak. Ő volt az is, aki még azt is el tudta intézni, hogy a Deutsche azért adjon kölcsön újabb 48 millió dollárt Trumpnak, hogy a mágnás abból fizesse vissza a chicagói üzletből maradt 40 milliós tartozását. Igen, a Deutsche végső soron arra adott hitelt Trumpnak, hogy Trump abból fizesse vissza tartozását. A bank és Trump üzletei eddigre annyira összefonódtak, hogy nem volt olyan nagy Trump-projekt, amit ne a Deutsche finanszírozott volna. Trump választási győzelme után a bank belső vizsgálatokat kezdett, hogy mekkora kitettséget jelent nekik a kapcsolatuk Trumppal. A helyzet odáig fajult, hogy a bankban, ahol korábban Trump mutogatásával reméltek új ügyfeleket nyerni, megtiltották a dolgozóknak, hogy házon kívül bármelyikük egyáltalán említeni merje Trump nevét. A bank vezetői attól tartottak, hogy Trumppal való kapcsolatuk a közvélemény érdeklődését is felkeltheti. És az aggodalom jogos volt. A Times szerint a Deutsche Bank már áprilisban kénytelen lehet átadni Trumppal kapcsolatos belső feljegyzéseit és kommunikációjuk leiratát a kongresszusi vizsgálóknak és a New York-i ügyészeknek. Vrbalic pedig, aki a Timesnak nem volt hajlandó nyilatkozni, az ismerősei szerint arra készül, hogy őt magát is beidézik egy kongresszusi meghallgatásra.
Szerző

Putyin kegyelméből gazdagodnak elképesztő tempóban

Publikálás dátuma
2019.03.19. 18:57

Fotó: ALEXEY DRUZHININ / AFP
A Forbes amerikai magazin legfrissebb felmérése szerint 98 orosz milliárdos került fel a világ leggazdagabb embereinek a listájára.
Az orosz milliárdosok száma jelenleg nyolccal kevesebb, mint egy évvel korábban, viszont 2011 óta először kerültek olyan oroszok a szupergazdagok közé, akiknek a vagyona meghaladja a 20 milliárd dollárt. Az élen változás történt: Leonyid Mikhelszon, a földgázkitermeléssel és cseppfolyósítással foglalkozó vállalat, a Novatek vezérigazgatója lépett az első helyre. A Gazprom után a Novatek a második legnagyobb orosz földgázipari vállalat. Rendkívül dinamikusan fejlődik, a Jamal-félszigeten több milliárd eurót ruházott be a földgáz kitermelésébe, a cseppfolyósításba és hajózási létesítmények építésébe. Sikeres üzletpolitikáját bizonyította az elmúlt év végén azzal is, hogy együttműködési szerződést kötött a Siemensszel. Mikhelszon vagyona a tavalyi 18 milliárd dollárról idén 24 milliárdra nőtt. Ezzel a 32. helyet foglalja el a világ leggazdagabbjai között. Az első helyről Vlagyimir Liszint szorította le, aki most az oroszok között a második 21,3 milliárd dollárral, és a világlistán ezzel a 45. A legnagyobb orosz acélgyártó, a Fletcher Group Holdings Limited fő tulajdonosának, a Novolipecki Fémipari Kombinát fejének tavaly még sikerült maga mögé utasítania Mikhelszont. Vagit Alekperov, a Lukoil elnöke, aki az olaj- és gázvállalat legnagyobb részvényese, 20,7 milliárd dolláros vagyonával a világlista 47. helyén áll. Dinamikusan fejlődő vállalata tavaly az olasz ENI-vel összefogva több évtizedre szóló szerződést kötött mexikói szénhidrogén-lelőhelyek felkutatására és feltárására. A 20 milliárdnál nagyobb vagyonnal rendelkezők között van még Alekszej Mordasov, az acélgyártásban jeleskedő Szeversztal fő tulajdonosa, aki a gépgyártásban is jelentős pozíciót foglal el. A többi orosz milliárdos is leginkább a gázban, az olajban, a vegyiparban, az energetikában foglal el kulcspozíciót. Azok közül is, akik az előző évekhez képest hátrébb szorultak a listán, többnek szintén dollármilliárdokkal sikerült növelnie a vagyonát. Például az első tíz utolsó helyére szorult Roman Abramovics sem tekintheti magát vesztesnek: a tavalyi 10,8 milliárd dollárról 12,4 milliárdra nőtt a gazdagsága. A leggazdagabb oroszok persze így sem kelhetnek versenyre az amerikai csúcstartókkal. Jeff Bezos, az elektronikus könyvekkel kereskedő Amazon tulajdonosa 131 milliárd dollárt tudhat magáénak, amivel több mint ötször akkora a vagyona, mint a leggazdagabb orosz Mikhelszonnak. Bill Gates, a Microsoft alapítója 96,5 milliárddal, Warren Buffet befektető 82,5 milliárddal rendelkezik. Amikor Vagit Alekperovot, a Lukoil elnökét egy tavalyi interjúban megkérdezték, ki fog örökébe lépni a cég élén, ha eljön majd ennek az ideje, azt mondta: a választ ugyan nem tudja, de abban biztos, hogy szeretne még Putyinnal együtt dolgozni. Mint fogalmazott, "állandó párbeszéd" alakult ki közte és az orosz vezetés között, és ezt teszi lehetővé immár negyedszázada a stabil fejlődést. Ezt a kapcsolatot mindenképpen meg akarja őrizni azután is, hogy visszavonul az üzleti tevékenységtől. Mondhatta volna ezt bármelyik orosz milliárdos: az elnökkel kialakított jó viszony előfeltétele annak, hogy bármelyik nagyvállalat sikereket tudjon maga mögött. Véget ért az az idő, amikor az oligarchák diktáltak a politikának, vagy legalábbis erősen befolyásolták azt. Számos oligarcha külföldre menekülése és Hodorkovszkij börtönbe zárása, majd kényszerű külföldre települése óta megtanulhatták az oligarchák, hogy vagy beállnak Putyin mögé, vagy elveszíthetik mindazt, amit tehetségükkel vagy kizárólag az elnöknek köszönhetően megszereztek. Készen állnak arra, hogy bármikor a Kreml, a kormányzat rendelkezésére álljanak, amikor annak szüksége van a pénzükre és a képességeikre. Ennek fejében soha nem maradnak el a zsíros állami megrendelések. Vannak, akik még azt is megkérdőjelezik, lehet-e őket továbbra is oligarchának nevezni, hiszen csak szolgálói, és nem alakítói a politikának.    
Szerző
Témák
Oroszország