Előfizetés

Kiderült, kik finanszírozzák Orbán udvarvégi álmát

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.03.20. 09:43

Fotó: Népszava
Állami vállalatok és kormányközeli vállalkozók közbeszerzésekkel kitömött cégei öntötték a pénzt a Puskás Akadémiába. Elkészült a nagy online Tao-kereső.
A Transparency International Magyarország (TI) 2017-ben nyert pert az Emmi ellen, amelynek így ki kellett adnia az arra vonatkozó adatokat, hogy mely cégek melyik sportegyesületnek mennyi TAO-pénzt juttattak 2011 és 2016 között. Ám a minisztérium - egy újabb évvel később - több ezer oldalnyi, nem kereshető dokumentumban adta ki a közérdekű adatokat. Nem kevés időbe telt, de
az Átlátszó kereshető adatbázist készített, így végre nyilvánossá és bárki által hozzáférhető vált több évadnyi TAO-adat.

A kiperelt több tízezer oldalnyi adat feldolgozása, a kinyomtatott és pecsétekkel, iktatószámokkal és nemzeti színű szalagokkal szkennelt anyag visszadigitalizálása óriási munka volt, a részletekről ebben a cikkében ír az Átlátszó. Az eredmény ebben az adatbázisban kereshető cég, település, sportág vagy egyesület alapján. Ami egyértelműen kiderül belőle:
az évek során a legtöbb TAO-támogatás a focicsapatokhoz került, közülük pedig a legtöbb pénzt Orbán Viktor miniszterelnök szülőfalujának csapata, a felcsúti klub kapta.

Állami vállalatok és kormányközeli vállalkozók közbeszerzésekkel kitömött cégei öntötték a pénzt az Orbánék udvarának végében elterülő Puskás Akadémiába.
Az Orbán-kormány 2011-ben vezette be a TAO-rendszert, amelynek lényege, hogy a cégek az adójuk egy részét látványcsapatsport-egyesületeknek (foci, jégkorong, kézilabda, kosárlabda, vízilabda) ajánlhatják fel, és ennyivel kevesebbet fizetnek be az államkasszába. A programra 2011-ben még Brüsszel is rábólintott, mert az Európai Uniónak a kormány úgy érvelt, hogy a TAO közpénz. Itthon éppen ezt tagadták éekig, ezért volt szükség a TI perére. Állította a kormány továbbá azt is Brüsszelben, hogy minden kapcsolódó adat nyilvános lesz - éppen hogy nem lett -, és hogy az utánpótlást támogatják vele. Ez utóbbi helyett stadionok, teakonyha, külföldi igazolások, és profi játékosok fizetései lettek a közpénzből, de rossz nyelvek szerint még a fideszeseket Békemenetre hordó buszokat is a TAO-pénzek hajtják.

Hosszú Katinkát közpénzből támogatják - Tarlós István akarta így

Bernau Péter
Publikálás dátuma
2019.03.19. 17:55

Fotó: Illyés Tibor / MTI
Tarlós István budapesti főpolgármester egyedül döntött arról, hogy 45 millió forint támogatást kap Hosszú Katinka úszóklubja, amely Iron Swim Budapest néven működik tovább.
Sajtótájékoztatón jelentette be Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes és Hosszú Katinka, háromszoros olimpiai bajnok úszó, hogy a sportoló tulajdonában lévő klub fölveszi a főváros nevét és Iron Swim Budapest néven működik tovább. Lapunk a Fővárosi Önkormányzathoz közeli forrásból úgy értesült, hogy a klub 45 millió forintos támogatást kap, a közpénznek erről az elköltéséről nem döntött a Közgyűlés, mert be sem terjesztettek elé ilyen indítványt, Tarlós egyedül határozott ebben a kérdésben. 
Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes a Népszava megkeresésére azt írta, hogy a főváros nem a névhasználatért fizet a klubnak (lapunk ilyen információt is kapott), amely azonban várhatóan kap 45 millió forintot. Íme a lapunknak küldött írásos reagálás: "Az Iron Swim Kft. 2018-ban névhasználati kérelmet nyújtott be a Fővárosi Önkormányzathoz. 2019. február 5-i keltezéssel a kérelmező megkapta a névhasználati engedélyt és az Iron Swim Budapest Kft. nevet használhatják a Kft tevékenységének időtartama alatt. A névhasználatról a Fővárosi Közgyűléstől átruházott hatáskörben a Főpolgármester döntött. A főváros nem fizet a névhasználatért, hiszen a klub kérvényezte a névhasználatot, ami egyik fél számára sem keletkeztet költséget. 
A Fővárosi Közgyűlés 2019. február 20-i ülésén fogadta el Budapest Főváros Önkormányzatának 2019. évi költségvetését. A költségvetés sport célú támogatási keretéből 2019-ben előterjesztői javaslat szerint 45 millió forint támogatás irányoz elő az Iron Swim Budapest Kft. részére a Fővárosi Önkormányzat. Az ezzel kapcsolatos döntést az Emberi Erőforrások és Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága hozza meg 2019. március 21-én, így döntés a támogatásról, annak összegéről még nem született." 
Nagy meglepetés lenne, ha a Fővárosi Önkormányzat saját bizottsága nem szavazná meg a támogatást, és nem járulna hozzá, hogy 45 millió forint közpénzt kapjon idén az úszónő klubja. Lapunk megkérdezte, más fővárosi klubok milyen anyagi támogatásra számíthatnak, de a főpolgármester-helyettesi válasz kitérő volt: "A 2019-ben támogatásban részesülő sportklubok és sportegyesületek vonatkozásában sem született még döntés."   
Természetesen megkerestük Hosszú Katinka klubját is, de onnan nem kaptunk választ. Szerettük volna megtudni, milyen feltételekhez kötötte a főváros a támogatást (ezt a Fővárosi Önkormányzattól is megkérdeztük), mit kell ezért nyújtani, de erre a kérdésünkre nem érkezett semmilyen reagálás.

Nem kellene csütörtököt mondani Nagyszombaton

Hegyi Iván írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2019.03.19. 13:39

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Csányi Sándor MLSZ-elnök biztos magyar Eb-részvételről beszélt a 2020-as labdarúgó Európa-bajnokságon, amikor kiderült, hogy Budapest is rendezhet meccset. A selejtezőkhöz közeledve már óvatosabb az elöljáró, a papírforma nem sok jót ígér a válogatottnak.
„A 2020-as Eb-re biztosan kijut a magyar válogatott” – mondta Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó-szövetség elnöke közvetlenül az után, hogy az UEFA a tizenhárom vendéglátó város közé választotta Budapestet a tizenkilenc pályázó közül. (Azóta a helyszínek száma tizenkettőre csökkent: az első Európa-bajnokság megrendezésének hatvanadik évfordulóján – hazánk fővárosán kívül – Amszterdam, Baku, Bilbao, Bukarest, Dublin, Glasgow, Koppenhága, London, München, Róma és Szentpétervár lesz a „mindenütt jó” szlogennel zajló kontinenstorna színhelye.) 
Az elöljáró nemrégiben azt is kijelentette: „Jó évet zártunk.” Ezt arról a 2018-ról állapította meg, amelynek kilencedik hónapjában nyert először a válogatott. (Nehéz szülés volt.) A nemzeti együttes összességében az előző esztendei „teljesítményt” szállította: a mérleg 2017-ben 3 győzelmet és 6 vereséget, míg 2018-ban 3 győzelmet, 2 döntetlent, 5 vereséget mutatott, azaz szignifikáns különbség nem keletkezett. Már csak azért sem, mert két éve „sikerült” kikapni Andorra és Luxemburg, tavaly pedig Kazahsztán és Finnország legjobbjaitól. (Az észtországi 3-3 pedig arra, az ausztráloktól elszenvedett 2017-es vereségre emlékeztetett, amelyen burleszkfilmbe illő jelenetek játszódtak le mindkét kapunál.) Nem csoda, ha a FIFA – amúgy korántsem mértékadó – világranglistáján a holtversenyes 52-53. helyen jegyzik a magyar csapatot, a Kongói DK válogatottja mögött és Jamaicáé előtt. 
A riválisok mezőnyéből Horvátország a 4., Wales a 19., Szlovákia a 29. helyen áll. A csoporttársak közül egyedül a baráti Azerbajdzsán együttese van – jóval – hátrébb honfitársainknál: a baltás gyilkos hazájának futballistái szerény 108.-ok. Így az eurázsiai országban talán még a szekértolók sem pendítik meg, hogy kötelező részt venni az Eb-n, noha Baku, mint tudjuk, ugyanúgy házigazda lesz, mint Budapest. 
Nálunk a hurráoptimisták egy ideig nyomták a kötelezőt, de az utóbbi hetekben hiper pozitív köreikben is tartózkodóvá vált a hangulat, és a szövetségi vezérkar is leginkább „a sportági megújulás kereteinek megteremtéséről” beszélt. Amúgy az sem egyértelmű (sőt), hiszen a foglalatba korántsem csupán a pályaépítés tartozik, és egyéb fejlődés viszonylag nehezen érhető tetten ott, ahonnan az újpesti center a dél-koreai másodosztályba szerződik, és Felcsútra, a hazai utánpótlás-nevelés Disneylandjébe huszonkilenc éves panamai csatárcsillagot szerződtetnek. (Hogy az egzotikus légióst mi ösztönözte az átigazolásra, az rejtély. De van, ami biztos. Panamáról a magyar futball kapcsán mit sem hallhatott.)
Az óvatosságot indokolja, hogy nincs olyan objektív tényező, amely a magyarok továbbjutása mellett szólna. Az eddigi statisztika a horvát (1 győzelem, 6 döntetlen, 3 vereség), a walesi (3, 2, 5) és a szlovák válogatottal szemben (0, 2, 2) egyaránt negatív, kizárólag az azeriek ellenében pozitív, sőt hibátlan (5, 0, 0). A brit fogadóirodák jellemzően 20-szoros pénzt adnak a horvátok, 66-szorosat a walesiek, 150-szereset a szlovákok és 250-szereset a magyarok Európa-bajnoki címére. A földhöz közelebb maradva: a horvátok csoportelsősége 1,45-szörös, a walesieké 6-szoros, a szlovákoké 10-szeres, a magyaroké 26-szoros összeggel járna. Ami pedig a továbbjutást, vagyis az első két pozíció egyikének megszerzését illeti, a horvátok szorzója az egészen minimális 1,10, a walesieké 1,90, a szlovákoké 2,10, a magyaroké 7. S a trnavai (nagyszombati) szlovák–magyar nyitómérkőzésre a házigazdák győzelmére 1,75-szörös, míg honfitársainkéra a legjobb esetben 4,75-szörös, de főként 5-szörös summát kínálnak a bukmékerek.
Joggal említette a korábban még biztos kijutást emlegető MLSZ-elöljáró: „A szövetségi kapitány lehetőségei erősen behatároltak.” Ezt nyilván azért is jegyezte meg, mert áttörést a leggyengébb ponton, a Nemzetek Ligájában sem sikerült véghez vinni. Ennek megfelelően egy romániai magyar hírportál azt írta az Eb-selejtezős esélyekről: „Vagy az európai futball túl erős, vagy mi vagyunk túl gyengék.”
Akad azért pozitívum.
Mindezek tudatában kizárólag kellemes meglepetés érhet bennünket.