Előfizetés

Kiderült: még 30 évesen sem felnőtt a gyerek

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.03.20. 10:10
Illusztráció
Fotó: Pexels
Egy új kutatás szerint az idegrendszer akár harminc évig is fejlődhet.
Mindenki hallotta, sőt akár mondta is már valakinek: ideje felnőni. Húszévesen már nem „illik” gyerekesen viselkedni. Egy új kutatás szerint azonban teljesen felnőtté csak a 30-as években érünk - írta a BBC.   
Az agyat és az idegrendszert tanulmányozó tudósok abban korábban is egyetértettek, hogy nem mindenki ugyanakkor éri el a felnőttkort, de az új kutatás bebizonyította, 18 évesen még olyan változások zajlanak az agyban, amelyek befolyásolhatják a viselkedést és mentális betegségekre is hajlamosíthatnak. 
Peter Jones, a Cambridge-i Egyetem professzora szerint abszurd gondolat azt hinni, egyik pillanatról a másikra válik valaki gyermekből felnőtté. Ez egy sokkal árnyaltabb, hosszabb folyamat, akár három évtizedig is eltarthat.
"Az oktatási, az egészségügyi és a jogrendszer számára persze kényelmesebb, ha vannak meghatározások, definíciók"

– mondta a professzor, utalva arra, hogy Angliában, ahogy Magyarországon is, 18 éves kortól lehet szavazni, alkoholt vásárolni, hitelt felvenni és a rendőrség is felnőttként kezeli az embert. Bár, tette  hozzá, a tapasztalt büntetőbírók különbséget tudnak tenni egy 19 és egy 30 éves bűnöző között.
"Nincs határa a gyermek- és felnőttkornak. Az emberek folyton úton vannak"

– mondta a kutató.

Trombózist is okozhatnak a frontok

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.03.19. 19:40
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A változékony időjárás, az időjárási frontok sokszor migrénes fejfájást, görcsöket, álmosságot, idegességet, végtagfájdalmakat, de akár trombózist is okozhatnak.
Front esetén, azaz két ellentétes légtömeg találkozásakor megváltozhat a páratartalom, a légnyomás, a szélerősség, a hőmérséklet és a felhőképek, de akár a levegő ionösszetétele is. Hideg- és melegfront mellett a kettő együtt, azaz kettős fronthatás is érvényesülhet. A trombózison átesett betegek lábfájása általában még évek múlva is „előre jelzi” a fronthatást.
Melegfront esetén a meleg levegő áramlik fel a hideg, sűrűbb légtömegre. Előtte csökken a légnyomás csökken, emelkedik a hőmérséklet, nő a páratartalom. Az ízületi folyadék mennyiségének növekedése okozhat panaszokat. A tünetek már a front előtt jelentkeznek, amelyek közül a csökkenő vérnyomás, a migrénes fejfájás, a szapora pulzus és a koncentrációs zavarok a legjellemzőbbek. De növeli a vérrögök kialakulásának esélyét is – hívta fel a figyelmet Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája. Ezért, ha végtag fáj, bedagad, elszíneződik, esetleg nehézlégzés, véres köpet, mellkasi fájdalom lép fel, orvoshoz kell fordulni. Hidegfront esetén a végtagfájdalom az átvonulása után, a csökkenő páratartalom és a megnövekedett légnyomás miatt jelentkezik.
Az állandósult fájdalmat PTS (poszttrombotikus szindróma) is okozhatja, amely a nem megfelelően kezelt trombózis egyik gyakori szövődménye. Jellemző tünetei még a lábszárfekély, súlyos visszértágulatok, lábgöcs, erős viszketés, és ilyenkor megnő az újabb trombózis esélye is. A lábfájdalom és a PTS megelőzésére ajánlott a bőséges folyadékfogyasztás, a dohányzás abbahagyása és a rendszeres testmozgás is.

1500 éves szőlőprésre bukkantak Izraelben

MTI
Publikálás dátuma
2019.03.19. 11:11
Illusztráció
Fotó: RODGER BOSCH / AFP
Mozaikpadlós, mintegy 1500 éves szőlőprést találtak Korazimban, Észak-Izraelben - jelentette be hétfőn az Izraeli Természetvédelmi Hatóság (INPA).
A 4 x 4 méteres szőlőprést bor készítéséhez használták a Talmud megszövegezésének korában, vagyis az i. sz. harmadik és ötödik század között. A Korazim Nemzeti Park területén folytatott ásatások során előkerült leletekből bebizonyosodott: az ekkor a Kinnerettől, másik nevén a Galileai-tótól északra fekvő településen élő zsidó lakosság bort készített és ivott, olajat préselt és gabonát is őrölt. 
A szőlőprést véletlenül fedezték fel, amikor a nemzeti parkban dolgozó, karbantartást végző munkások véletlenül észrevették a padlózatát borító gyönyörű, geometrikus mintázatú mozaik szélét. Korazimban mindeddig csak ezt a mozaikpadlót találták, ezért különleges értéket képvisel.
Az előbb a padló medencéjében, majd a kősatuban is kipréselt szőlőlét a régészek szerint amforákban tárolták és érlelték borrá. Korazimban egy teljes, a római és a bizánci korból származó zsidó falut tártak fel. Noha a szőlőpréseket ebben a korban általában a szőlőtőkék közelében építették fel, ezen a településen - a szakemberek szerint szokatlan módon - lakott területen végezték ezt a munkát. 
A terület az Izraeli Természetvédelmi Hatóság (Israeli Nature and Parks Authority, INPA) felügyelete alatt áll, amely az ásatásokat az Arielben működő egyetemmel közösen végezte a pénzügyminisztérium támogatásával. A fekete bazaltkőből épített településen korábban mikvék, vagyis zsidó rituális fürdők, egy hatalmas, remekbe szabott zsinagóga, valamint számos lakóépület maradványai kerültek elő a huszadik században több időszakban is folytatott ásatásokon. 
Korazimot az Újszövetség is említi, Máté és Lukács evangéliumában szerepel azon városok között, amelyek elutasították Jézust, és ezért átkozottak. A településen jelentős pusztítást végzett egy i. sz. 363-ban történt földrengés, de utána újjáépítették, és a korai muzulmán korig, a nyolcadik századig fennállt.