Theresa May hivatalosan kérte az EU-tól a Brexit halasztását június 30-ig

Publikálás dátuma
2019.03.20. 15:11
Theresa May levelet írt Donald Tusknak
Fotó: EMMANUEL DUNAND / AFP
Politikusok és egyszerű emberek egyformán belefáradtak az Európai Unióból való távozás gyötrelmeibe.
Ezer nappal a népszavazás után, egy nappal az EU kulcsfontosságú csúcstalálkozója és alig több mint egy héttel a március 29-én késő estére kitűzött kapuzárás előtt Theresa May-nek azt a megalázó és hálátlan feladatot kellett elvégeznie, hogy az Európa Tanács elnökéhez, Donald Tuskhoz intézett hivatalos levélben kérje az 50. cikkely tényleges életbe lépésének elhalasztását. A hivatalos irat a különösen viharos miniszterelnöki interpellációk félórájával egyidejűleg került nyilvánosságra. Mint az már előzetesen kiszivárgott, May viszonylag rövid időre, június 30-ig kér hosszabbítást. A határidő jelentősége, – ahogy erre a kormányfő Jeremy Corbynnal, az ellenzék vezérével folytatott pengeváltása során utalt, – ez az utolsó nap, amíg az Egyesült Királyság anélkül őrizheti meg tagsági igazolványát, hogy részt kelljen vennie a május végén sorra kerülő európai parlamenti választáson, ami „elfogadhatatlan lenne”. Corbyn ismételten „nemzeti válságnak” nevezte a kialakult helyzetet és felszólította Mayt, „próbáljon meg kompromisszumokat keresni”. Peter Bone konzervatív képviselő „árulásnak” nevezte a Brexit elhalasztását, míg a Skót Nacionalista Párt frakciójához tartozó Peter Wishart azt állította, hogy May „gyenge, gyenge, gyenge” és a rövid hosszabbítással a „keményvonalasok kilépéspártiaknak engedett”. A szerda déli szópárbaj során a kormányfő a parlamentet hibáztatta, amiért mindeddig nem váltotta valóra a választópolgároknak az EU elhagyására vonatkozó döntését. A kilépés tartós késése esetén a Ház továbbra is csak Európával tudna foglalkozni, elmulasztva az ország számára leglényegesebb kérdéseket, az oktatást, az egészségügyet és a nemzetbiztonságot. Theresa May, aki a március 29-i időpont kitűzése óta legalább százszor hangsúlyozta, hogy a Brexit-day szent, sérthetetlen és megváltoztathatatlan, elkerülhetetlen kényszerűségből kért hosszabbítást. Mint ezt „Kedves Donald”-nak írott levelében is elmagyarázza, Brüsszellel kötött egyezményét kétszer utasította vissza a parlament alsóháza, a reményei szerint e hét keddjén visszahozott előterjesztést pedig a házelnök, John Bercow akadályozta meg egy 1604-ben elfogadott rendelkezésre hivatkozva. A brit közvélemény hosszú ideig abban a boldog tudatban élt, hogy adott esetben az EU megmaradt huszonhét tagországa gond nélkül jóváhagyja a „sérülések miatt miatt hozzáadott játékidőt”. Theresa May egy hete azt mondta a parlamentben, hogy „rövid, technikai” hosszabbítás csak akkor lehetséges, ha maga a deal elfogadásra kerül. David Lidington, a kormányfő de facto helyettese „vakmerőnek” nevezte az akkor még csak latolgatott lépést és brüsszeli megbeszéléseire hivatkozva már akkor felvetette, hogy a megállapodás szentesítésének hiányában az EU nem fog elfogadni egy rövid lejáratú, ráadásul egyszerinek ígért halasztást, ami valószínűsítené a szigetország rendezetlen kipotyogását az Unióból. A parlament két héttel ezelőtt kizárta a „no deal” lehetőségét, de ennek a voksnak nincs kötelező jogi ereje. May asszony abban bízik, hogy jövő hétfőn harmadszor is neki tud rugaszkodni a Brexit-alku parlamenti megszavaztatásának. Ehhez azonban eddig következetesen kizárt engedményekre lenne szüksége az Európai Uniótól. A parlamenti aritmetika, a 2017-es választás során elvesztett tory többség miatt a kormány ellen dolgozik. Ezért gondolják konzervatív körökben is egyre többen, hogy elkerülhetetlen egy újabb előrehozott választás. A kabinet több befolyásos tagja bízik abban, hogy a konzervatívok megnövekedett többséggel kerülnének ki a voksból. A választási győzelem zálogának egyre több frusztrált tory tekinti Theresa May távozását, annak ellenére, hogy az év elején két bizalmatlansági indítványból is sértetlenül jött ki. Andrew Bridgen, az euroszkeptikus Európai Kutatócsoport egyik hangadója kijelentette, hogy a következő pártvezetőnek a Brexit-pártiak sorába kell tartoznia. 

Három feltétel

Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter az MTI összefoglalója szerint azt mondta, hogy Franciaország ellenezni fogja a brit EU-tagság megszűnésének elhalasztását június 30-áig, ha Theresa May brit miniszterelnök nem indokolja hiteles stratégiával az intézkedés szükségességét. „Egy olyan helyzet, amelyben Theresa May nem képes az Európai Tanácsnak felmutatni kielégítő garanciákat egy hiteles stratégiáról, a halasztási kérelem elutasításához és a megállapodás nélküli kilépés előnyben részesítéséhez fog vezetni” – fogalmazott a nemzetgyűlésben a francia diplomácia vezetője. Jean-Yves Le Drian három feltételt szabott a rövid távú halasztáshoz: – „a halasztásnak az legyen a célja, hogy a már elért kilépési megállapodás ratifikációját véglegesítse”, – „az Egyesült Királyság legyen teljesen egyértelmű abban a kérdésben, hogy a múlt novemberben tető alá hozott kilépési megállapodást nem fogja újratárgyalni”, – és hogy „nem vesz részt a májusi európai parlamenti választásokon”. „Nyitottak vagyunk természetesen egy néhányhetes technikai halasztásra azért, hogy a brit intézmények véglegesítsék a szöveg ratifikációját” – jelezte a francia külügyminiszter. „A kilépési megállapodást támogató szavazat hiányában viszont a legfőbb forgatókönyv a megállapodás nélküli kilépés” – tette hozzá Jean-Yves Le Drian, arra utalva, hogy egy újabb szavazás várható még március 29. előtt.

Frissítve: 2019.03.20. 20:04

Így haragította magára a Fidesz a Néppártot

Publikálás dátuma
2019.03.20. 13:23

Fotó: Szalmás Péter / Népszava
Látszatra a magyar kormány Manfred Weber mindhárom kérését kipipálta.
Két belpolitikai, népszerűség-maximalizáló akció (az Állítsuk meg Brüsszelt! kampány, illetve a CEU működését ellehetetlenítő felsőoktatási törvény módosítása) miatt romlott meg érdemben az Európai Néppárt (EPP) és a Fidesz közötti kapcsolat. Ekkor – 2017. április végén – rendelte az EPP elnöksége Brüsszelbe rendelte Orbán Viktort. A magyar miniszterelnök beszámoltatása után Joseph Daul pártelnök erélyes hangú sajtóközleményben deklarálta, miszerint a testület nem fogadja el, hogy az alapvető jogokat, a jogállamot bárki semmibe vegye. Egyben felszólította a Fideszt és a magyar hatóságokat: biztosítsák a CEU működését, fejezzék be a civil szervezetek vegzálását, állítsák le a Brüsszel elleni támadásokat. Bár a magyar miniszterelnök figyelmen kívül hagyta a néppárti figyelmeztetéseket, a kereszténydemokrata pártcsalád mégsem keményített be – vezetői folyamatosan a párbeszéd és a hídépítés fontosságát hangsúlyozták. A pohár akkor telt be, amikor megjelentek a Jean-Claude Juncker bizottsági elnököt és Soros Györgyöt ábrázoló, az EU-t gyalázó kormányzati plakátok Az északi és a Benelux-államok pártjai azonnal a Fidesz kizárását, illetve felfüggesztését követelték. Március elsejére összegyűltek az szankcionáló eljárás megindításához szükséges aláírások, miután öt tagállamból hét párt vezetője indítványozta ezt Joseph Daul pártelnöknek. Startolt a procedúra, és tagpártok egyeztetni kezdtek – a megbeszélések eredményeképp Manfred Weber (európai parlamenti frakcióvezető és bizottsági elnökjelölt) három pontos ultimátumot adott Orbán Viktornak. (Elsősorban a német keresztény pártok szorgalmazták, hogy a néppárt szabjon feltételeket, mert egy utolsó lehetőséget akartak adni a Fidesznek.) Az elvárásokat úgy állították össze, hogy azok könnyen és gyorsan teljesíthetőek legyenek – a március 20-iki politikai gyűlés időpontjáig. Weber azt követelte, hogy Orbán hagyjon fel az EU-ellenes kampányokkal, kérjen bocsánatot a tagpártoktól, valamint biztosítsa, hogy a CEU Budapesten maradhasson. A pártcsaládban tudják, hogy ennél jóval több van a Fidesz rovásán, de úgy okoskodtak, hogy ha a magyar miniszterelnök enged, akkor egyelőre nem kell kenyértörésre vinni a dolgot. Már ekkor felmerült azonban, hogy módszeresen vizsgálni és értékelni kellene a Fidesz politikáját, valamint ellenőrizni, hogy valóban teljesíti-e az ígéreteit. Először a német sajtó közölte a hírt – nem véletlenül a CDU elnökségi ülésének napjára időzítve –, hogy Annegret Kramp-Karrenbauer, a CDU elnöke, Markus Söder bajor kormányfő és Sebastian Kurz osztrák kancellár javaslatot dolgozott ki egy vizsgálóbizottság felállítására, amely több hónapon át tanulmányozná a magyarországi helyzetet, majd ajánlásokat fogalmazna meg az EPP vezető testületei számára. Az ötlet nem új, már 2000-ben kipróbálták, amikor az Európai Unió három “bölcsből” álló bizottságot menesztett Ausztriába, hogy tárja fel, miféle baj származik a kereszténydemokrata Osztrák Néppárt és a szélsőjobboldali Szabadság Párt összefogásából. A bölcsek végül megállapították, hogy az osztrák kormánykoalíció tiszteletben tartja az európai értékeket. Budapesten ellentmondásos nyilatkozatok fogadták a Fidesz kizárásának belengetését és az ultimátumot. Az EPP-ben nem tudták hová tenni, hogy a magyar miniszterelnök az egyik nap “hasznos idiótáknak” nevezi a levelek szerzőit, másnap meg kilátásba helyezi, hogy kész bocsánatot kérni. Értetlenséget keltettek a kormányközeli sajtó és a hivatalos megszólalók eltérő üzenetei. Közben Orbán Viktor saját bevallása szerint is élénk telefondiplomáciába kezdett, míg kormánytagok, különmegbízottak és nagykövetek külföldön próbálták győzködni a testvérpártok vezetőit a Fidesz európai elkötelezettségéről. A tisztázás szándékával látogatott Manfred Weber március 12-ikén Budapestre. Mint később elmondta, nem tárgyalni akart, hanem bejelenteni a követeléseit és felmérni, hogy Orbán Viktor hajlandó-e azokat teljesíteni. Feltűnő volt, hogy a Weber-vizit előestéjén már megkezdődött a Juncker-Soros plakátok eltávolítása, illetve letakarása. Néhány nappal később a magyar kormányfő bocsánatkérő levelet írt a Fidesz kizárását kezdeményező pártok vezetőinek. Az asztalon fekvő három pont közül ezzel kettőt legalább részlegesen teljesített, ám Manfred Weber a legfontosabbnak a CEU sorsának a rendezését nevezte. Erre az EPP politikai gyűlésének az előestéjén került sor, amikor Orbán Viktor bejelentette, hogy levelet írt a bajor kormánynak, amiben garantálta, hogy a CEU a Müncheni Műszaki Egyetemmel együttműködésben Budapesten folytathatja a tevékenységét.
Frissítve: 2019.03.20. 14:36

A CEU nem törődik sajtónyilatkozatokkal, jogi garanciákat vár a kormánytól

Publikálás dátuma
2019.03.20. 11:16

Fotó: Tóth Gergő
Ám ha a kabinet garantál, akkor akár visszafordítható az egyetem költözési folyamata is.
 Sajtóhíreket nem szeretnénk kommentálni, továbbra is tényeket, konkrét jogi garanciákat várunk a magyar kormány részéről – közölte lapunk érdeklődésére a budapesti Közép-európai Egyetem (CEU) kommunikációs osztálya, miután a Süddeutsche Zeitung arról írt: Orbán Viktor miniszterelnök levelet írt a bajor kormánynak, amiben a magyar kormány nevében biztosította őket, semmi akadálya annak, hogy a CEU a Müncheni Műszaki Egyetemmel együttműködve továbbra is részt vegyen a magyar felsőoktatásban.
A 444.hu lapszemléje szerint Florian Hermann kancelláriaminiszter úgy nyilatkozott: a magyar miniszterelnök garantálta, hogy a CEU továbbra is Magyarországon kutathat és oktathat, ami „egyértelmű jele a békülésnek”.  Orbán egész pontosan azt ígérte: „A magyar kormány nevében biztosíthatom Önöket arról, hogy nem lesz akadálya a Müncheni Technikai Egyetem megjelenésének a magyar felsőoktatásban, a CEU-val való együttműködésben”.
Manfred Weber, aki múlt héten a Fidesz EPP-tagságának ügyében utazott Magyarországra, fontos problémának nevezte a CEU ügyét. Azt mondta, olyan lehetőséget keresnek, amely garantálja: Budapesten a jövőben is hozzá lehet majd jutni amerikai diplomához. Közölte: ezért tárgyalt a Müncheni Műszaki Egyetemmel, a BMW-vel és amerikai egyetemekkel, hogy új tanszékek finanszírozásával Budapesten maradhasson a CEU – európai fenntartókkal az uniós jog értelmében ugyanis EU-s intézménynek számítana az amerikai alapítású egyetem, így nem vonatkozna rá a magyar felsőoktatási törvény lex CEU-ként elhíresült módosítása, ami ellehetetlenítette az egyetem amerikai képzéseit.
Az egyetem jelezte: a magyar kormány részéről még nem történt megkeresés az irányukban. Fenntartják korábbi állásfoglalásukat: üdvözlik ezeket a fejleményeket, és azt, hogy ezzel lehetőség nyílt a CEU Budapestről történő elüldözéséhez vezető folyamat visszafordítására, de a lehetséges együttműködés előkészítését csak akkor folytathatják tovább a résztvevő felek, ha Magyarország miniszterelnöke egyértelmű politikai állásfoglalásban biztosítja arról európai partnereit, hogy a CEU amerikai és európai diplomákat kiadó szabad intézményként Budapesten maradhat. Az állásfoglalást olyan törvényi keretnek kell alátámasztania, amely jogilag kötelező érvényű felhatalmazást ad a CEU-nak arra, hogy Budapesten folytassa a tevékenységét. Ha meg is kapják a garanciákat, az nem lesz hatással az osztrák terjeszkedésre: a bécsi campust így is, úgy is megnyitják.
Szerző
Témák
Orbán Viktor CEU