Így haragította magára a Fidesz a Néppártot

Látszatra a magyar kormány Manfred Weber mindhárom kérését kipipálta.

Két belpolitikai, népszerűség-maximalizáló akció (az Állítsuk meg Brüsszelt! kampány, illetve a CEU működését ellehetetlenítő felsőoktatási törvény módosítása) miatt romlott meg érdemben az Európai Néppárt (EPP) és a Fidesz közötti kapcsolat. Ekkor – 2017. április végén – rendelte az EPP elnöksége Brüsszelbe rendelte Orbán Viktort.

A magyar miniszterelnök beszámoltatása után Joseph Daul pártelnök erélyes hangú sajtóközleményben deklarálta, miszerint a testület nem fogadja el, hogy az alapvető jogokat, a jogállamot bárki semmibe vegye. Egyben felszólította a Fideszt és a magyar hatóságokat: biztosítsák a CEU működését, fejezzék be a civil szervezetek vegzálását, állítsák le a Brüsszel elleni támadásokat. Bár a magyar miniszterelnök figyelmen kívül hagyta a néppárti figyelmeztetéseket, a kereszténydemokrata pártcsalád mégsem keményített be – vezetői folyamatosan a párbeszéd és a hídépítés fontosságát hangsúlyozták.

A pohár akkor telt be, amikor megjelentek a Jean-Claude Juncker bizottsági elnököt és Soros Györgyöt ábrázoló, az EU-t gyalázó kormányzati plakátok Az északi és a Benelux-államok pártjai azonnal a Fidesz kizárását, illetve felfüggesztését követelték. Március elsejére összegyűltek az szankcionáló eljárás megindításához szükséges aláírások, miután öt tagállamból hét párt vezetője indítványozta ezt Joseph Daul pártelnöknek.

Startolt a procedúra, és tagpártok egyeztetni kezdtek – a megbeszélések eredményeképp Manfred Weber (európai parlamenti frakcióvezető és bizottsági elnökjelölt) három pontos ultimátumot adott Orbán Viktornak. (Elsősorban a német keresztény pártok szorgalmazták, hogy a néppárt szabjon feltételeket, mert egy utolsó lehetőséget akartak adni a Fidesznek.) Az elvárásokat úgy állították össze, hogy azok könnyen és gyorsan teljesíthetőek legyenek – a március 20-iki politikai gyűlés időpontjáig. Weber azt követelte, hogy Orbán hagyjon fel az EU-ellenes kampányokkal, kérjen bocsánatot a tagpártoktól, valamint biztosítsa, hogy a CEU Budapesten maradhasson.

A pártcsaládban tudják, hogy ennél jóval több van a Fidesz rovásán, de úgy okoskodtak, hogy ha a magyar miniszterelnök enged, akkor egyelőre nem kell kenyértörésre vinni a dolgot. Már ekkor felmerült azonban, hogy módszeresen vizsgálni és értékelni kellene a Fidesz politikáját, valamint ellenőrizni, hogy valóban teljesíti-e az ígéreteit.

Először a német sajtó közölte a hírt – nem véletlenül a CDU elnökségi ülésének napjára időzítve –, hogy Annegret Kramp-Karrenbauer, a CDU elnöke, Markus Söder bajor kormányfő és Sebastian Kurz osztrák kancellár javaslatot dolgozott ki egy vizsgálóbizottság felállítására, amely több hónapon át tanulmányozná a magyarországi helyzetet, majd ajánlásokat fogalmazna meg az EPP vezető testületei számára.

Az ötlet nem új, már 2000-ben kipróbálták, amikor az Európai Unió három “bölcsből” álló bizottságot menesztett Ausztriába, hogy tárja fel, miféle baj származik a kereszténydemokrata Osztrák Néppárt és a szélsőjobboldali Szabadság Párt összefogásából. A bölcsek végül megállapították, hogy az osztrák kormánykoalíció tiszteletben tartja az európai értékeket.

Budapesten ellentmondásos nyilatkozatok fogadták a Fidesz kizárásának belengetését és az ultimátumot. Az EPP-ben nem tudták hová tenni, hogy a magyar miniszterelnök az egyik nap “hasznos idiótáknak” nevezi a levelek szerzőit, másnap meg kilátásba helyezi, hogy kész bocsánatot kérni. Értetlenséget keltettek a kormányközeli sajtó és a hivatalos megszólalók eltérő üzenetei. Közben Orbán Viktor saját bevallása szerint is élénk telefondiplomáciába kezdett, míg kormánytagok, különmegbízottak és nagykövetek külföldön próbálták győzködni a testvérpártok vezetőit a Fidesz európai elkötelezettségéről.

A tisztázás szándékával látogatott Manfred Weber március 12-ikén Budapestre. Mint később elmondta, nem tárgyalni akart, hanem bejelenteni a követeléseit és felmérni, hogy Orbán Viktor hajlandó-e azokat teljesíteni. Feltűnő volt, hogy a Weber-vizit előestéjén már megkezdődött a Juncker-Soros plakátok eltávolítása, illetve letakarása. Néhány nappal később a magyar kormányfő bocsánatkérő levelet írt a Fidesz kizárását kezdeményező pártok vezetőinek. Az asztalon fekvő három pont közül ezzel kettőt legalább részlegesen teljesített, ám Manfred Weber a legfontosabbnak a CEU sorsának a rendezését nevezte. Erre az EPP politikai gyűlésének az előestéjén került sor, amikor Orbán Viktor bejelentette, hogy levelet írt a bajor kormánynak, amiben garantálta, hogy a CEU a Müncheni Műszaki Egyetemmel együttműködésben Budapesten folytathatja a tevékenységét.