Durván akadozik a harmincmilliárdos kincstári rendszer

Publikálás dátuma
2019.03.21. 07:30

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Az önkormányzatoknak szerdáig kellett volna feltölteniük a költségvetési adatokat az ASP-adatbázisba, csakhogy az alig-alig működik. Úgy harmincmilliárd forintba került.
Sok település nem tudta tartani a tegnapi, március 20-i határidőt, ameddig fel kellett volna tölteni a tavalyi költségvetés adatait, mert folyamatosan lelassul, lefagy a Magyar Államkincstárnál működő úgynevezett ASP rendszer – jelezte lapunknak több jegyző is. Még a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke, Schmidt Jenő is azt mondta: az ő városa, Tab szintén késedelemben van, egy hete nem boldogulnak munkatársai a feltöltéssel. Hiába próbáltak a március 15-i hosszú hétvégén is dolgozni, a rendszer annyit jelzett: karbantartás miatt nem használható. Schmidt Jenő információi szerint a közelmúltban ismét módosítottak az adatfeltöltő rendszeren, amit még nem volt idejük begyakorolni a munkatársaknak, ez is lassította a munkát. Kérdésünkre, hogy mi lesz a következménye a késlekedésnek, egyértelművé tette: büntetésre számíthatnak, amit majd kifogásolnak és előbb-utóbb eldől, fizetniük kell vagy méltányolják a felmerült akadályokat. A jászsági Jánoshida hivatali dolgozóinak tegnap reggel végül sikerült elküldeni az adatokat – tudtuk meg a település polgármesterétől. Eszes Béla hozzátette, ez kizárólag annak köszönhető, hogy előző éjjel egyik kolléganőjük ránézett az otthoni gépén a rendszerüzenetekre és felfedezte, hogy az önkormányzati adó alrendszerben korábban tapasztalt hibát a Magyar Államkincstár kijavította. A településvezető – aki egyben a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) alelnöke is – úgy látja: az, aki az üzenetet csak délelőtt fedezte fel, a rendszer leterheltsége miatt megint nem jutott előbbre. A polgármester általánosnak nevezte, hogy az ASP rendszerbe csak késő este vagy hétvégén lehet könnyen felvinni a folyamatosan elvárt anyagokat, munkaidőben alig működik a hálózat. Emiatt már elveszítettek egy munkatársat – tette hozzá.  A kérdésre, hogy mekkora lehet a késedelem miatt kiszabott büntetés, a Jegyzők Országos Szövetségének elnöke, Tóth János saját korábbi települése, Csemőd példáját hozta fel: első alkalommal százezer forintos büntetést kaptak, mert hasonlóan a mostanihoz, a lassú központi adatfogadás miatt túlléptek egy határidőt. Kifogásukat akkor elfogadták, nem kellett fizetniük – tette hozzá az elnök, aki jelenleg Esztergom aljegyzője. A nagyvárosokkal és fővárosi kerületekkel együtt ők is idén csatlakoztak a rendszerhez, s elmondása szerint már a meglévő adatbázisok átadása sem volt zökkenőmentes. Olyan ez szerinte, mint amikor egy úszni tanuló embert az olimpián dobnak bele a mély vízbe, hátha megnyeri és nem fullad meg: miközben még tanulják a rendszer használatát a munkatársaik, máris tökéletes munkát várnak el tőlük, akár éjfélkor is. Esztergomnak és a fővárosban Kispestnek is sikerült megelőzni a határidőt a zárszámadási alapadatok feltöltésével, bár Budapesten is folyamatosan kisebb zavarokat észlelnek a rendszerben – tájékoztatott bennünket a XIX. kerület kommunikációs vezetője. Nagy Endre munkatársai úgy tudják, az ASP rendszer legújabb változtatása miatt nem lehetett benne dolgozni a múlt hétvégén, amikor tesztelték az új programot. Az önkormányzatok panaszai alapján feltett kérdésekre a Magyar Államkincstár azt válaszolta a Népszavának, hogy „a rendszer működésében semmiféle technikai fennakadás nincs. Az adatszolgáltatás határidejének túllépése az önkormányzatok számára nem jár szankcióval.” Mivel alapesetben a késedelmi bírságot nem kerülhetik el a települések, a válasz második fele mégiscsak azt jelzi: tisztában van a rendszer hibáival a Kincstár.
Eszes Béla, a MÖSZ alelnöke azért azt is hozzátette: az, hogy nem hibáznak sokkal többet az önkormányzatok, főleg annak köszönhető, szolidaritási lánc működik az ügyintézők között. Amikor valaki lefekvés előtt még felfedez egy új és fontos üzenetet, azonnal hívja a szomszédos településeken dolgozó társait, így sokan éjszaka vagy hajnalban otthonról töltögetik az adatokat.

Lépcsőfokok

Öt lépésben vezette be az ASP rendszert a Magyar Államkincstár: 2015: 55 településen próbálták ki a rendszert 2016: további 44 település gazdálkodásába látott bele az állam 2017: már 1648 önkormányzat adatai voltak fenn a rendszerben 2018: újabb 1648 önkormányzat minden adata lett elérhető 2019: a nagyvárosok, megyei jogú városok és Budapest kerületei is csatlakoztak 

Frissítve: 2019.03.22. 10:15

Már a Momentum is az előválasztás mellett

Publikálás dátuma
2019.03.21. 06:45

Fotó: Vajda József / Népszava
Támogatni fogjuk az előválasztás intézményét. Puzsér Róbertnek és Karácsony Gergelynek sikerült ugyanis olyan feltételeket teremtenie, amelyek mindenkinek megfelelnek. Reméljük sikerül felrázni a főváros lakosságát és ezzel a módszerrel találjuk majd meg Tarlós István főpolgármester ellenzéki kihívóját – jelentette be a Népszavának Hajnal Miklós. Arról ugyanakkor a Momentum elnökségi tagja nem akart beszélni, hogy a párt saját főpolgármester-jelölttel készül az előválasztásra, vagy valamelyik jelenlegi aspiráns mögé áll majd be. Erről ma számolnak be. Lapunk úgy értesült, hogy az előválasztás győztesét támogatják majd, de ezt Hajnal nem kommentálta.
A csütörtöki bejelentést mindenesetre hosszú gondolkodási idő előzte meg. Fekete-Győr András, a Momentum elnöke lapunknak adott tavaly novemberi interjújában leszögezte: saját jelöltet akarnak. Fekete-Győr akkor hozzátette, hogy Puzsér Róbert mögé nem állnak be, hiszen „nem vagyunk hülyék, nem támogathatunk egy olyan jelöltet, aki Tarlós Istvánnak még több szavazót hozna."
Az január végén derült ki, hogy a Momentum Veiszer Alinda televíziós riportert indította volna a választáson, de ő „hosszas gondolkodás után” elutasította a felkérést. Akkor a Momentum azt jelezte a HVG-nek: az akkor még csak LMP-aspiráns Puzsér Róbertet, valamint az előválasztás első körében megmérkőző Karácsony Gergelyt és Horváth Csabát kettősét nem látják olyan erejűnek, hogy képes legyen legyőzni a jelenlegi főpolgármestert. Azóta Karácsony legyőzte Horváth Csabát, Puzsér Róbert mögé pedig az LMP-n kívül beállt a Jobbik is. A médiaszemélyiség a múlt heti bejelentésen továbbra is reménykedett, hogy a Momentum is őt támogatja majd. Puzsér azt mondta: várja, hogy a Momentum „megforduljon a kárhozat útján”, továbbra is ott egy szék az asztalnál a részükre.
Karácsony és Puzsér egyébként múlt héten azért ült le egy asztalhoz, hogy fixálják a korábbi előválasztáshoz kapcsolódó megállapodást. Ennek szellemében újra egyetértettek abban, hogy ha legalább 50 ezren részt vesznek majd a nyárra tervezett második fordulóban, akkor a vesztes visszalép a győztes javára.
Szerző

Várólista: a tizedik hibajelzés után büntetnek

Publikálás dátuma
2019.03.21. 06:00

Fotó: Vajda József / Népszava
Áprilistól élesíti a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) az új várólista-szabályokat. Az intézményeknek a lehető legkorábbi időpontra kell besorolniuk a betegeket, s azt egy szoftver is ellenőrzi.
Tisztább helyzetet teremt – a tárca reményei szerint – a várólistáknál az április elsejétől bevezetendő intézkedéscsomag. Eszerint különbséget tesznek a váró- és az úgynevezett előjegyzési lista között. Az utóbbira kerülnének azok, akiket vagy saját kérésükre nem operálnak meg a lehető legkorábbi időpontban, vagy mert éppen nincsenek műthető állapotban. Az új rendszerben az az orvos, aki a legkorábbi szabad hely helyett későbbre adna időpontot a betegének, hibajelzést kap és a rendszer nem is engedi majd programba venni a beteget. Ha pedig egy pácienst a számára eredetileg foglalt időpontnál előbbre vesznek a műtőben, annak ellátását a biztosító nem fizeti ki mindaddig, amíg nem tisztázódik, mi okból történt az előresorolás. Előfordulhat olyan is, hogy a betegnek nem alkalmas a felajánlott időpont, és későbbre kéri a beavatkozást. Ez utóbbiról ezentúl írásban is kell nyilatkozni. Ezeket az eseteket az orvosnak át kell vezetnie az úgynevezett előjegyzési listára. Ha pedig a beteg mégsem jelenne meg a műtétjére, hét napon belül újabb időpontot kell kapnia az intézménytől. Ha az operációt azért sorolják későbbre, mert nincs műthető állapotban a beteg, nem lesz szankció, de az orvosnak írásban indokolnia kell, hogy miért nem történt meg az eredeti időpontban a beavatkozás. És amint lehetséges, azt el kell végeznie. Viszont, ha nincs megfelelő indok az előre sorolásra, akkor a biztosító nem fizeti ki az ellátást, és esetenként körülbelül 40 ezer forintra meg is bünteti a szolgáltatót. Hasonló eljárásra számíthatnak azok is, akik a bejegyzett időpontban nem végzik el az adott betegnél a beavatkozást.
A lapunk birtokába került dokumentum szerint a tárca célja, hogy mindenki a lehető legkorábban kerüljön sorra és senki se kapjon a lehetségesnél későbbi időpontot. A finanszírozó, azaz az egészségpénztár naponta küld a szolgáltatóknak hibalistát. Ha nem végzik el a szükséges javításokat az országos várólista rendszerben a pénztár a tizedik munkanapon megbünteti az érintett intézményt. A jelentős tisztulás reményét arra alapozzák, hogy a NEAK adatai szerint, ha ez a szabály már korábban is működik, akkor a várólisták negyedénél szabhattak volna ki büntetést.
Az adatokból az is kitűnik, hogy a problémák elsősorban azoknál a listáknál merültek fel, amelyek nagyon sok beteget érintenek. Ez magyarázza, hogy a már említett bírságolás a betegek 64 százalékának ellátását javította volna. A legtöbb visszásságot a nőgyógyászati-, a mandula-, a szürkehályog-, a csípő- és a térprotézis műtétekre várók listára vételénél találta a finanszírozó. 
Szerző