May az uniós vezetőktől vár segítséget

Publikálás dátuma
2019.03.21. 17:03

Fotó: ARIS OIKONOMOU / AFP
A brit miniszterelnök szerint a Brexit-határidő rövid meghosszabbítása lehetőséget biztosít a rendezett kilépésre.
Theresa May brit miniszterelnök „őszintén reméli”, hogy Nagy-Britannia rendezett módon, az Európai Unióval kötött kilépési megállapodás elfogadásával hagyja el az EU-t; erre lehetőséget biztosítana az uniós szerződések alapján március 29-én esedékes jelenlegi határidő rövid idővel való meghosszabbítása – erről May maga beszélt újságíróknak Brüsszelben csütörtökön, az Európai Tanács ülését megelőzően. Rövid nyilatkozatában a miniszterelnök aláhúzta: a határidő június végéig való meghosszabbításához szükséges az unióban maradó 27 tagország jóváhagyása, de ezáltal elkerülhető lenne a megállapodás nélküli brit kiválás. Fontos elfogadni, hogy Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnése a brit emberek döntése. Immáron három éve a szavazásnak, eljött az ideje, hogy a brit parlament ezt szentesítse – húzta alá. A brit miniszterelnök hozzátette, hogy az Egyesült Királyság uniós kiválása esetén továbbra is kiveszi részét az Európát fenyegető kihívások megoldásában a béke, a biztonság és a jólét megőrzése érdekében. Jeremy Corbyn, a legnagyobb brit ellenzéki erőnek számító Munkáspárt elnöke azt mondta, újra kell tárgyalni a brit EU-tagság megszűnésének feltételeit rögzítő kiválási szerződést, amelyet már kétszer is elutasított a londoni parlament alsóháza.
„Eltökéltek vagyunk, hogy megegyezzünk, és ezzel megakadályozzuk az Egyesült Királyság rendezetlen kilépését, illetve konstruktív jövőbeli kapcsolatot alakítsunk ki az Európai Unióval”

– jelentette ki.

A határidő meghosszabbításának lehetősége mellett foglaltak állást

Az Európai Tanács kétnapos ülésére érkező uniós tagországi vezetők Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnése (Brexit) március 29-én esedékes határidejének meghosszabbításának lehetősége mellett foglaltak állást Brüsszelben csütörtökön. Angela Merkel német kancellár szerint a brit parlament alsóházának komolyan kell vennie a brit uniós tagság megállapodás nélküli megszűnésének veszélyeit és el kell fogadnia a brit kormány és az Európai Unió megállapodását a Brexit feltételeiről. Merkel újságíróknak nyilatkozva aláhúzta, hogy az unióban maradó tagországok vezetőinek az unió jövőjére kell gondolniuk, ezért az utolsó pillanatig azon fognak dolgozni, hogy egy rendezett kiválást érjenek el. Fel kell készülni azonban arra is, hogy a megállapodást továbbra sem fogadja el a brit parlament alsóháza, a határidő ugyanis nagyon rövid – tette hozzá. Emmanuel Macron francia államfő kijelentette, hogy nyitott a Brexit határidejének technikai meghosszabbítására, ugyanakkor nem lehet a végtelenségig nyújtani a fennálló helyzetet. Azt mondta, egyértelművé kell tenni London számára, hogy a Brexit a brit nép döntésének eredménye. Azt is, hogy a megállapodás kétéves, alapos munka eredménye, amely a lehető legjobb egyezség úgy Nagy-Britannia, mint az unió számára. Azt újratárgyalni nem lehet. Elutasítása esetén megállapodás nélkül lép ki az unióból Nagy-Britannia, az unió erre is fel van készülve – közölte.
„Nem tehetünk úgy három év leforgása után, minthogyha a brit emberek nem a kilépés mellett foglaltak volna állást”

– tette hozzá a francia államfő.

Sebastian Kurz osztrák kancellár nyilatkozatában abszurdnak nevezte, ha az Egyesült Királyság részt venne a májusi európai parlamenti választáson. Rövid sajtótájékoztatóján elmondta, hogy támogatja a brit európai uniós kiválás elhalasztását, amennyiben „sikerül választ adni bizonyos fontos kérdésekre”.
„Fontos, hogy az Egyesült Királyság ne vegyen részt a választáson. Érthetetlen lenne egy olyan országnak a részvétele, amely el akarja hagyni az Európai Uniót”

– tette hozzá.

A kilépés jövő heti határidejének meghosszabbításával kapcsolatban ugyanakkor leszögezte, hogy az még mindig jobb, mint az úgynevezett kemény, megállapodás nélküli Brexit. Leo Varadkar ír kormányfő szerint rugalmasságot kell mutatni az Egyesült Királysággal szemben a brit belpolitikai káosz miatt, és megfelelő indoklás esetén lehetővé kell tenni az európai uniós kiválás határidejének rövid kiterjesztését. Hangsúlyozta, hogy a bennmaradó tagállamok egyike sem szeretné, ha a szigetország megállapodás nélkül, rendezetlen módon kényszerülne kilépni az EU-ból, ezért nyitottak a hosszabbításra. Ehhez azonban az kell, hogy London indokolni tudja a kérelmét, mivel el kellene kerülni egy olyan helyzetet, amelyben párhavonta újra és újra el kell halasztani a döntéseket és a határidőket - mondta.
„A Brexit néhány rendkívül nehéz döntést követel az Egyesült Királyság részéről”

– tette hozzá.

Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök Samuel Beckett abszurd drámájára utalva úgy fogalmazott, „néha olyan érzés, mint ha Godot-ra várnánk az Egyesült Királyság európai uniós kiválási folyamatának ügyében, aki azonban ez esetben remélhetőleg végül meg fog érkezni”. Véleménye szerint kizárólag akkor hosszabbíthatják meg a szigetország kilépésének határidejét a május 26-ai európai parlamenti választáson túlra, amennyiben azon részt vesznek a britek is, de London ettől egyelőre elzárkózik. Jelenleg úgy tűnik, minden lehetőséget kizártak, márpedig így nehéz előrelépni a folyamatban – mondta. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke nyilatkozata szerint újabb európai uniós csúcstalálkozó lehet a jövő héten, amennyiben a brit parlament ismét elutasítja az EU-tagság megszűnésének feltételrendszerét rögzítő szerződést.
„Egy harmadik sikertelen brit alsóházi szavazás azt jelenti, hogy újra vissza kell jönnünk, és egy második EU-csúcsot is kell tartanunk”

– fogalmazott.

Százezrek követelik a Brexit leállítását

Több százezren írták alá csütörtökig azt a hivatalos petíciót, amely a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamat leállítását követeli. A brit kormány és a parlament hivatalos petíciós honlapján megjelent felhívás azt követelte, hogy a kormány vonja vissza a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásáról szóló értesítést. A brit törvények alapján a parlamentben tárgyalási időt kell biztosítani minden olyan közérdekű petíciónak, amelyet legalább 100 ezer brit állampolgár hitelesen aláír. Jeremy Hunt brit külügyminiszter a BBC közszolgálati rádió csütörtöki hírmagazinjában kijelentette: ha egy hét múlva, vagyis a kilépési határidő előtt egy nappal sem lesz elfogadott Brexit-megállapodás, onnantól „nagyon korlátozottá” válna a további fejlemények lehetséges listája. Hunt szerint a parlament megszavazhatja az 50. cikkely aktiválásának visszavonását, vagyis „a Brexit törlését”, bár ez „nagyon valószínűtlen”.

Negyven ember életét veszthette, amikor elsüllyedt egy komp a Tigrisen

Publikálás dátuma
2019.03.21. 16:04

Fotó: WALEED AL-KHALID / AFP
A hajón főleg nők és gyerekek utaztak. Mentőcsapatok keresik a túlélőket a helyszínen.
Legkevesebb 40 ember életét veszthette, amikor elsüllyedt egy komp az iraki Moszul közelében, a Tigris folyón. A hajón többségében olyan nők és gyermekek utaztak, akik a moszuli polgári védelmi hatóság közlése szerint nem tudnak úszni – írja a BBC. Jelenleg mentőcsapatok dolgoznak a helyszínen, a Reuters szerint eddig 12 túlélőt vittek partra. A hírek szerint a vízügyi hatóságok figyelmeztették az embereket az emelkedő vízszintről. A hajó üzemeltetőjét állítólag azzal vádolják, hogy nem foglalkozott a figyelmeztetéssel.
Szerző
Témák
Irak Moszul komp

A korrupcióellenes jogásznő a nagy esélyes a szlovák államfői székre, de még sok a kérdőjel

Publikálás dátuma
2019.03.21. 15:11
Zuzana Caputova és Maros Sefcovic
Fotó: VLADIMIR SIMICEK / AFP
A múlt hétvégi első forduló utáni első közvélemény-kutatás nagyjából 60-40 arányú vezetést mért Zuzana Caputovának Maros Sefcovic ellen. A kiesett, népszerű jelöltek szavazói dönthetik el a versenyt.
Zuzana Caputovának, a helyi politikai térben fiatal erőnek számító Progresszív Szlovákia jelöltjének a nagyarányú győzelmét valószínűsíti a szlovák elnökválasztás második fordulójában egy felmérés, amelynek eredményeit a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség ismertette csütörtökön. A közvélemény-kutatást - amely az első felmérés az elnökválasztás múlt hétvégi, első fordulója óta - a szlovák közmédia megbízásából, a Median SK ügynökség készítette, március 17. és 19. között, több mint ezer választópolgár megkérdezésével.
A felmérés szerint az elnökválasztás második - március 30-ra kitűzött - körében a megkérdezettek 60,5 százaléka adná voksát Zuzana Caputovára, míg Maros Sefcovicra, a legerősebb kormánypárt, az Irány jelöltjére - aki az Európai Bizottság (EB) szlovák alelnöke - a válaszadók 39,5 százaléka szavazna.

Érdekes, hogy a Focus intézet még az első forduló előtt megmérte, mi lehetne egy akkor még csak hipotetikus Caputová-Sefcovic párharc kimenetele: ők akkor még valamivel nagyobb, csaknem kétharmados fölényt mértek a korrupcióellenes jogásznőnek.

Ahogy arról mi is beszámoltunk, az ötödik közvetlen szlovák államfőválasztás első körében Caputová az érvényes szavazatok 40,57 százalékát szerezte meg, Sefcovicra pedig a választók 18,66 százaléka voksolt.
A felmérés szerint a választás második körében a választásra jogosultak 44 százaléka venne részt biztosan, 20 százalékuk pedig ezt még nem döntötte el.

Az első fordulóban a részvételi arány 48,74 százalékos volt, és a továbbjutókon kívül további két jelölt ért el tíz százalékot meghaladó eredményt. A harmadik helyen Stefan Harabín, a legfelsőbb bíróság volt elnöke, korábbi igazságügyi miniszter végzett, a szavazatok 14,34 százalékát megszerezve. A negyedik helyen Marián Kotleba a szélsőjobboldalinak tartottt Mi Szlovákiánk - Néppárt elnöke és államfőjelöltje végzett, a szavazatok 10,39 százalékával.
Ők egyelőre nem jelezték, hogy kit támogatnának a második fordulóban.

Elemzők szerint valószínűsíthető, hogy Harabín és Kotleba szavazói inkább Maros Sefcovicra adják majd voksukat, de szinte lehetetlen megjósolni, hogy a két politikus sokszor "rendszerellenesnek" jellemzett szavazói milyen arányban járulnak majd az urnákhoz. Körükben a liberális Caputová elutasítottsága igen magas, de valószínű, hogy a keresztény és nemzeti értékek mellett kiálló, de elsősorban uniós hivatalnokként megismert Sefcovicra sem szavaznának könnyű szívvel.

A kutatás kitért arra is, az első körben tíz százalékos támogatottságnál alacsonyabb eredményt elérő jelöltek (így a 3,1%-ot begyűjtő Bugár Béla) választóinak voksai a második körben valószínűleg megoszlanak majd Caputová és Sefcovic között.
Frissítve: 2019.03.21. 16:39