Ötezer milliárdot szeretne kérni az emberektől a magyar állam

Publikálás dátuma
2019.03.21. 17:52
illusztráció
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
„Az új forrással lényegében lenullázzuk Magyarország devizaadósságát” – mondta a pénzügyekért felelős államtitkár.
Olcsó, áttekinthető és vonzó hozamszintet biztosító megtakarítási terméket fejlesztene a Pénzügyminisztérium az állampapírokból – mondta a Világgazdaságnak Gion Gábor. A pénzügyekért felelős államtitkár kiemelte:   „A cél az, hogy 2018-hoz képest öt év alatt ötezermilliárd forinttal növeljük meg a lakossági állampapír-állományt. Most mintegy hatezermilliárd forint állampapír van a lakosság kezében. Azt szeretnénk elérni, hogy 2023-ra ez 11 ezermilliárd forintra nőjön. Ha sikerül, az új forrással lényegében lenullázzuk Magyarország devizaadósságát, amivel nagymértékben mérsékelhető az ország gazdasági kitettsége és sérülékenysége is.” Arra a felvetésre, hogy sokak szerint az adómentességgel a Pénzügyminisztérium lényegében értelmetlenné teszi a befektetők egy részénél népszerű befektetéseket, például a tartós befektetési és a nyugdíj-előtakarékossági számlát, Gion Gábor azt mondta: az említett befektetési formákban állampapírok továbbra is lehetnek, de ne felejtsük el, hogy egyéb tőkepiaci instrumentumok is vásárolhatók a számlákra. „Egy mindezekkel versenyképes, egyszerű, érthető, vonzó hozamszinttel rendelkező megtakarítási terméket igyekszünk adni az ügyfeleknek” – fogalmazott. Az értékesítésben a lakás-takarékpénztári ügynököknek nyílik meg a lehetőség. „Olyan értékesítői kört kerestünk, ahol biztosítható a termék prioritása a befektetések értékesítésében. A korábbi években azt tapasztaltuk, hogy a kereskedelmi bankok – önmagában teljesen érthetően – inkább saját megtakarítási termékeiket ajánlották az ügyfelek figyelmébe az állampapír helyett vagy mellett, így csökkentve a jegyzett mennyiséget. Ezért most olyan csatornát kerestünk, ahol nincs saját befektetési termék a kínálati körben. A lakás-takarékpénztári piac ilyen, ráadásul egy tapasztalt, jó értékesítési hálózat áll készen az értékesítésre” – közölte Gion Gábor.
Szerző

Idegek játszmája - egyre nagyobb a tétje a Hankook-sztrájknak

Publikálás dátuma
2019.03.21. 17:45

Fotó: Vajda József / Népszava
Több mint tíz napja sztrájkolnak a dunaújvárosi gumigyár dolgozói, de még mindig nincs megállapodás. A munkáltató inkább a sztrájktörvénnyel is szembemegy.
Szerda késő este egy "vezércsellel" bejutottak a szakszervezeti vezetők a Hankook dunaújvárosi gumigyárának felsővezetőihez, így kilenc napnyi sztrájk után végre tudtak tárgyalni. A találkozón ugyan némileg közeledtek az álláspontok, ám megállapodás nem született. Többek között azért, mert a vállalat diszkiriminálná a sztrájkban résztvevőket: olyan bónuszrendszerről állapodna meg, amely alapján a munkabeszüntetésben résztvevők nem részesülnének a pluszjuttatásokból - tudtuk meg Székely Tamástól, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének (VDSZ) elnökétől. A szakszervezet számára ez elfogadhatatlan, és az ajánlat a sztrájkoló munkások körében is komoly indulatokat keltett. Csütörtök estig nem került sor újabb tárgyalásra. A Hankook dunaújvárosi gumigyárában múlt kedden 14 órakor kezdődött a munkabeszüntetés, ám a menedzsment e hét szerdáig nem volt hajlandó tárgyalni a  szakszervezet képviselőivel. Annak ellenére, hogy a sztrájktörvény kimondja: „a sztrájk ideje alatt az ellenérdekű felek további egyeztetést folytatnak a vitás kérdés rendezésére”. A VDSZ emiatt a székesfehérvári munkaügyi bírósághoz fordult, döntés a napokban várható. A vállalat gyakorlatilag előre jelezte, hogy nem fog tárgyalni. „Sztrájk alatt az egyeztetés szünetel. Tárgyalni csak nyugodt légkörben lehet!” – írta Lee Dae Wan, a cég HR-vezetője a dolgozók „tájékoztatása” céljából kihelyezett plakátokon még a munkabeszüntetés kezdete előtt. Ezen állásponthoz pedig – sztrájktörvény ide vagy oda -  láthatóan kitartóan ragaszkodik a menedzsment. Székely Tamás azt mondja: a vállalat egyértelműen a dolgozók kivéreztetésére játszik, és a sztrájk remélt kudarcára építve akarja megtörni a szakszervezeti lendületet. A helyi szakszervezet ugyanis az utóbbi hónapokban nagyon megerősödött. A taglétszám folyamatosan nő: a sztrájk kezdetén a dolgozók 20 százaléka volt szakszervezeti tag, azóta már a munkavállalók több mint fele belépett, 1700 fölé nőtt a taglétszám. Pedig a Hankook mindent megtett az érdekvédelem ellehetetlenítéséért, a szakszervezeti tagokat igyekeztek megfélemlíteni – emlékeztetett a VDSZ elnöke. A vállalat 2014-ben például arra hivatkozva rúgta ki a VDSZ Dunaújvárosi Gumigyártók Szakszervezetének akkori elnökét, hogy a férfi hamis adatok alapján kért tanulmányi szabadságot. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) szerint az igazi ok az volt, hogy a férfi a dolgozók érdekeit képviselte, és elkezdett jogot tanulni. Az érdekvédők tüntetést is szerveztek a gyár elé, amelyhez azonban az akkori tudósítások szerint a gyárból kifelé igyekvő munkások nem csatlakoztak, mondván: odabent rabszolgaság van, aki beállna tüntetni, csak még rosszabb helyzetbe kerülne. A volt szakszervezeti vezető a bírósághoz fordult, a hosszan húzódó ügyre pedig az idén januárban tett pontot a Kúria, amikor kimondta: jogellenes volt a szakszervezeti vezető elbocsátása – idézte fel Székely Tamás. A sztrájkot alapvetően azért hirdette meg a szakszervezet, mert a Hankook nem volt hajlandó teljesíteni 18 százalékos béremelési követelésüket, sőt, február végén egyoldalúan fel is függesztette a bértárgyalásokat. Ez a sztrájk azonban már nem csupán a bérkérdésről szól, hanem arról is, hogyan viszonyul a vállalat vezetése a munkavállalókhoz – hangsúlyozta Székely Tamás. Márpedig a Hankook az utóbbi hetekben sem fukarkodott a dolgozók presszionálásával. Még el sem kezdődött a sztrájk, de a vezetők már kirúgással, a munkásszálló „vendégszeretetének” megvonásával fenyegették a sztrájkolni szándékozókat. Ezt a cég alaptalan vádaskodásnak titulálta, múlt hét óta azonban sajtóközleményeket nem adnak ki, mert megelégelték a "sajtón keresztüli üzengetést". Csütörtök délután a vállalat kommunikációs osztályát is hiába kerestük telefonon, nem vették fel. A szakszervezet szerint a munkabeszüntetés kezdete óta a cég megbízásából biztonsági őrök vigyázzák sztrájkolókat, akiket a gyárba történő beléptetésnél félreállítanak és hosszasan várakoztatnak. Azt pedig már a sztrájk kezdetén plakátokon és szórólapokon kihirdették, hogy a munkát választók jutalmat kapnak, a sztrájkolók viszont mindenféle bónusztól elesnek.  A mintegy tíz napja húzódó munkabeszüntetés már enélkül is komoly érvágást jelent a sztrájkolóknak, mivel a sztrájk idejére nem jár fizetés (a VDSZ és a MASZSZ kampányol is a sztrájkalapba történő adományozásért). Hosszú távon azonban jóval többet veszítenének a dolgozók, ha most föladnák, hiszen a munkaidőnyilvántartás révén a cégvezetés pontosan tudja, kik vettek részt a munkabeszüntetésben. Így elég volna néhány hangadót „eltávolítani” az érdekvédelem letöréséhez.  Márpedig a dolgozók jogainak megvédésére nagy szükség volna. A gyárban „ordenáré dolgok vannak” – fogalmazott lapunknak Korózs Lajos MSZP-s politikus, aki a héten Szél Bernadett független és Tordai Bence párbeszédes képviselőtársával felkereste a Fejér Megyei Kormányhivatal munkavédelmi és munkaügyi osztályát. Ott megtudták: a Hankooknál 2010 óta összesen 15 hatósági ellenőrzés volt, és jelenleg is zajlik egy vizsgálat. Az ellenőrök súlyos hibákat tártak fel, többek között biztonságtechnikai hiányosságokat és a védőberendezések működésképtelenségét. Ezek miatt 200 ezer és 5 millió forint közötti bírságokat szabtak ki. A Hankookról azonban ez lepereg, hiszen a jogszabályok megsértéséért kiszabott bírságoknál jóval nagyobb a szabálytalanságok révén elért profit – fogalmazott Korózs Lajos. A szakszervezetek régóta pedzegetik is, hogy a munkaügyi bírságoknak nincs túl nagy visszatartó ereje, a túlóraszabályok megsértéséért járó büntetést például számos cég már eleve belekalkulálja a költségvetésébe. A vég nélküli túlóráztatás azonban jelentősen megnöveli a munkahelyi balesetek számát. Szél Bernadett szerint a Hankooknál kétévente történik is olyan súlyos baleset, ami megelőzhető lenne, ezek közül az egyik halálos kimenetelű volt. A képviselők bejelentették: írásbeli kérdést és közadatigénylést is benyújtanak, hogy kiderüljön, pontosan mi zajlik a gyárban.     

Riogatás, negligálás és furcsa elbocsátások

ELFOJTANÁK Bár a szakszervezetek szerint a munkaadóknak meg kellene becsülniük sztrájkoló dolgozóikat - hiszen ők itthon, az adott cégnél akarnak dolgozni - , a vállalkozások szemmel láthatólag nem értenek egyet ezzel az érveléssel. Az elmúlt hónapokban több helyen is a munkabeszüntetés eszközéhez nyúltak a munkavállalók, az adott cégek vezetői pedig rendre meglehetősen aggályos módon igyekeztek őket jobb belátásra bírni. Az Audi győri gyárában a csaknem egy hétig tartó munkabeszüntetés során a menedzsment még viszonylag finomabb módszereket alkalmazott. "Egy sztrájk mindenkinek fáj! Sztrájk idejére nem kapsz bért!"- írták ki például a monitorokra, a vezetők pedig azzal riogattak, hogy a sztrájk miatt az Audi elviszi Győrből a termelést. Az oroszlányi Westcastnál a gyárigazgató a márciusi hidegben az udvarra akarta kiküldeni a csarnokban gyülekező sztrájkolókat. Ugyanezzel próbálkozott a Mercedes vezetősége még 2016 telén. A cégek vezetői azonban mindegyik esetben tárgyalásokat folytattak a sztrájk alatt a helyi szakszervezet képviselőivel, és végül megállapodást is kötöttek. A munkáltatónak érdeke az egyeztetés, hiszen a termeléskiesés miatt nem célja fenntartani a sztrájkhelyzetet. Ezért is érthetetlen a Hankook vezetőinek viselkedése – mondta érdeklődésünkre Bajusz Krisztina munkajogász, aki több mint egy évtizede foglalkozik a munka világával, de ilyen esettel még nem találkozott. Szerinte a sztrájktörvényt egyértelműen sérti, ha a vezetőség nem tárgyal a szakszervezettel, mint ahogyan az is, ha a különböző jutalmak és bónuszok megvonásával vagy épp annak megemelésével igyekszik presszionálni a dolgozókat. A sztrájktörvény szerint a munkabeszüntetésben való részvétel miatt ugyanis nem érheti hátrányos megkülönböztetés a dolgozókat. Az pedig, hogy az udvarra küldik vagy a bejáratnál félreállítva várakoztatják a sztrájkolókat, az egyenlő bánásmódról szóló törvénybe ütközik. Nem a Hankook ugyanakkor az egyetlen cég, amely nem tekinti tárgyalópartnernek a szakszervezetet. A Suzuki például csupán az üzemi tanáccsal hajlandó a bérekről tárgyalni (ez alapján azonban 18 százalékos béremelést kaptak az idén a dolgozók). Márpedig az üzemi tanács legfeljebb rábólinthat egy elképzelésre, sztrájkot viszont - a szakszervezettel ellentétben - nem szervezhet. Az esztergomi gyárban sokáig nem is folyt valódi érdekvédelem, februárban azonban az üzem parkolójában megalakult a Vasas helyi tagszervezete. Másnap a cég – munkájának minőségére hivatkozva - kirúgta a titkárnak választott munkavállalót. A Suzukinál nem először történik ilyen „furcsa egybeesés”: 2006-ban az akkor létrejött szakszervezet vezetőjét bocsátották el, mert állítólag alkohol tartalmú üveget találtak a szekrényében. A szakszervezeti vezető szerint feltörték a szekrényét, ezért munkaügyi bírósághoz fordult, amely neki adott igazat. A Suzuki most csak postai úton hajlandó kommunikálni az azóta már 300 fősre duzzadt tagszervezettel – tudtuk meg László Zoltántól, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnökétől. Első levelüket éppen a héten kapták meg: ebben – nyilvánvalóan az időhúzás szándékával - azt kérik, igazolják, hogy jogszerűen működő szakszervezetről van szó. Ez a munkáltatói hozzáállás szintén nem példa nélküli Magyarországon. A Vasasnak korábban egy mosonmagyaróvári cégnél működő tagszervezete esetében a bírósággal kellett kimondatnia annak jogszerű létrejöttét, és ugyanilyen körülmények között alakult meg 1996-ban az Audi Hungária Független Szakszervezet is.  

Megakasztott termelés

Az autóipari alkatrészbeszállító cégek dolgozóihoz képest kisebb ütőkártya van a Hankook dolgozóinak kezében. A járműgyártásban ugyanis minimális raktárkészletekkel folyik a termelés, vagyis ha az egyik beszállító leáll, akkor rövid időn belül leállásra kényszerít több más gyáregységet is. Ez történt például az audisok sztrájkja során, ráadásul saját konszernen belül. A megállapodás megszületéséhez azonban ott is majdnem egy hetes sztrájkra volt szükség: a tárgyalások egyértelműen akkor gyorsultak fel, amikor az Audi ingolstadti gyárában is leállt a termelés. A gumiabroncsok gyártása terén már kissé más a helyzet, hiszen a szerelő műhelyekben inkább jellemző a raktárkészlet felhalmozása, a Hankook pedig készült is a sztrájkra a termelés fokozásával. Az autógyárak ugyanakkor – bár nehézségek árán, de - máshonnan is meg tudják rendelni a hiányzó abroncsokat. A termelés ugyan teljesen nem állt le a Hankooknál – a szakszervezet szerint a dolgozók 70-80 százaléka sztrájkol - , a több mint 10 napos termeléskiesés már komolyan fájhat a cégnek. A gyáron belüli rendezetlen munkakapcsolatok pedig megkérdőjelezhetik a partnercégeknél a vállalat termelésének kiszámíthatóságát, ami a jövőbeni együttműködéseket veszélyezteti.    

Stratégiai partner

Kutyakötelessége lenne közbeavatkoznia a kormánynak a Hankooknál zajló eseményekbe, nem lehet lerendezni annyival a dolgot, hogy az csak a munkaadóra és a munkavállalókra tartozik – vélik az ellenzéki pártok. A Hankook ugyanis 2012 óta stratégiai partnere a kormánynak, az azóta eltelt időszakban pedig – közvetlen juttatásokkal és adókedvezményekkel - több tízmilliárd forinttal támogatta a céget a magyar állam. Az Orbán Viktor által aláírt megállapodásban a kormány „kifejezi nagyrabecsülését és megelégedettségét, amiért a Hanookkal hosszú távon, mint megbízható parterrel számolhat”. A megállapodás célja pedig a felek – azaz a kormány és a vállalat - közti „kölcsönös párbeszéd biztosítása a bizalom és a kiszámíthatóság jegyében”, valamint a Hankook aktív szerepvállalásának megerősítése a magyar gazdaság teljesítménynek és versenyképességnek növelését célzó kormányzati gazdaságpolitikában. A megállapodásban az is szerepel, hogy a Hankook tevékenyen részt vesz a Magyarország versenyképességét befolyásoló jogszabályok véleményezésében…  

Szerző
Frissítve: 2019.03.21. 17:58

Fontos változások jönnek a nyugdíjszámításnál

Publikálás dátuma
2019.03.21. 16:42

Fotó: Népszava
Egyebek mellett bővült a szolgálati időnek elismerhető gyermeknevelési idők köre a gyermekek otthongondozási díjának időtartamával.
2019-ben új időszakkal bővült a gyermekekre tekintettel elismerhető szolgálati idők köre, 2020-ban pedig újabb bővülés következik be – írja az ado.hu, a hírt a napi.hu vette észre. A portál felidézi, hogy nyugdíjszabályaink szerint önmagában a gyermekszülés csak egy esetben van hatással a szolgálati időre: az anya ténylegesen megszerzett szolgálati idejét annyiszor 365 nappal (tartósan beteg, fogyatékos gyermek esetén 550 nappal) kell növelni, ahány gyermeke 1968. január 1. előtt született. Szolgálati időnek kell figyelembe venni a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj és a gyermekgondozási segély, illetve a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának időtartamát, ha az előírt nyugdíjjárulékot megfizették. 2019. január 1-jétől bővült a szolgálati időnek elismerhető gyermeknevelési idők köre a gyermekek otthongondozási díjának időtartamával. Szolgálati idő a terhesség-gyermekágyi segély és a csecsemőgondozási díj folyósításának időtartama, valamint a gyermekgondozási díj 2000. január 1. előtti időtartama, és 2000. január 1. utáni ideje is, ha az előírt nyugdíjjárulékot megfizették. Jövőre bővülni fog ez a rendelkezés a 2020. január 1-jétől bevezetésre kerülő örökbefogadói díj folyósításának időtartamával, mely szintén nyugdíj járulék fizetésével lesz érintett. A gyermeknevelési ellátások jelentős része nemcsak az anya, hanem az apa által is igénybe vehetők, így számukra is nyugdíjhoz figyelembe vehető szolgálati időt jelentenek. Meghatározott ellátások a nagyszülő által is igénybe vehetők a szülő helyett, így amennyiben a nagyszülő még nem nyugdíjas, a nagyszülői gyermekgondozást segítő ellátás időtartama, és a közel jövőtől az új lehetőségként a nagyszülő által igénybe vehető gyermekgondozási díj időtartama is növeli a nagyszülő szolgálati idejét.  
Az ado.hu kiemeli, hogy a nők negyven év jogosultsági idővel történő öregségi kedvezményes nyugdíjának igénybevételéhez az összes szolgálati idő mellett az ellátásra jogosító keresőtevékenységgel, vagy gyermekneveléssel szerzett időszaknak nagy jelentősége van. A negyven év jogosultsági időn belül, ha a keresőtevékenységgel, vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő kevesebb negyven évnél, de az a harminckét évet eléri, a hiányzó időszak a tételesen megnevezett gyermeknevelési idővel teljesíthető. Ezeknél a gyermeknevelési időknél 2019-től természetesen a gyermekek otthongondozási díjának időtartama, 2020-tól pedig az örökbefogadói díj időtartama is figyelembe veszik, mint a kedvezményes nyugellátáshoz beszámítható jogosultsági idő. Ha a nőknek a gyermekek otthongondozási díját, vagy a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbefogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, vagy aki 1998. január 1-jét megelőzően ezzel egy tekintet alá eső szolgálati időt szerzett harminc év keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő és legfeljebb tíz év gyermeknevelési idő esetén már megállapítható a kedvezményes nyugellátáshoz szükséges negyven év jogosultsági idő megléte.  
Szerző