Mindenkit felbőszített a Penny 135 forintos teje - a boltlánc íratlan szabályt rúghatott fel

Publikálás dátuma
2019.03.21. 19:06

Fotó: PHILIPPE HUGUEN / AFP
Ami a vásárlóknak jó hír lehet, az a tejtermelőknek és -feldolgozóknak, valamint a kereskedőknek valóságos rémálom, már-már "árulás". Ilyen áron ugyanis jelenleg sokak szerint "abszurd" minőségi tejet adni.
Csütörtöktől 135 forintért adja akciósan a szlovák tartós (uht) tejet (1 liter) a Penny Market. Eddig ez akár egy reklám is lehetne, hogy mégis cikk lesz belőle, annak a reakciók az okai. A napi.hu információi szerint ugyanis a boltlánc ezzel a lépésével alaposan kiakasztotta a magyar tejfeldolgozókat és kereskedőket. Ez az alacsony árszint ugyanis szerintük a mostani piaci körülmények között "nehezen indokolható".

A portál megkereste az egyik legnagyobb hazai tejfeldolgozót, az Alföldi Tej Kft.-t, amely közölte:
"a tej felvásárlási ára Magyarországon jelenleg 100 forint kilogrammonként, ami az Európai Unióban sajnos a legalacsonyabb, ennél Szlovákiában magasabb a tej felvásárlási ára."

A dobozos tej bekerülési költségének legnagyobb hányadát az alapanyag teszi ki, erre pedig a logisztikai, feldolgozási, csomagolási és munkaerő-költségek jönnek rá. A 135 forintos literenkénti bruttó ár az öt százalékos áfa mellett 128 forintos nettó árat jelent, ezért az összegért pedig ma Magyarországon csak veszteséggel lehet jó minőségű tejet előállítani, és a fogyasztók számára kínálni."
A fentiek fényében nem csoda, hogy Harcz Zoltán, a Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója elárulta, vizsgálják a Penny lépését, ráadásul rögtön két "fronton".
Egyrészt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál (Nébih) kezdeményezték, állapítsák meg, felmerül-e a tisztességtelen ár alkalmazása. Ezzel párhuzamosan pedig a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézettől kérték a Penny által kínált tej beltartalmi vizsgálatát.

A napi.hu forrásai arról beszéltek, a Penny Market a mostani - általuk "zseni árnak" nevezett - akcióval lényegében arcul csapta az ágazatot, és felrúgott egy amolyan "íratlan szabályt" is. Amikor ugyanis, mint a portál fejtegeti, a kormány januártól 5%-ra csökkentette a tartós tejek áfáját, cserébe kvázi azt "várta" a kereskedőktől, hogy magyar termelőktől, feldolgozóktól vegyék a tejet. Megállapodás ugyan nem született erről (hiszen az jogellenes is lett volna), de a tejpiaci szereplők és a kereskedők a hírek szerint tartották magukat ehhez az "elváráshoz".
Szakértők szerint a Penny lépése azért káros, mert most a többi nagy boltlánc azt kérheti a magyar cégektől, adják nekik annyiért a tejet, hogy a Penny 135 forintos árával megegyező - vagy annál alacsonyabb- áron tehessék a polcokra. Márpedig a jelenlegi piaci helyzetben ez abszurd kérés.

Úgy tudni, a magyar tejtermelők fontolóra is vették, hogy demonstrációt szerveznek valamelyik Penny-egység elé a 135 forintos tej miatt.

A portál megkereste magát a főszereplő diszkontláncot is, amely úgy reagált, magyar forrásból nem tudott elegendő mennyiségűt beszerezni ebből a fajta tejből. ""Azokban az esetekben, amikor a beszállítók megfelelő mennyiségű nyerstej hiányában nem tudják a teljes üzlethálózatra vonatkozó igényeinket teljesíteni, más forrásokból kell biztosítanunk a vásárlóink számára a legjobb ár/érték arányú termékeket" - írta a cég, amely szerint most is ez történt.
A boltlánc üzleti titokra hivatkozva arról nem adott tájékoztatást, hogy mennyiért szerezte be a 135 forintért kínált tejet. Azt viszont leszögezték, hogy minden esetben betartják a hatályos jogszabályokat.

Annyit azért egy félmondattal jeleztek, az import tej árelőnyét "átadták a vásárlóknak". Ez arra utal, hogy Szlovákiából olcsóbban jutottak hozzá a tejhez, mint itthonról, ami viszont látszólag ellentmond az egyik feldolgozó, cikkünk elején már idézett, mondatának, mely szerint az EU-ban jelenleg idehaza a legalacsonyabb a tej felvásárlási ára.
Szerző
Frissítve: 2019.03.21. 19:15

Ötezer milliárdot szeretne kérni az emberektől a magyar állam

Publikálás dátuma
2019.03.21. 17:52
illusztráció
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
„Az új forrással lényegében lenullázzuk Magyarország devizaadósságát” – mondta a pénzügyekért felelős államtitkár.
Olcsó, áttekinthető és vonzó hozamszintet biztosító megtakarítási terméket fejlesztene a Pénzügyminisztérium az állampapírokból – mondta a Világgazdaságnak Gion Gábor. A pénzügyekért felelős államtitkár kiemelte:   „A cél az, hogy 2018-hoz képest öt év alatt ötezermilliárd forinttal növeljük meg a lakossági állampapír-állományt. Most mintegy hatezermilliárd forint állampapír van a lakosság kezében. Azt szeretnénk elérni, hogy 2023-ra ez 11 ezermilliárd forintra nőjön. Ha sikerül, az új forrással lényegében lenullázzuk Magyarország devizaadósságát, amivel nagymértékben mérsékelhető az ország gazdasági kitettsége és sérülékenysége is.” Arra a felvetésre, hogy sokak szerint az adómentességgel a Pénzügyminisztérium lényegében értelmetlenné teszi a befektetők egy részénél népszerű befektetéseket, például a tartós befektetési és a nyugdíj-előtakarékossági számlát, Gion Gábor azt mondta: az említett befektetési formákban állampapírok továbbra is lehetnek, de ne felejtsük el, hogy egyéb tőkepiaci instrumentumok is vásárolhatók a számlákra. „Egy mindezekkel versenyképes, egyszerű, érthető, vonzó hozamszinttel rendelkező megtakarítási terméket igyekszünk adni az ügyfeleknek” – fogalmazott. Az értékesítésben a lakás-takarékpénztári ügynököknek nyílik meg a lehetőség. „Olyan értékesítői kört kerestünk, ahol biztosítható a termék prioritása a befektetések értékesítésében. A korábbi években azt tapasztaltuk, hogy a kereskedelmi bankok – önmagában teljesen érthetően – inkább saját megtakarítási termékeiket ajánlották az ügyfelek figyelmébe az állampapír helyett vagy mellett, így csökkentve a jegyzett mennyiséget. Ezért most olyan csatornát kerestünk, ahol nincs saját befektetési termék a kínálati körben. A lakás-takarékpénztári piac ilyen, ráadásul egy tapasztalt, jó értékesítési hálózat áll készen az értékesítésre” – közölte Gion Gábor.
Szerző

Idegek játszmája - egyre nagyobb a tétje a Hankook-sztrájknak

Publikálás dátuma
2019.03.21. 17:45

Fotó: Vajda József / Népszava
Több mint tíz napja sztrájkolnak a dunaújvárosi gumigyár dolgozói, de még mindig nincs megállapodás. A munkáltató inkább a sztrájktörvénnyel is szembemegy.
Szerda késő este egy "vezércsellel" bejutottak a szakszervezeti vezetők a Hankook dunaújvárosi gumigyárának felsővezetőihez, így kilenc napnyi sztrájk után végre tudtak tárgyalni. A találkozón ugyan némileg közeledtek az álláspontok, ám megállapodás nem született. Többek között azért, mert a vállalat diszkiriminálná a sztrájkban résztvevőket: olyan bónuszrendszerről állapodna meg, amely alapján a munkabeszüntetésben résztvevők nem részesülnének a pluszjuttatásokból - tudtuk meg Székely Tamástól, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének (VDSZ) elnökétől. A szakszervezet számára ez elfogadhatatlan, és az ajánlat a sztrájkoló munkások körében is komoly indulatokat keltett. Csütörtök estig nem került sor újabb tárgyalásra. A Hankook dunaújvárosi gumigyárában múlt kedden 14 órakor kezdődött a munkabeszüntetés, ám a menedzsment e hét szerdáig nem volt hajlandó tárgyalni a  szakszervezet képviselőivel. Annak ellenére, hogy a sztrájktörvény kimondja: „a sztrájk ideje alatt az ellenérdekű felek további egyeztetést folytatnak a vitás kérdés rendezésére”. A VDSZ emiatt a székesfehérvári munkaügyi bírósághoz fordult, döntés a napokban várható. A vállalat gyakorlatilag előre jelezte, hogy nem fog tárgyalni. „Sztrájk alatt az egyeztetés szünetel. Tárgyalni csak nyugodt légkörben lehet!” – írta Lee Dae Wan, a cég HR-vezetője a dolgozók „tájékoztatása” céljából kihelyezett plakátokon még a munkabeszüntetés kezdete előtt. Ezen állásponthoz pedig – sztrájktörvény ide vagy oda -  láthatóan kitartóan ragaszkodik a menedzsment. Székely Tamás azt mondja: a vállalat egyértelműen a dolgozók kivéreztetésére játszik, és a sztrájk remélt kudarcára építve akarja megtörni a szakszervezeti lendületet. A helyi szakszervezet ugyanis az utóbbi hónapokban nagyon megerősödött. A taglétszám folyamatosan nő: a sztrájk kezdetén a dolgozók 20 százaléka volt szakszervezeti tag, azóta már a munkavállalók több mint fele belépett, 1700 fölé nőtt a taglétszám. Pedig a Hankook mindent megtett az érdekvédelem ellehetetlenítéséért, a szakszervezeti tagokat igyekeztek megfélemlíteni – emlékeztetett a VDSZ elnöke. A vállalat 2014-ben például arra hivatkozva rúgta ki a VDSZ Dunaújvárosi Gumigyártók Szakszervezetének akkori elnökét, hogy a férfi hamis adatok alapján kért tanulmányi szabadságot. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) szerint az igazi ok az volt, hogy a férfi a dolgozók érdekeit képviselte, és elkezdett jogot tanulni. Az érdekvédők tüntetést is szerveztek a gyár elé, amelyhez azonban az akkori tudósítások szerint a gyárból kifelé igyekvő munkások nem csatlakoztak, mondván: odabent rabszolgaság van, aki beállna tüntetni, csak még rosszabb helyzetbe kerülne. A volt szakszervezeti vezető a bírósághoz fordult, a hosszan húzódó ügyre pedig az idén januárban tett pontot a Kúria, amikor kimondta: jogellenes volt a szakszervezeti vezető elbocsátása – idézte fel Székely Tamás. A sztrájkot alapvetően azért hirdette meg a szakszervezet, mert a Hankook nem volt hajlandó teljesíteni 18 százalékos béremelési követelésüket, sőt, február végén egyoldalúan fel is függesztette a bértárgyalásokat. Ez a sztrájk azonban már nem csupán a bérkérdésről szól, hanem arról is, hogyan viszonyul a vállalat vezetése a munkavállalókhoz – hangsúlyozta Székely Tamás. Márpedig a Hankook az utóbbi hetekben sem fukarkodott a dolgozók presszionálásával. Még el sem kezdődött a sztrájk, de a vezetők már kirúgással, a munkásszálló „vendégszeretetének” megvonásával fenyegették a sztrájkolni szándékozókat. Ezt a cég alaptalan vádaskodásnak titulálta, múlt hét óta azonban sajtóközleményeket nem adnak ki, mert megelégelték a "sajtón keresztüli üzengetést". Csütörtök délután a vállalat kommunikációs osztályát is hiába kerestük telefonon, nem vették fel. A szakszervezet szerint a munkabeszüntetés kezdete óta a cég megbízásából biztonsági őrök vigyázzák sztrájkolókat, akiket a gyárba történő beléptetésnél félreállítanak és hosszasan várakoztatnak. Azt pedig már a sztrájk kezdetén plakátokon és szórólapokon kihirdették, hogy a munkát választók jutalmat kapnak, a sztrájkolók viszont mindenféle bónusztól elesnek.  A mintegy tíz napja húzódó munkabeszüntetés már enélkül is komoly érvágást jelent a sztrájkolóknak, mivel a sztrájk idejére nem jár fizetés (a VDSZ és a MASZSZ kampányol is a sztrájkalapba történő adományozásért). Hosszú távon azonban jóval többet veszítenének a dolgozók, ha most föladnák, hiszen a munkaidőnyilvántartás révén a cégvezetés pontosan tudja, kik vettek részt a munkabeszüntetésben. Így elég volna néhány hangadót „eltávolítani” az érdekvédelem letöréséhez.  Márpedig a dolgozók jogainak megvédésére nagy szükség volna. A gyárban „ordenáré dolgok vannak” – fogalmazott lapunknak Korózs Lajos MSZP-s politikus, aki a héten Szél Bernadett független és Tordai Bence párbeszédes képviselőtársával felkereste a Fejér Megyei Kormányhivatal munkavédelmi és munkaügyi osztályát. Ott megtudták: a Hankooknál 2010 óta összesen 15 hatósági ellenőrzés volt, és jelenleg is zajlik egy vizsgálat. Az ellenőrök súlyos hibákat tártak fel, többek között biztonságtechnikai hiányosságokat és a védőberendezések működésképtelenségét. Ezek miatt 200 ezer és 5 millió forint közötti bírságokat szabtak ki. A Hankookról azonban ez lepereg, hiszen a jogszabályok megsértéséért kiszabott bírságoknál jóval nagyobb a szabálytalanságok révén elért profit – fogalmazott Korózs Lajos. A szakszervezetek régóta pedzegetik is, hogy a munkaügyi bírságoknak nincs túl nagy visszatartó ereje, a túlóraszabályok megsértéséért járó büntetést például számos cég már eleve belekalkulálja a költségvetésébe. A vég nélküli túlóráztatás azonban jelentősen megnöveli a munkahelyi balesetek számát. Szél Bernadett szerint a Hankooknál kétévente történik is olyan súlyos baleset, ami megelőzhető lenne, ezek közül az egyik halálos kimenetelű volt. A képviselők bejelentették: írásbeli kérdést és közadatigénylést is benyújtanak, hogy kiderüljön, pontosan mi zajlik a gyárban.     

Riogatás, negligálás és furcsa elbocsátások

ELFOJTANÁK Bár a szakszervezetek szerint a munkaadóknak meg kellene becsülniük sztrájkoló dolgozóikat - hiszen ők itthon, az adott cégnél akarnak dolgozni - , a vállalkozások szemmel láthatólag nem értenek egyet ezzel az érveléssel. Az elmúlt hónapokban több helyen is a munkabeszüntetés eszközéhez nyúltak a munkavállalók, az adott cégek vezetői pedig rendre meglehetősen aggályos módon igyekeztek őket jobb belátásra bírni. Az Audi győri gyárában a csaknem egy hétig tartó munkabeszüntetés során a menedzsment még viszonylag finomabb módszereket alkalmazott. "Egy sztrájk mindenkinek fáj! Sztrájk idejére nem kapsz bért!"- írták ki például a monitorokra, a vezetők pedig azzal riogattak, hogy a sztrájk miatt az Audi elviszi Győrből a termelést. Az oroszlányi Westcastnál a gyárigazgató a márciusi hidegben az udvarra akarta kiküldeni a csarnokban gyülekező sztrájkolókat. Ugyanezzel próbálkozott a Mercedes vezetősége még 2016 telén. A cégek vezetői azonban mindegyik esetben tárgyalásokat folytattak a sztrájk alatt a helyi szakszervezet képviselőivel, és végül megállapodást is kötöttek. A munkáltatónak érdeke az egyeztetés, hiszen a termeléskiesés miatt nem célja fenntartani a sztrájkhelyzetet. Ezért is érthetetlen a Hankook vezetőinek viselkedése – mondta érdeklődésünkre Bajusz Krisztina munkajogász, aki több mint egy évtizede foglalkozik a munka világával, de ilyen esettel még nem találkozott. Szerinte a sztrájktörvényt egyértelműen sérti, ha a vezetőség nem tárgyal a szakszervezettel, mint ahogyan az is, ha a különböző jutalmak és bónuszok megvonásával vagy épp annak megemelésével igyekszik presszionálni a dolgozókat. A sztrájktörvény szerint a munkabeszüntetésben való részvétel miatt ugyanis nem érheti hátrányos megkülönböztetés a dolgozókat. Az pedig, hogy az udvarra küldik vagy a bejáratnál félreállítva várakoztatják a sztrájkolókat, az egyenlő bánásmódról szóló törvénybe ütközik. Nem a Hankook ugyanakkor az egyetlen cég, amely nem tekinti tárgyalópartnernek a szakszervezetet. A Suzuki például csupán az üzemi tanáccsal hajlandó a bérekről tárgyalni (ez alapján azonban 18 százalékos béremelést kaptak az idén a dolgozók). Márpedig az üzemi tanács legfeljebb rábólinthat egy elképzelésre, sztrájkot viszont - a szakszervezettel ellentétben - nem szervezhet. Az esztergomi gyárban sokáig nem is folyt valódi érdekvédelem, februárban azonban az üzem parkolójában megalakult a Vasas helyi tagszervezete. Másnap a cég – munkájának minőségére hivatkozva - kirúgta a titkárnak választott munkavállalót. A Suzukinál nem először történik ilyen „furcsa egybeesés”: 2006-ban az akkor létrejött szakszervezet vezetőjét bocsátották el, mert állítólag alkohol tartalmú üveget találtak a szekrényében. A szakszervezeti vezető szerint feltörték a szekrényét, ezért munkaügyi bírósághoz fordult, amely neki adott igazat. A Suzuki most csak postai úton hajlandó kommunikálni az azóta már 300 fősre duzzadt tagszervezettel – tudtuk meg László Zoltántól, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnökétől. Első levelüket éppen a héten kapták meg: ebben – nyilvánvalóan az időhúzás szándékával - azt kérik, igazolják, hogy jogszerűen működő szakszervezetről van szó. Ez a munkáltatói hozzáállás szintén nem példa nélküli Magyarországon. A Vasasnak korábban egy mosonmagyaróvári cégnél működő tagszervezete esetében a bírósággal kellett kimondatnia annak jogszerű létrejöttét, és ugyanilyen körülmények között alakult meg 1996-ban az Audi Hungária Független Szakszervezet is.  

Megakasztott termelés

Az autóipari alkatrészbeszállító cégek dolgozóihoz képest kisebb ütőkártya van a Hankook dolgozóinak kezében. A járműgyártásban ugyanis minimális raktárkészletekkel folyik a termelés, vagyis ha az egyik beszállító leáll, akkor rövid időn belül leállásra kényszerít több más gyáregységet is. Ez történt például az audisok sztrájkja során, ráadásul saját konszernen belül. A megállapodás megszületéséhez azonban ott is majdnem egy hetes sztrájkra volt szükség: a tárgyalások egyértelműen akkor gyorsultak fel, amikor az Audi ingolstadti gyárában is leállt a termelés. A gumiabroncsok gyártása terén már kissé más a helyzet, hiszen a szerelő műhelyekben inkább jellemző a raktárkészlet felhalmozása, a Hankook pedig készült is a sztrájkra a termelés fokozásával. Az autógyárak ugyanakkor – bár nehézségek árán, de - máshonnan is meg tudják rendelni a hiányzó abroncsokat. A termelés ugyan teljesen nem állt le a Hankooknál – a szakszervezet szerint a dolgozók 70-80 százaléka sztrájkol - , a több mint 10 napos termeléskiesés már komolyan fájhat a cégnek. A gyáron belüli rendezetlen munkakapcsolatok pedig megkérdőjelezhetik a partnercégeknél a vállalat termelésének kiszámíthatóságát, ami a jövőbeni együttműködéseket veszélyezteti.    

Stratégiai partner

Kutyakötelessége lenne közbeavatkoznia a kormánynak a Hankooknál zajló eseményekbe, nem lehet lerendezni annyival a dolgot, hogy az csak a munkaadóra és a munkavállalókra tartozik – vélik az ellenzéki pártok. A Hankook ugyanis 2012 óta stratégiai partnere a kormánynak, az azóta eltelt időszakban pedig – közvetlen juttatásokkal és adókedvezményekkel - több tízmilliárd forinttal támogatta a céget a magyar állam. Az Orbán Viktor által aláírt megállapodásban a kormány „kifejezi nagyrabecsülését és megelégedettségét, amiért a Hanookkal hosszú távon, mint megbízható parterrel számolhat”. A megállapodás célja pedig a felek – azaz a kormány és a vállalat - közti „kölcsönös párbeszéd biztosítása a bizalom és a kiszámíthatóság jegyében”, valamint a Hankook aktív szerepvállalásának megerősítése a magyar gazdaság teljesítménynek és versenyképességnek növelését célzó kormányzati gazdaságpolitikában. A megállapodásban az is szerepel, hogy a Hankook tevékenyen részt vesz a Magyarország versenyképességét befolyásoló jogszabályok véleményezésében…  

Szerző
Frissítve: 2019.03.21. 17:58