Erős támasz Netanjahunak - persze kérdés, hogy Trump kitakarja-e a korrupciós ügyet

Publikálás dátuma
2019.03.22. 10:30

Fotó: NICHOLAS KAMM / AFP or licensors
Nyíltan beszállt az izraeli választási küzdelembe Washington. Benjamin Netanjahut a Fehér Házban fogadja az elnök.
Amit nem sikerült elérnie Benjamin Netanjahunak 2015-ben az akkor hivatalban lévő Barack Obamánál, az könnyen ment Donald Trumpnál. Az amerikai elnök a jövő hét elején hivatalos látogatáson fogadja az izraeli miniszterelnököt. Izraelben április 9-én rendeznek előrehozott választásokat. A kampány igen durva, a Beni Ganz tábornok nevével fémjelzett Kék és Fehér párt a március 19-én nyilvánosságra hozott felmérések szerint 32-27, illetve 31-29 százalékos arányban vezet ugyan Benjamin Netanjahu pártja, a Likud előtt, de önálló kormányalakításra nincs esélye, a jobboldali potenciális koalíció még mindig többséget szerezhet. A jobboldali és az ultraortodox pártok 64, illetve 62 mandátumra számíthatnak, míg a balközép pártok valamint az arab formációk 56, 58 mandátumra esélyesek. Ebben a szoros véghajrában az amerikai hátszél komoly segítség lehet. A trumpi adminisztráció részéről ez nem váratlan, hiszen eddig is mindent megtett Netanjahu pozícióinak erősítéséért: az egész világgal szembemenve áthelyezte az amerikai nagykövetséget is Tel Avivból Jeruzsálembe, elismerve ezzel a vitatott státusú várost a zsidó állam oszthatatlan fővárosának. A washingtoni vizit előzményeként szerdán Izraelbe érkezett Mike Pompeo amerikai külügyminiszter, a találkozó apropóján Netanjahu elsősorban azt emelte ki, hogy az amerikai-izraeli kapcsolatok soha nem voltak ennyire jók és szorosak. Megvitatták egy Irán elleni szövetség kialakítását, illetve Trump elismerte Izrael fennhatóságát a Golán-fennsíkon. Mindez persze jól jöhet a kampányfinisben, de egyáltalán nem biztos, hogy elég lesz a korrupciós eljárás elé néző, a demokratikus erőket, a civil társadalmat egyre inkább magára haragító miniszterelnök újabb győzelméhez. Márciusban ugyanis újra fellángolt a Netanjahu vezette koalíció által tavaly elfogadott, a nemzetközi szervezetek és az Európai Unió által is bírált nemzetállam törvény körüli vita. (A jogszabály a zsidók államának mondja ki Izraelt, másodrangú állampolgárokká téve az arabokat, drúzokat.) Március közepén a kulturális miniszter egyik kijelentésére reagálva Rotem Sela ismert televíziós műsorvezető élesztette újra a vitát. „A pokolba is, mikor áll elő végre valaki a kormányból, és közli végre a közvéleménnyel, hogy Izrael minden állampolgárának állama és minden ember egyenlő, legyen akár arab, drúz, LGBT, vagy, atyaég, baloldali" – írta Instagramm oldalán. Miután Netanjahu válaszként  leszögezte, hogy Izrael "nem minden polgárának állama", az ország talán legismertebb sztárja, a Wonder Womenként ismert Gal Gadot is szembeszállt a miniszterelnökkel, védelmébe véve a  műsorvezetőt és az izraeli arabok egyenjogúságát. A minap pedig az idei Eurovízió dalfesztivál műsorvezetője, Assi Azar is bekapcsolódott a vitába, arra buzdítva mindenkit, ne féljen véleményt nyilvánítani, s kiállni az igazságosság mellett.   
Szerző

Bombát robbantottak az athéni orosz konzulátusnál

Publikálás dátuma
2019.03.22. 09:55

Fotó: ANGELOS TZORTZINIS / AFP
A motorral érkező támadó egy kézigránátot hajíthatott az épületnek.
Motorbiciklis támadó hajított ismeretlen robbanószerkezetet Athénban az orosz konzulátus épületének pénteken, írja a Reuters. A felelősséget még nem vállalta magára egyetlen szervezet sem. 
"Valószínűleg egy kézigránát volt. Senki sem sérült meg"

- nyilatkozta egy rendőr az eset kapcsán.
2016-ban is történt egy hasonló eset: akkor a francia követség volt a célpont, és egy biztonsági őr megsérült. Görögországban nem ritkák az ehhez hasonló, kis léptékű politikai merényletek, állítja a Reuters.
Szerző

Asszonyvita Egyiptomban: több feleség, kevesebb igazságosság

Publikálás dátuma
2019.03.22. 09:30

Fotó: Rosen Ivanov / AFP
Az arab országban ismét fellángolt a vita a többnejűségről. Egyesek szerint a nőknek is hasznos, a társadalom is jól jár vele, mások úgy vélik, valójában a Korán sem engedi.
„Az esetek kilencven százalékában - és nem túlzok- a többnejűség igazságtalan a feleség, annak családja, és gyermekeivel szemben. A poligámia jó példa a Korán, a szunna és a Próféta félreértelmezésére” - nyilatkozta még március elején Ahmed el-Tajeb, a kairói al-Azhar mecset főimámja. Később sietett pontosítani, szó sincs arról, hogy be kellene tiltani, csupán azt sürgette, hogy szabályozzák. A neves vallástudós szavaival így is alaposan felkavarta az állóvizet, az iszlám világban ismét fellángolt a vita. Egyiptomban például a konzervatív szalafita vezetők válaszul kampányba kezdtek a többnejűség népszerűsítésére, mondván, az nem csak a nők, hanem az egész társadalom érdekeit is szolgálja, elvégre így több hajadon nőnek van lehetősége családot alapítani és gyermeket vállalni. Ehhez képest a Nők Országos Tanácsa közleményében egyetértéséről biztosította az imámot. Amna Nosszeir, az Al-Ahzar Egyetem egyik professzorasszonya szerint pedig „El-Tajeb nézőpontja a poligámiáról mint a nők elleni igazságtalanságról, teljesen leírja a nők jelenlegi társadalmi helyzetét. És vallási nézőpontból is igaz, aláhúzza, hogy mindegy mennyire igyekszik, egyetlen férfi sem tud egyformán igazságos lenni feleségeivel” - értékelt az al-Monitor közel-keleti szakportálnak. Nem csoda, hogy élénk a vita, hiszen az iszlámban a többnejűség kérdése sem fehér vagy fekete. A Korán vers, amelyből általában levezetik a poligámiát, így hangzik: „És ha féltek, hogy nem tudtok igazságosan bánni az árvákkal, akkor házasodjatok azokkal (másokkal), akik megfelelőek számotokra a nők közül - kettővel, hárommal, néggyel. De ha attól féltek, hogy nem tudtok igazságosak lenni köztük, akkor vegyetek el csak egyet...” (4:3). Fontos tehát, hogy egy férfi csak akkor vehet el egynél több nőt, ha egyenlően tud velük bánni, és el is tudja őket tartani. Igaz ez az élet minden területére, a szerelmes éjszakától az ajándékon át az átbeszélgetett percekig. Márpedig egyes értelmezések szerint ez nem csak hogy a gyakorlatban lehetetlen, de a Korán szerint is, amely így ír: „És soha nem lesztek képesek igazságosak lenni a nők között, még ha azt kívánjátok is” (4:129). A vallási és gyakorlati értelmezések mellett harmadikként fel szokott még merülni a történelmi is, amely arra világít rá, hogy a Mohamed-korabeli háborús időben a sok egyedül, árván maradt nő helyzetének rendezésére szolgált a többnejűség, ám ez ma már meghaladott. Arról nincsenek hivatalos statisztikák, hogy a muszlim többségű államokban milyen a poligámia aránya, egyes országokban inkább csak elméleti a lehetőség, másutt valóban bevett  szokás. Becslések szerint a legtöbb helyen csupán néhány százalék él a lehetőséggel. Törökországban az atatürki reformok már 1926-ban, Tunéziában első arab államként 1956-ban, az autonóm iraki Kurdisztánban 2008-ban be is tiltották a többnejűséget. Még a konzervatív Szaúd-Arábiában is csak mintegy félmillió férfinak volt több felesége a 2016-os statisztikák szerint, ami a nagyjából 33 milliós lakossághoz és gazdasági helyzetükhöz képest nem túl magas arány. Ugyanakkor az arab világ egy részében valóban problémát okoz, hogy túl sok az egyedülálló nő. Tunéziában például egy 2017-es jelentés szerint az ötmillióból 2,25 millió nő hajadonként élt, tavaly még nők által vezetett tiltakozási hullám is indult a többnejűség legalizálásáért. A poligámiától sokan azt remélik, hogy miközben a fiatal lányok is könnyebben kelnek el, megoldást jelenthet az idősebb elvált vagy özvegyen maradt nők számára. Egyes cinikus hangok azzal érvelnek, nincs ez nagyon másképpen a nyugati világban sem, csak ott inkább szeretőt tartanak. Ugyanakkor a szingli élet mögött általában kevéssé a hajlandóság, mint inkább a gazdasági nehézségek állnak, a család anyagi biztonságáért felelős férfiak egyszerűen nem engedhetik meg maguknak a házasságot, nem beszélve az esküvő és a jegyajándék költségeiről. Hozzájárul a statisztikákhoz az arab világban tapasztalható népességrobbanás is: miközben a társadalom egyre fiatalabb, a nők egyre idősebb korukban mennek férjhez. 
Szerző
Témák
iszlám