Elbukott a megújulóenergia-vállalás

Publikálás dátuma
2019.03.23. 09:30

Fotó: Sóki Tamás / MTI
A hazai energiafogyasztás megújulókból származó aránya tavaly már uniós vállalásunk alá került – deríthető ki Grabner Péter, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökhelyettese által a Napi.hu Hungarian Energy Investors Forum 2019 elnevezésű tegnapi rendezvényén felvillantott grafikon, illetve korábbi adatsorok összevetésével. 2009-ben még a Gyurcsány-kormány vállalta, hogy a felhasználáson belül 2020-ra a megújulós termelés részarányát 14,65 százalékra növeljük. Bár az érték magasabb, mint az EU által tőlünk minimálisan megkövetelt (egyre sűrűbben hivatkozott) 13 százalék, az EU az összes tagállam átlagában 20 százalékot céloz, vagyis emiatt többen ennél nagyobb arány vállaltak (Svédország például 49 százalékot). Ebben tehát Brüsszel Magyarországot eleve sereghajtó szerepre kárhoztatta, ám jelen állás szerint – sajátos fordulatok után - ezt a szintet sem hozzuk. Arányunk látványos felfutást követően 2013-ban már mindennemű hazai cél fölé, 16,2 százalékra nőtt. Ám azóta szinte hasonló ívű a zuhanás. Míg egy korábbi kormánydokumentum tanúsága szerint 2018-ban fokozatos növekedést követően 12,3 százalékon kellett volna állnunk, a Grabner Péter által felvillantott grafikon tanúsága szerint az érték, ha hajszállal is, de már ezalatt teljesült. (Így valótlan az illetékes innovációs és technológiai tárca minapi közlése, miszerint hozzuk az időarányos célszámot.) A közműhivatali elnökhelyettes az aránycsökkenés okát abban látja, hogy a teljes fogyasztás 2013 óta nagyobb ütemben nőtt a megújulós termelésnél. (A problémát jellemzi, hogy a megújulóenergia ma a túlnyomórészt fatüzelést fed. A helyzet az energiahatékonyság terén is számos tennivalóra utal, miközben az előadásában a klímaváltozás elleni globális küzdelmet bemutató Ürge-Vorsatz Diána fizikus, klímakutató, a Közép-európai Egyetem kutatóközpont-vezetője ezt nevezte a legfontosabbnak.) Grabner Péter emellett a napelemek robbanásszerű terjedéséről számolt be. Mindezek alapján 2030-ra 12-15 ezer megawatt (MW) beépített áramtermelő kapacitást várnak, amiből 6 ezret tehet ki a napelem. (Ez éles ellentmondást mutat a rendszerirányításért felelős állami Mavir 2031-es 4500 MW-os előrejelzésével, ami tekintetében a MEKH "paradigmaváltást" vár.) Matisz Ferenc, az Elmű-ÉMÁSZ portfoliómenedzsment-igazgatója ennek kapcsán a a jövő legnagyobb kihívásának nem azt nevezte, hogy lesz-e áram, hanem hogy miként sikerül megoldani a termelés továbbítását és a felesleg tárolását. Ezen túlmenően a MET, az Alteo, az E.ON, az MVM és a Magyar Energiakereskedők Szövetsége képviselői főképp az ágazat digitalizációs és energiatárolási kihívásait vesézték ki, Mitnyan György, a Főtáv vezérigazgatója pedig vázolta a fővárosi cég fejlesztési elképzeléseit.
Szerző

Hankook-sztrájk: itt vannak a megállapodás részletei

Publikálás dátuma
2019.03.22. 19:56
Képünk illusztráció
Fotó: Vajda József / Népszava
Tíz nap után véget ért a sztrájk a Hankooknál, a szakszervezet a pótlékok és a bónuszok jelentős emelését érte el.
Bár a szakszervezet eredeti követelését, a 18 százalékos alapbéremelést tíz naposra nyúlt sztrájkjukkal nem sikerült elérniük a Hankook dunaújvárosi dolgozóinak, a cég speciális bérezési rendszerén sikerült úgy módosítani, hogy abból minden dolgozó közel egyenlően részesüljön, és a diszkriminatív gyakorlatok eltűnjenek a cég bónuszrendszeréből. Székely Tamás, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének (VDSZ) elnöke mindezt győzelemként értékelte pénteki sajtótájékoztatóján. Szavai szerint a Hankooknál egy rendkívül bonyolult bérezési rendszer működik, ennek alapbéren kívüli elemeinek növelését sikerült most elérni, ami összességben legalább 18,5 százalékos keresetnövekedést eredményez az idén a dolgozók számára. A műszakpótlék 6 százalékkal, a besorolási bér egyes szintjei 5 százalékkal emelkednek, még az idén kifizetik az év végi bónuszt, 5 évente pedig 70 ezer forintos hűségjutalom jár. A cég által – a szakszervezet kétórás figyelmeztetősztrájkjára adott reakcióként – egyoldalúan meghatározott, átlagosan 13,6 százalékos emeléshez képest ez további 8,5 százalékot jelent. Így, még akik a legkevesebb emelést is kapták – voltak, akik csupán 10, míg mások 22 százalékot kaptak –, azoknak is legalább 18,5 százalékot jelent – magyarázta a szakszervezeti vezető. A Hankooknál múlt hét kedden kezdődött a határozatlan idejű sztrájk, ám a vezetőség 8 napig egyáltalán nem is volt hajlandó tárgyalni a szakszervezettel. Ezzel megsértették a sztrájktörvényt, emiatt a VDSZ a munkaügyi bírósághoz fordult. Székely Tamás tájékoztatása szerint döntés mindeddig nem született, a keresetet pedig vissza is fogják vonni, hiszen „okafogyottá vált”. A Hankook ugyanakkor nem csupán a tárgyalástól zárkózott el, hanem különböző módszerekkel igyekezett presszionálni is a sztrájkolókat. Másfélszeres óradíjat fizetett például azoknak, akik nem vettek részt a munkabeszüntetésben – a dolgozók mintegy 70 százaléka sztrájkolt -, a sztrájkot választókat pedig ki akarta zárni a bónuszokból. Ettől azonban a csütörtök este megkötött megállapodásban végül elálltak – mondta a szakszervezeti vezető. Egyes multinacionális cégeknél mintha két törvény létezne: kívül a magyar Munka törvénykönyve, a gyár kerítésein belül pedig a saját törvényeik – kommentálta a Hankooknál lezajlott eseményeket érdeklődésünkre Balogh Béla, a Vasas Szakszervezeti Szövetség elnöke. Emlékeztetett: az esztergomi Suzukinál nemrég megalakult tagszervezetük több száz tagja is arra vár, hogy végre szóba álljon velük a munkáltató. Ebben a helyzetben rendkívül fontos, hogy a szakszervezetek ne maradjanak egyedül, ezért is van nagy jelentősége annak a nemzetközi szakszervezeti összefogásnak, amely 20 éve jött létre. A Bécsi Memorandum Csoport épp ezt a jubileumot ünnepelve tartott Budapesten kétnapos konferenciát, amelyen összegezték az eddigi tapasztalatokat. Balogh Béla szerint, bár a multik által Magyarországon biztosított fizetések még messze vannak a nyugat-európai anyacégek béreitől, a 20 évvel ezelőtti helyzethez képest kissé összébbhúzódott a bérolló. Ez részben annak is köszönhető, hogy amikor a Vasas egy-egy tagszervezete bértárgyalásokat folytat egy cégnél, felveszik a kapcsolatot az adott cég anyaországában működő szakszervezetével és információkat kérnek, amelyek nagy segítségükre vannak az egyeztetések során. A vállalatok minden országban igyekeznek a legtöbb profitot kisajtolni, nem ügyelnek a dolgozók szociális helyzetére, a klímakövetkezményekre. Még mindig úgy gondolkoznak, mint 100 éve – fogalmazott lapunknak Johann Horn, a német IG Metall bajor tartományi elnöke. Szerinte a multik ki akarják játszani egymás ellen a különböző országok munkavállalóit, ez ellen pedig csak közösen lehet fellépni. Hogy hogyan, arra nincsen egységes recept, csak eszköz, mégpedig az összefogás: ez az egyetlen, ami rákényszeríti a munkaadókat, hogy tisztességes munkafeltételeket teremtsenek. 

Feladatot ad az autóipar

A Bécsi Memorandum Csoportot hat fémipari szakszervezet alapította 1999-ben: az osztrák PRO-GE, a bajorországi IG Metall, a cseh OS KOVO, a szlovák OZ KOVO, a szlovén SKEI és a magyar Vasas Szakszervezeti Szövetség. A szakszervezetek egyik fontos célkitűzése volt a kelet-európai országok béreinek és munkakörülményeinek közelítése a nyugat-európai országokéhoz. Az együttműködésben egyre hangsúlyosabb téma az autóipar, hiszen ezek az országok kulcsszerepet játszanak az európai gépjárműgyártásban: a 2,5 millió európai autóipari munkavállalóból 1,5 millió itt él.

Szerző
Frissítve: 2019.03.22. 20:04

316,28 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.03.22. 19:39
Képünk illusztráció
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Gyengült a forint a bankközi piacon a főbb devizákkal szemben péntek este a reggeli szintekhez képest.
Az euró jegyzése 316,28 forintra emelkedett este negyed nyolc előtt a reggel fél nyolckor jegyzett 314,57 forintról. Az euró pénteken 314,20 forint és 316,95 forint között mozgott. A svájci frank árfolyama 278,47 forintról 281,60 forintra, a dolláré pedig 276,44 forintról 280,25 forintra emelkedett. Az euró a reggeli 1,1380 dollár után este 1,1286 dolláron állt.
Szerző
Témák
forint euró dollár