A hazai energiafogyasztás megújulókból származó aránya tavaly már uniós vállalásunk alá került – deríthető ki Grabner Péter, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökhelyettese által a Napi.hu Hungarian Energy Investors Forum 2019 elnevezésű tegnapi rendezvényén felvillantott grafikon, illetve korábbi adatsorok összevetésével.
2009-ben még a Gyurcsány-kormány vállalta, hogy a felhasználáson belül 2020-ra a megújulós termelés részarányát 14,65 százalékra növeljük. Bár az érték magasabb, mint az EU által tőlünk minimálisan megkövetelt (egyre sűrűbben hivatkozott) 13 százalék, az EU az összes tagállam átlagában 20 százalékot céloz, vagyis emiatt többen ennél nagyobb arány vállaltak (Svédország például 49 százalékot). Ebben tehát Brüsszel Magyarországot eleve sereghajtó szerepre kárhoztatta, ám jelen állás szerint – sajátos fordulatok után - ezt a szintet sem hozzuk. Arányunk látványos felfutást követően 2013-ban már mindennemű hazai cél fölé, 16,2 százalékra nőtt. Ám azóta szinte hasonló ívű a zuhanás.
Míg egy korábbi kormánydokumentum tanúsága szerint 2018-ban fokozatos növekedést követően 12,3 százalékon kellett volna állnunk, a Grabner Péter által felvillantott grafikon tanúsága szerint az érték, ha hajszállal is, de már ezalatt teljesült. (Így valótlan az illetékes innovációs és technológiai tárca minapi közlése, miszerint hozzuk az időarányos célszámot.) A közműhivatali elnökhelyettes az aránycsökkenés okát abban látja, hogy a teljes fogyasztás 2013 óta nagyobb ütemben nőtt a megújulós termelésnél. (A problémát jellemzi, hogy a megújulóenergia ma a túlnyomórészt fatüzelést fed.
A helyzet az energiahatékonyság terén is számos tennivalóra utal, miközben az előadásában a klímaváltozás elleni globális küzdelmet bemutató Ürge-Vorsatz Diána fizikus, klímakutató, a Közép-európai Egyetem kutatóközpont-vezetője ezt nevezte a legfontosabbnak.) Grabner Péter emellett a napelemek robbanásszerű terjedéséről számolt be. Mindezek alapján 2030-ra 12-15 ezer megawatt (MW) beépített áramtermelő kapacitást várnak, amiből 6 ezret tehet ki a napelem. (Ez éles ellentmondást mutat a rendszerirányításért felelős állami Mavir 2031-es 4500 MW-os előrejelzésével, ami tekintetében a MEKH "paradigmaváltást" vár.) Matisz Ferenc, az Elmű-ÉMÁSZ portfoliómenedzsment-igazgatója ennek kapcsán a a jövő legnagyobb kihívásának nem azt nevezte, hogy lesz-e áram, hanem hogy miként sikerül megoldani a termelés továbbítását és a felesleg tárolását.
Ezen túlmenően a MET, az Alteo, az E.ON, az MVM és a Magyar Energiakereskedők Szövetsége képviselői főképp az ágazat digitalizációs és energiatárolási kihívásait vesézték ki, Mitnyan György, a Főtáv vezérigazgatója pedig vázolta a fővárosi cég fejlesztési elképzeléseit.
