Egy barna öltöny volt a jel. Az amerikai elnökválasztásba való orosz beavatkozást vizsgáló különleges ügyész, Robert Mueller egyik legközelebbi munkatársa, Andrew Weissmann a múlt héten nem az előírásos sötét öltöny-fehér ing-semleges nyakkendő összeállításban mutatkozott a nyilvánosság előtt, amiből a hozzáértők azonnal levonták a következtetést: kész a jelentés.
A hangsúlyozottan visszafogott, a szabályokat egész életében szigorúan betartó Robert Mueller pénteken kora este (magyar idő szerint már éjszaka) küldött át a hírrel egy futárt a munkáját az igazságügyi minisztérium részéről felügyelő Rod Rosenstein miniszterhelyettesnek, aki perceken belül értesítette főnökét, William Barrt. A miniszter a maga részéről levélben tájékoztatta a Kongresszus vezetőit. A facsimilében is nyilvánosságra hozott szövegben az áll, hogy a különleges ügyész nem talált olyan bűncselekményt, amely további eljárást tenne szükségessé.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy Trump kampánycsapata nem játszott össze az oroszokkal, sőt, még csak azt sem, hogy az elnök ne tudott volna erről. Egyrészt az igaságügyminisztériumnak a Watergate-ügyet követően bevezetett gyakorlata szerint a hivatalban lévő elnök ellen nem emelhető köztörvényes vád, vagyis Mueller keze akkor is meg volt kötve, ha netán talált valamit. Másrészt vádat csak a nagy valószínűséggel bizonyítható ügyekben lehet emelni, vagyis a puszta gyanú nem elég. Az sem mellékes, hogy Mueller már Trump csapatának több kulcsembere ellen emelt vádat - igaz, egyik ellen sem közvetlenül az oroszokkal való összejátszás miatt. A különleges ügyész továbbá több folyamatban lévő ügyet egyszerűen kiszervezett néhány más ügyészséghez, ahol tovább dolgozhatnak rajtuk.
Ami minden kétséget kizáróan kiderült, az az, hogy az orosz állam beavatkozott a 2016-os amerikai elnökválasztásba. Először csak zavart akartak kelteni, később már kifejezetten Donald Trumpot támogatták Hillary Clintonnal szemben. Trumpot hosszú évek óta foglalkoztatta egy moszkvai felhőkarcoló építése, ezért kapcsolatot keresett a Kremlhez, kifejezetten Putyin elnök segítségét is kérte. Mivel nem bízott elnökválasztási győzelmében, a projekten a kampány alatt is dolgoztak, amiről a nyilvánosság előtt hazudtak. Kampányfőnöke, Paul Manafort szintén hosszú ideje kapcsolatban állt az oroszokkal, akikkel egyebek mellett megosztotta a Trump-kampány belső használatú közvéleménykutatási adatait. A milliárdos fia, az ifjabb Donald Trump és veje, Jared Kushner találkozott olyan (sötét hátterű) oroszokkal, akik Clintonra nézve terhelő adatokat igértek nekik. A kampány tudott arról, hogy az oroszok megszerezték a Demokrata Párt belső levelezését, és arról is, hogy a Wikileaks révén ki fogják szivárogtatni a legkényesebb e-maileket. Trump valószínűleg ezen tények ismeretében dicsérgette a kampány során Putyint, és nagy hangon még fel is szólította az oroszokat, hogy hozzák nyilvánosságra Hillary Clinton e-mailjeit. A dolog a választási eredmények ismeretében elég egyértelmű: Trump legalábbis részben az oroszoknak köszönhetően lett az Egyesült Államok elnöke. Nem hiába tweetelte Trump nem kevesebb, mint 71-szer, hogy "nincs összejátszás", további 183 alkalommal pedig "boszorkányüldözésre" panaszkodott.
A Képviselőház nemrégiben egyhangú (!), bár nem kötelező érvényű határozatot fogadott el arról, hogy a Mueller-jelentést nyilvánosságra kell hozni. A döntés azonban kizárólag Barr igazságügyminiszteré, aki a kinevezési eljárása során a kongresszusi meghallgatásán azt mondta, hogy a lehető legnagyobb nyilvánosság híve. E pillanatban csak annyit tudni, hogy a jelentés "átfogó", azaz feltehetően nem rövid. Egyes, titkos módszerekkel gyűjtött információkat vélhetően még sokáig nem fognak nyilvánosságra hozni. Az ellenzéki többségű Képviselőház vezetése azonnal azt követelte, hogy elsőként, még a Fehér Házat is megelőzve nézhessenek bele a dokumentumba.
Trump elnökségének első két évét jelentős mértékben a Mueller-vizsgálat határozta meg, s nem kizárt, hogy a második két évet pedig a jelentés tartalma, illetve az körülötte kialakuló csata fogja befolyásolni. Egyelőre nincsenek meg az alkotmányos elmozdításához, azaz az impeachmenthez szükséges szavazatok, ami nem jelenti azt, hogy sosem lesznek meg. Jogászok szerint a bűncselekmények egy része amúgy sem nem ad eleve okot impeachmentre, ugyanakkor az elnököt nem csak bűncselekmény miatt lehet elmozdítani. Vagyis ez nem annyira jogi, mint politikai aktus, amit nyilván a politikai erőviszonyok és célszerűségek vezérelnek.
A Mueller-féle ügyészi csapat munkájának befejezése után több más szálon is folyik a vizsgálat. Például azért, mert egy pornószinésznővel és egy Playboy-modellel való kapcsolatának titkolása kedvéért Trump megsértette a kampányfinanszírozási törvényt. Azért is, mert az alkotmányos előírásokat megsértve elnökként külföldi kormányoktól húz hasznot, amikor Washingtonba érkező hivatalos küldöttségek a Trump-hotelben szállnak meg, illetve lobbicsoportok ott tartanak rendezvényeket. Mostanra az is kiderült, hogy Trump éveken át rendszeresen meghamisította a tulajdonában lévő ingatlanok értékbecslését, ha kellett felfújta őket, ha kellett összezsugorította - márpedig ez biztosítási és banki csalás. Azt is vizsgálják, miért hunyt szemet ezen esetek fölött fő hitelezője, a mellesleg a törvénytelen orosz pénzek tisztára mosásában is jeleskedő Deutsche Bank.
A Mueller-vizsgálat eredményét az elnök és nem lebecsülendő tábora, illetve a 2020-as választási győzelemre hajtó ellenzék is a maga érdeke szerint fogja felhasználni. Sok mindenre lehet számítani, de ezek között nem szerepel a nyugalom. Nem véletlen, hogy a Fehér Ház egyelőre nem ünnepel. Trump elutazott Floridába, hogy golfozással és twitterezéssel töltse a hétvégét. Szóvivője szerint az igazságügyminiszter minden befolyástól mentesen teszi a dolgát. Igaz, ezt mondták Barr elődjére, Jeff Sessionsre is, amíg ki nem derült, hogy nem hajlandó kirúgni se Rod Rosensteint, se Robert Muellert...
