4-es metró kálváriája: Trócsányi ügyvédi irodája perli milliárdokért a BKV-t

Publikálás dátuma
2019.03.25. 08:20
4-es metró - illusztráció
Fotó: Kállai Márton / Népszava
Az igazságügyi miniszter ügyvédi irodája a Bamco képviseletében 11 milliárd forint közpénzért, közpénzből fizetett sikerdíjért pereskedik.
Bár 2014 márciusában, azaz 5 évvel ezelőtt adták át a budapestieknek a meglehetősen mostoha körülmények közt megépült 4-es metrót, az építkezést végző kivitelezőkkel folytatott kártérítési pereknek máig nincs vége, írja a 24.hu. Az átadása óta - csak a mai napig - nagyjából 23 milliárd forinttal lett drágább a metró, és mint a hírportál megtudta, ennek több mint felét,
12 milliárd 348 millió forint kártérítést fizetett ki a BKV Zrt. a bírósági eljárások eredményeként.

A többi milliárd a kormány jóváhagyásával kötött megállapodásokra, valamint a beruházásáért felelős DBR Metró Projektigazgatóság fenntartására ment el.
Összesen 47 kártérítési per indult a közlekedési társaság ellen, ezek közül még 7 van folyamatban. Közülük a legjelentősebb az alagútépítő társaság, vagyis a Bamco konzorcium által tavaly év végén indított kártérítési per, amelyben 35 millió euró, azaz 11 milliárd forint a tét. A 24.hu úgy tudja,
a konzorcium jogi képviseletét a Trócsányi László igazságügyi miniszter résztulajdonában álló Nagy és Trócsányi ügyvédi iroda látja el.

A tárcavezető nevével fémjelzett iroda a Bamco képviseletében állami kártérítésért, így közpénzből fizetett sikerdíjért pereskedett a bíróságon.
Az eljárások többsége – 38 per – a nyilvánosság teljes kizárása mellett választottbíróság elé került. A BKV 31 esetben fizetett kártérítést. 17 per a cég teljes vagy részleges pervesztésével zárult, 13 pedig teljes vagy részleges győzelmével. 3 esetben a pernyertesség aránya 50-50 százalék, 5 eljárás ítélet nélkül megszűnt, és mindössze kettő ért véget egyezséggel.
A 4-es metró összköltségvetését 2012 végén 452,5 milliárd forintban állapították meg, a keretösszegből 67,5 milliárd forintot különítettek el a vállalkozókkal folytatott vitákra. Ebből – a tartalékkeret levonásával – 385 milliárd forint projektköltség adódik. A 67,5 milliárd forintos keretet tavaly nyáron 38 milliárd forintra csökkentették, utóbbi összegből fogyott el körülbelül 23 milliárd forint. Körülbelül 15 milliárd forint áll még rendelkezésre a folyamatban lévő perekre.
Szerző

Polt Péter makacsul ragaszkodik a választás tisztaságához

Publikálás dátuma
2019.03.25. 07:30
Farkas szerint nem történt bűncselekmény
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Fideszes feljelentés nyomán függesztették fel a jobbikos Farkas Gergely képviselői mentelmi jogát. A TASZ szerint a nyomozó hatóság nem mindig ennyire lelkiismeretes, ha kormánypárti jelöltekhez köthető választási csalások felderítéséről van szó.
Ha kifizetjük, akkor visszalépsz? – ezt a kiskunhalasi körzetben induló Farkas Gergely kérdezte az LMP-s jelölt Midi Melániától tavaly tavasszal. Farkas arra utalt, hogy akár készek lennének megtéríteni a kampányra addig elköltött 600 ezer forintot az LMP-s indulónak, ha visszalép a javára. Az ajánlatot a másik visszautasította, ám a beszélgetésről titokban készült hangfelvétel a kormánypárti Origónál landolt, és nyilvánosságra került.
Farkas Gergely cselekménye a választás rendje elleni bűntett megállapítására alkalmas – írta Polt Péter legfőbb ügyész a parlamentnek a mentelmi jog felfüggesztését kérő közleményében.
A találkozón csak ketten voltak jelen, a felvételt Midi Melánia készítette, és feltehetően ő „gondoskodott” annak további sorsáról is – állította kérdésünkre elküldött válaszában Farkas Gergely. Eredetileg ugyanezt gondolta Hadházy Ákos, az LMP volt társelnöke is, aki első körben szégyellte magát pártja jelöltjének magatartása miatt. Hadházy aztán felülbírálta álláspontját, és bejelentette: tévedett, amikor feltételezte, hogy Midi Melánia juttatta el a felvételt a „kormánypárti revolverlaphoz”.
Kizárásos alapon feltételezhető, ha nem az LMP-s jelölt, akkor pártjából valaki más szivárogtatta ki a felvételt a kormánysajtóhoz. Bizonyosság nincs. Kerestük Hadházy Ákost, de egy év elteltével ő már nem tudta felidézni, mi győzte meg tévedéséről. Midi Melániának csak a barátnőjével sikerült beszélnünk, a kért visszahívás elmaradt. Kénytelenek vagyunk beérni akkori Facebook-bejegyzésével: „Sajnálatos módon a Fidesz lejárató kampányának részesei lettünk”.
A kiskunhalasi választókerületben amúgy a fideszes induló simán győzött majdnem 56 százalékkal. Farkas Gergely 33 százalékot, Midi Melánia 2,5 százaléknál is kevesebbet kapott (a DK-s nem érte el a 6 százalékot).
Farkas Gergely ügyében Budai Gyula (Fidesz) országgyűlési képviselő és egy magánszemély tett feljelentést – válaszolta lapunknak a Központi Nyomozó Főügyészség. A nyomozást tavaly május 10-én rendelték el, a mentelmi jog felfüggesztésének „indítványozása több bizonyítékon alapszik”. A nyomozás érdekeire hivatkozva a központi főügyészség további információkat nem adott.
Bár egyelőre nem tudni, milyen egyéb bizonyítékai vannak az ügyészségnek, a hangfelvétel önmagában is elegendő lehet. Legalábbis az általunk megkérdezett egyik választási szakértő – aki nem akart névvel nyilatkozni – úgy vélte, hogy elvileg megalapozottnak látszik az ügyészség gyanúja. A gond az, hogy ennél sokkal súlyosabb visszaélések is büntetlenül maradnak.
Szabó Attila, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársa is arra a következtetésre jutott, hogy Farkas Gergely valóban elkövethette a Btk. egyik pontjában szereplő magatartást, amely az anyagi juttatással való befolyásolás tilalmáról szól. Hiszen az eddigi információk alapján úgy tűnik, hogy Farkas Gergely anyagi juttatásként a felmerült kampányköltségek megtérítését ajánlotta az LMP jelöltjének.
Azokban az ügyekben azonban, amelyekben a kormányzó párt jelöltje volt érintett, az ügyészség kevesebb lelkesedéssel folytatta le az eljárásokat – tette hozzá Szabó Attila. Példaként említette az egyik pécsi esetet, amelyről annak idején az Átlátszó számolt be. A parlamenti választáskor egy férfi – aki a kormánypárti jelölt kilétével sem volt tisztában – a szavazókörben közölte: őt azért fizették, hogy a fideszes jelöltre szavazzon.
A TASZ tájékoztatása szerint ebben az ügyben a nyomozó hatóság azért nem folytatott nyomozást, mert nem tudta kétséget kizáróan bizonyítani, hogy az anyagi juttatás befolyásolta a választókat szavazatuk leadásában.
Szerző

Az EU minden tagállamban vizsgálná a jogállam működését, akár kényszerítő intézkedéseket is hozna

Publikálás dátuma
2019.03.25. 06:45
Tüntetés a civilekért
Fotó: TÓTH GERGŐ / Népszava
Az Európai Uniónak a jövőben minden tagállamban rendszeresen vizsgálnia kellene a jogállam működését, szükség esetén pedig kényszerítő intézkedéseket hoznia a normák tiszteletben tartására. Az Európai Bizottság (EB) a tervek szerint kedden fogja elfogadni és nyilvánosságra hozni az erről szóló közleményét — tudta meg a Népszava. A dokumentum tartalmát ismerő EU források szerint a kommüniké felsorolja, hogy a huszonnyolcak közösségének jelenleg milyen lehetőségei vannak az uniós értékeknek és elveknek fittyet hányó országok megrendszabályozására. Többen, köztük az Európai Parlament, régóta elégtelennek ítélik ezeket, és további lépéseket sürgetnek. Az EB friss közleményében megoldási javaslatokat vázol fel, és egyben felkéri a többi EU-s intézményt, a tagállamokat, a nemzetközi jogvédő és civil szervezeteket, valamint a széles közvéleményt, hogy vegyenek részt a jogállamiságot biztosító eszközrendszer megerősítéséről szóló közös gondolkodásban. Az Európai Bizottság a konzultációkat követően, idén júniusban szándékozik letenni az asztalra javaslatát a jogszabályi változtatásra. Értesüléseink szerint az uniós ellenőrző és végrehajtó testület a közleményben leszögezi: a demokrácia, a jogállam és az alapvető értékek védelmében egy olyan mechanizmust kellene létrehozni, amely elősegíti az ezekkel kapcsolatos jogi és politikai tudnivalók megismerését és elterjesztését a tagállamokban, hozzájárul a kockázatok kialakulásának megelőzéséhez és végül erőteljesen fellép a normák megsértőivel szemben. Ennek érdekében az EB rendszeres párbeszédet javasol a tagállamokkal, amely felölelné egyebek mellett a fékek és ellensúlyok rendszeréről, az igazságszolgáltatás függetlenségéről és a korrupció elleni harc hatékonyságáról szóló információnyújtást. A véleménycserében minden ország részt venne, de különösen intenzív dialógus folyna azokkal, amelyekkel szemben már felmerültek bizonyos aggályok. Az EU-s testület a riasztó jelek közé sorolná például a törvényeket vagy a kormányzati döntéseket ellenőrző intézmények, így az alkotmánybíróság, meggyengítését, az átláthatatlan törvényalkotást, a magas szintű korrupciót és a sorozatos hivatali visszaéléseket csakúgy, mint a független médiára és a civil szférára való állami nyomásgyakorlás minden formáját. A tagállamokkal zajló párbeszéd során az EU technikai és egyéb támogatást nyújtana a jogállamisággal összefüggő reformok kidolgozásához és megvalósításához, valamint a kapcsolódó közösségi jogszabályok végrehajtásához. Információink szerint az Európai Bizottság megfontolásra ajánlja egyebek között, hogy a tagországok gazdaságpolitikai koordinációjára szolgáló, úgynevezett európai szemeszter keretében az uniós intézmények értékeljék a jogállamiság működését is. Javasolja azt is, hogy az igazságszolgáltatás hatékonyságát minősítő éves jelentés véleményezze a bíróságok függetlenségét.