Szinte már elviselhetetlen fizikai terhelésnek vannak kitéve a labdarúgók – különösen a világ élvonalába tartozók -, mivel a FIFA és a UEFA a nagyobb televíziós bevételek reményében rendszeresen változtat a különböző sorozatok lebonyolításán. Több pénzhez úgy juthatnak a csapatok, ha emelkedik a televízióban látható meccsek száma.
A nagy klubok – szintén a több profit reményében – a bajnoki szünetben Ázsiában vagy Amerikában játszanak hírverő meccseket. És természetesen ott is a sztárokat akarja látni a közönség, Cristiano Ronaldo vagy Lionel Messi egy év alatt 65-70 találkozón lép pályára. Elképesztő terhelés mindez, amihez hozzájön több tízezer kilométer utazás is.
Markus de Marées, kölni sporttudós a fizikai terhelés testre gyakorolt hatását kutatja. Szerinte a játékosok elérték fizikai teljesítő-képességük határát, amit nem lehet tovább feszíteni, még a plusz bevétel reményében sem.
„Muszáj határt szabni a terhelésnek, nem lehet annyit edzeni, hogy ezt komoly sérülés nélkül végig lehessen csinálni – emelte ki a szakember. – A regenerálódás elősegítésével, megfelelő táplálkozással javítható a futballisták fizikai teljesítő képessége, de itt is vannak határok. Sokan példálóznak az észak-amerikai profi kosárlabda- vagy jégkorongbajnoksággal, ahol két naponta lépnek pályára a csapatok és több ezer kilométert utaznak közben. Ez is elképesztő terhelés, nem vitás, de ott egyrészt napjainkban már minden játékosnak szinte saját orvosi stábja van, amely minden részletre sokkal jobban figyel és hamarabb reagál, mint a futballban. Másrészt, gyakran előfordul, hogy menet közben valaki egy-két hetet kihagy. Hivatalosan azt mondják, sérülés miatt, de a valóságban csak pihentetik a játékosokat, mert másképp nem lehet végigcsinálni egy szezont.”
Negyvennyolc válogatott a vb-n
A bő három és fél év múlva megrendezésre kerülő labdarúgó-világbajnokságon várhatóan már negyvennyolc válogatott lép pályára. Gianni Infantino, a FIFA elnöke ezt tényként könyveli el, bár a javaslatról még szavaznia kell a futballszervezet közgyűlésének. Bővítés esetén a rendező Katar a tervek szerint Omántól kap segítséget a torna lebonyolításában, amelyet szokatlan időpontban, a bevált június-július helyett novemberben rendeznek majd. Ez utóbbi már tény, a nyári 40-45 fokos hőségre hivatkozva tették át az időpontot a játékosok és a futballrajongók számára is rendkívül furcsa időpontra.
Ha Katarban még nem, négy évvel később az Egyesült Államokban, Kanadában és Mexikóban sorra kerülő vb-n már mindenképpen 48 együttes lép pályára. A nagy nemzetek azzal a feltétellel fogadták el a módosítást, hogy a győzelem megszerzéséhez nem kell több mérkőzést játszani, mint korábban. A jelenlegi rendszerben a világbajnok francia együttes tavaly nyáron a három csoporttalálkozó után további négy meccset (nyolcaddöntő, negyeddöntő, elődöntő, döntő) játszott. A 48 csapatos vb-n tizenhat hármas csoportban kezdődnek a küzdelmek, mindenhonnan az első kettő jut tovább, az állva maradt harminckét együttes folytatja egyenes kieséses rendszerben a fináléig. A végső győztes így ugyanúgy hét mérkőzést játszik, mint korábban (eggyel kevesebb csoportmeccs, eggyel több összecsapás az egyenes kieséses szakaszban).
A gondot az jelenti, hogy ebben a rendszerben óriási lehetőség van a végeredmény manipulálására, hiszen nem egy időben játszanak az együttesek az utolsó fordulóban. Egy csoportban összesen csak három mérkőzés lesz, az utolsón pályára lépő két együttes tudja úgy alakítani az eredményt, hogy kiejtse azt a válogatottat, amely nem játszik. Ezt csak abban az esetben lehet elkerülni, ha a záró játéknapon szabadnapos együttes az első két találkozóját megnyerte vagy egy győzelem mellett elért egy döntetlent is, mert ezekben az esetekben semmi esetre sem végez majd a harmadik, azaz kieső helyen.
A FIFA számára ez kevésbé fontos, ahogy az sem számít, hogy eddig is több alacsony színvonalú találkozót lehetett látni a csoportkörben, ezek száma az újítás következtében nőni fog, hiszen hígul a mezőny. Az viszont fontos a döntéshozók számára, hogy az új rendszerben az eddigi 64 helyett 80 mérkőzést rendeznek a vb-n, ami minimum 300 millió euró plusz bevételt jelent a FIFA számára a televíziós közvetítési jogok eladásából.
Sorsolás politikai érdekek mentén
A csütörtökön kezdődött labdarúgó Európa-bajnoki selejtezőkön 55 ország válogatottja próbál odaérni az Eb-részvételt garantáló első két helyre a csoportjában. Új résztvevő a mezőnyben Koszovó, de itt szerepel például Izrael is, amely Ázsiában fekszik. Az izraeliek 1994 óta játsszák Európában a selejtezőket és klubcsapataik a nemzetközi kupamérkőzéseket. Ennek oka, hogy a hatnapos és a jom kipuri háborúkat követően az arab országok politikai nyomást helyeztek az ázsiai futballszövetségre, kijelentették, hogy nem hajlandóak pályára lépni Izrael ellen. A szövetség 1974-ben ezért kizárta Izraelt. Az országot 20 évvel később az UEFA fölvette a tagjai közé, azóta játssza Izrael európai együttesek ellen a selejtezőit. Földrajzi fekvése miatt Azerbajdzsán, Kazahsztán, Törökország részben van Európában, de az Eb-selejtezőkön szerepelnek az izlandiak, ciprusiak és örmények is, pedig ők teljes mértékben Európán kívüliek.
A csoportbeosztások elkészítésénél az UEFA arra figyel, hogy egymással háborúban álló országok csapatai ne találkozhassanak, ezért úgy alakították a sorsolást, hogy Oroszország és Ukrajna ne kerüljön ugyanabba a csoportba.
