Fölényesen vezet a humoristából lett elnökjelölt, Porosenko nem tervez visszavonulást

Publikálás dátuma
2019.03.25. 15:36

Fotó: Pavlo Jurkin / AFP
Egy friss felmérés szerint Volodimir Zelenszkijt a biztos választók 32,1 százaléka támogatja. Moszkva hétfőn közölte, hogy nem tud megfigyelőket küldeni az ukrán elnökválasztásra.
Egy héttel a vasárnap esedékes ukrajnai elnökválasztás előtt még tovább erősítette pozícióját az első helyen Volodimir Zelenszkij humorista, akit a biztos választók 32,1 százaléka támogat a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) hétfőn közzétett felmérése szerint. A március 14-22. között végzett felmérés eredménye szerint a második helyen Petro Porosenko jelenlegi államfő áll 17,1, a harmadik pedig Julija Timosenko, a Haza (Batykivscsina) párt jelöltje 12,5 százalékos támogatottsággal. Porosenko nem fontolgat visszavonulást a politikából. Ha elveszítené az elnöki posztot, akkor az ősszel tartandó parlamenti választásokon indul el pártja listavezetőjeként – mondták el az Ukrajinszka Pravda hírportálnak az államfő kampánystábjában. Az elnök környezetében a legrosszabb variációnak azt tartanák, ha már a második fordulóba sem kerülne be, ha abban veszítene, az valamivel elviselhetőbb lenne. Ha pedig megnyerné az elnökválasztást, akkor pártja listavezetőjének Volodimir Hrojszman miniszterelnököt javasolná a parlamenti választásokra. Julija Timosenko a végletekig bízik saját győzelmében, Zelenszkij népszerűségét mesterségesen „felfújtnak” tartja, azt pedig nem hiszi el, hogy Porosenko csalás nélkül győzni tud. Így akár az első fordulóból esik ki, akár a második fordulóban veszít, nagy valószínűséggel megkérdőjelezi majd a választások eredményét, és megpróbálja meggyőzni a választókat arról, hogy csalás áldozatává vált – árulta el stábjának egyik tagja a hírportálnak. Timosenko a kampány alatti nyilvános rendezvényein is többször hangoztatta, hogy bízik győzelmében, ezért nincs „B terve”, és arra is többször tett utalást, hogy választási csalás esetén tömeges tiltakozásokra szólítja fel híveit. Zelenszkij viszont vele szemben leszögezte, hogy ha elveszíti az elnökválasztást, elismeri a vereséget, és semmiféle tömegmegmozdulást nem szervez.
„Senki nem fog egy újabb Majdant szítani. Elég vér folyt már az országban”

– jelentette ki a napokban egy sajtótájékoztatón.

Valószínű azonban, hogy ha nem szerzi meg az elnöki posztot, a showman „kiszáll” a nagypolitikából. A Nép Szolgája (Szluha Narodu) elnevezésű pártjának ugyan a felmérések szerint nagyon jók az esélyei a parlamenti választásokon, és nyilván Zelenszkij segíteni is fogja pártja kampányát, de nem biztos, hogy elindul jelöltként. A képviselőség talán nem neki való, hiszen a 450 fős törvényhozásban egy rutintalan, kezdő honatya könnyen láthatatlanná válhat – mutatott rá az Ukrajinszka Pravda.

Moszkva nem küld megfigyelőket

Hétfőn az orosz külügyminisztérium közölte: Oroszország kénytelen lemondani arról, hogy megfigyelőket küldjön az ukrán elnökválasztásra, ám figyelemmel kíséri a szomszédos országban folyó kampányt. 
„Az ukrán hatóságok diszkriminatív lépései gyakorlatilag megfosztják az orosz szakértőket az ODIHR (az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala) missziójában való részvétel lehetőségétől. A létrejött körülmények között az Oroszországi Föderáció kénytelen lemondani arról, hogy megfigyelőket küldjön Ukrajnába, nehogy az üldöztetés kockázatának tegye ki ott őket”

– hangzott a diplomáciai tárca állásfoglalása.

A dokumentum szerzői leszögezték, hogy Moszkva továbbra is figyelemmel fogja kísérni a kampány alakulását, és együtt fog működni az ODIHR és az EBESZ többi, a demokrácia és az emberi jogok ukrajnai állapotának megfigyelésével foglalkozó szervével. Az ukrán központi választási bizottság egy Kijevben februárban elfogadott törvénymódosításra hivatkozva elutasította az ODIHR 24 orosz megfigyelőjének akkreditálását. Moszkva az intézkedést a nemzetközi jog megsértésének minősítette. Ukrajnában vasárnap tartják meg az elnökválasztás első fordulóját, amelynek célegyenesében Oroszországban egy sor leleplezésként kommunikált információt hoztak nyilvánosságra Petro Porosenko hivatalban lévő ukrán elnök és csapata ellen.
Vaszilj Prozorov sajtótájékoztatója
Fotó: Vladimir Astapkovich / AFP
Hétfőn egy Vaszilj Prozorov nevű férfi, aki az általa bemutatott igazolvány szerint korábban az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) munkatársa volt, moszkvai sajtóértekezletén azt állította, hogy Kijev a délkelet-ukrajnai szakadárok ellen folytatott „terrorelhárítási művelet” régiójában titkos börtönöket hozott létre, ahol embereket kínoztak meg. Az egyik ilyen fogdában Prozorov szerint a mariupoli repülőtér két hűtőkamrájában működik. Az orosz oldalra átállt állítólagos volt ukrán titkosügynök szerint „száz százalék”, hogy a Donyec-medencei szakadárok vezetőinek meggyilkolása mögött az ukrán szakszolgálatok állnak, amelyek körében egyre népszerűbb a náci ideológia és a horogkereszt használata. Prozorov a Rosszija 24 hírcsatorna által élőben közvetített sajtótájékoztatóján az állította, hogy Porosenko választási csalásra készül, és mind az ukrán elektronikus szavazatösszesítő rendszer, mind a választási bizottságok az SZBU ellenőrzése alatt állnak. Vasárnap a Gazprom Media által birtokolt NTV televíziós csatorna interjút sugárzott egy Szerhij Szanovszkij nevű ukrán „hivatásos diverzánssal”, aki egyebek között azt állította, hogy Porosenko egy olyan, az általa irányított rendszer elleni államcsínykísérletet próbált meg előkészíteni, amelynek ürügyén megszabadulhatott volna politikai ellenlábasaitól, és el akarta tettetni láb alól Julija Timosenko rivális elnökjelöltet. Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök és Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója pénteken Gorkiban fogadta a Ukrajnában oroszbarátként számon tartott Jurij Bojko ukrán elnökjelöltet és Viktor Medvedcsukot az ukrán Ellenzéki Platform - Az Életért elnevezésű párt politikai tanácsának elnökét. Miller elmondta, hogy a Gazprom mintegy negyedével olcsóbban lenne képes közvetlenül szállítani a gázt Ukrajnának, mint amennyiért Kijev Európában beszerzi, és hajlandó lenne a tranzitmegállapodás meghosszabbítására is. Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban de facto értésre adta, hogy a jelenlegi ukrán vezetéssel nem kíván tárgyalni, mert az szerinte nem törekszik a megegyezésre.

Felkészült az EU a megállapodás nélküli Brexitre

Publikálás dátuma
2019.03.25. 14:26

Fotó: Mathias Zwick / AFP
Kilencven ágazatspecifikus felkészülési közleményt adott ki az Európai Bizottság, ezek részletes iránymutatást nyújtanak.
Mivel egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy az Egyesült Királyság április 12-én megállapodás nélkül lép ki az Európai Unióból (Brexit), az Európai Bizottság elvégezte a megállapodás nélküli Brexittel kapcsolatos felkészülést – közölte hétfőn az uniós bizottság. Az MTI összefoglalója szerint a tájékoztatásból kiderül, hogy az Európai Bizottság 90 ágazatspecifikus felkészülési közleményt adott ki, amelyek részletes iránymutatást nyújtanak a Brexit által érintett különböző ágazatok számára. Megállapodás nélküli Brexit esetén az Egyesült Királyság unión kívüli országgá válik, és az unió egyetlen jogszabálya sem alkalmazható többé rá, továbbá nem lesz a kilépésről rendelkező megállapodásban előírtak szerinti átmeneti időszak sem. Az EU rendkívüli intézkedései nem csökkentik a megállapodás nélküli Brexit általános hatását, nem pótolják a felkészülési hiányosságokat, és nem egyenértékűek az uniós tagsággal járó előnyökkel vagy a kilépésről rendelkező megállapodásban előírt átmeneti időszak kedvező feltételeivel. Az Egyesült Királyság EU-hoz fűződő kapcsolatait az általános nemzetközi közjog – köztük a Kereskedelmi Világszervezet szabályai – szabályoznák. Ami a pénzügyi erőforrások és a technikai segítségnyújtás iránti igényt illeti, az EU meglévő állami támogatási szabályai lehetővé teszik, hogy kezelni lehessen a vállalkozások által megállapodás nélküli Brexit esetén tapasztalt problémákat. Egyebek mellett a mezőgazdaság tekintetében az uniós jog számos eszközt biztosít az Egyesült Királyság kilépésének legközvetlenebb hatásaival való megbirkózáshoz, különösen akkor, ha nem születik megállapodás. Elmondták azt is, hogy az intézkedésekkel párhuzamosan az Európai Bizottság továbbra is támogatja az állami szerveket saját felkészülésükben, és sürgeti az uniós polgárokat és a vállalkozásokat, hogy tájékozódjanak egy esetlegesen megállapodás nélkül bekövetkező Brexit következményeiről, és végezzék el a felkészülést erre.
A huszonhetek és az Egyesült Királyság által egyaránt elfogadott megállapodás értelmében a korábbi 2019. március 29. helyett 2019. május 22. lesz az új határidő, amennyiben a londoni alsóház a héten elfogadja a kétszer már leszavazott kiválási szerződést. Újabb elutasítás esetén pedig a szigetország április 12-ig továbbra is az Európai Unió tagja maradna, de eddig jeleznie kellene, hogy mik a szándékai a továbbiakban. Szombaton egymillióan tüntettek Londonban, a Hyde Park Corner és a Parliament Square között rendezett békés felvonuláson az Európai Unió elhagyása ellen.  
Szerző
Frissítve: 2019.03.25. 16:49

Dicséretet árulnak a kínai "hízelgőcsoportokban"

Publikálás dátuma
2019.03.25. 13:41
Illusztráció
Fotó: Pixabay
"Hízelgőcsoportokhoz" csatlakozva dicséretet lehet venni Kína egyik legnagyobb közösségi oldalán, a Wechaten.
Az újfajta szolgáltatás, amely úgy működik, hogy a Wechat alkalmazásra regisztrált felhasználók - akiknek a száma 2018-ban meghaladta az egymilliárdot -, egy "hízelgőcsoportba" lépve megoszthatnak magukról bármit a csoport tagjaival, akik az elmondottak vagy a felhasználó profiladatai alapján dicséretekkel halmozzák el őt. 
A jelenség eredetileg egyetemisták által használt chatszobákban alakult ki, majd onnan került át a Wechatre. Ugyan már hat éve léteznek hasonló csoportok, ezekre csak az utóbbi időben kezdett nagyobb figyelem irányulni, ugyanis a csoportokba újabban már csak fizetség ellenében csatlakozhatnak új tagok, de ők is csak a szolgáltatás igénybevételének idejére.
A Taobao kínai webáruházban a belépési lehetőséget fejenként 50-től 188 jüanig (2000-7800 forint) terjedő összegekért árulják, amelynek fejében a csoport tagjai összesen öt percig halmozzák el dicsérettel a belépő tagot, hacsak nem hajlandó felárat fizetni, amivel meghosszabbíthatja a rá szánt időt. A dicséretek jellege is attól függ, mennyit fizetett valaki - az egyszerűbb, a felhasználó megjelenésére vonatkozó bókoktól az egészen összetett jellemvonásokra utaló elismerést is kaphatnak a kliensek. Egyes csoportokban akár 500 ember onthatja a pozitív megerősítést az azt igénylők számára. A megszabott idő lejártakor a csoporttagok megköszönik a részvételt a szolgáltatás igénylőjének, majd eltávolítják a csoportból.
A kínai állami sajtó által idézett szakértők e csoportokkal kapcsolatban arra figyelmeztetnek: tartózkodni kell attól, hogy túlságosan függővé váljunk az ilyenfajta megerősítéstől. Különösen a fiatalokat igyekeznek óva inteni attól, hogy ilyen szolgáltatások segítségével próbálják meg leküzdeni az őket érő stresszt, és helyette rendszeres testmozgást illetve társas kikapcsolódást javasolnak, a szakértők szerint ugyanis a pénzért vásárolt, valódi tartalmat nélkülöző dicséretek hosszútávon lelki betegségek kialakulásához vezethetnek. 
A "hízelgőcsoportok" népszerűségének hátterében szerepet játszhat, hogy a kínai kultúrában hagyományosan a szerénységet tekintik irányadó erénynek a mindennapi kommunikációban. Ezért ha valaki dicséretet kap, azt illik visszautasítani vagy legalább azzal tompítani, hogy az ember a másik érdemeit nagyobbra értékeli a sajátjánál.
Szerző
Témák
Kína